A komáromi kórház orvosai aggódva figyelik a belgyógyászati osztály jelentős ágyszám-csökkentésének tervét, véleményük szerint ez egy kegyelemdöfés lehet az intézménynek. A vezetés másként látja az összevonást, az igazgató szerint csak hatékonyabbá szeretnék tenni a működést.
A napokban került nyilvánosságra az az elképzelés, amely alapján a komáromi kórház belgyógyászatán az ágyak számát 75-ről közel a felére csökkentenék. Ezzel az eddig két szinten működő belgyógyászat egy szintre kerülne. A vezetőség szerint az alacsony kihasználtság miatt indokolt ez a lépés, azonban az orvosok nagy többsége szerint szakmailag elhibázott elképzelésről van szó, mely a létesítmény leépülésének irányába mutat. Eddig már két találkozón egyeztetett a kórház vezetősége az orvosokkal, az elsőn főként véleménycsere, a másodikon viszont már inkább az új helyzet tálalása zajlott. A heves érzelmeket kavaró döntés miatt az osztályon dolgozó orvosok közül akad, aki a távozását fontolgatja. A gyógyító személyzet szerint a belgyógyászat a kórház egyik legfontosabb pillére, nagyon sok szakorvos itt kezdi el tevékenységét, az osztály ilyen jellegű zsugorítása egy lassan vérző végzetes sebet ejthet majd.
Dudás: a kihasználtságot szeretnénk növelni
A kórház menedzsmentje a tervezetet másként látja. Dudás Viktor arról tájékoztatta a Deltát, hogy az ágyszám csökkentésével elsősorban a hatékonyságot szeretnék növelni, emögött gazdasági és más szempontok is vannak. A két szinten (első és második emeleten) működő belgyógyászat ágyainak kihasználtsága jelenleg átlagosan 60-65 százalék között mozog, a harmadik szinten található geriátria (65 év feletti idősgyógyászat) átlaga pedig 47 százalékos – mutatta ottjártunkkor a kihasználtsági adatokat Dudás. „Mivel a belgyógyászati esetek közel felében szintén idős, 65 évnél idősebb emberekről van szó, úgy gondoltuk, hogy a három szintből kettőt alakítunk ki, így több beteg kerülne a geriátriára, és egy szintre kerülne a belgyógyászat. Ezzel a kihasználtságot 80-90 százalékra szeretnénk emelni, amivel maradna némi rezerva” – véli az intézmény első embere.
Dudás Viktor hozzáteszi, Komáromban van egy 30 fekvőhellyel rendelkező onkológia is, más városokban ezeket a feladatokat is a belgyógyászat látja el. Nem titkolt szándéka, hogy a külön épületben található ideggyógyászatot a megüresedett belgyógyászati szintre szeretnék áttenni. „Azt gondolom, ez egy logikus döntés, hiszen ott is akut betegeket kezelnek, így egy koncepcióba illik az összes osztály.” Arra a kérdésre, hogy mi lesz így a felszabaduló épületekkel és területekkel, az igazgató az felelte, még nincs konkrét elképzelés. „Mi már a megyének, a tulajdonosnak is jeleztük, hogy nincs szükségünk ekkora területre, és csak plusz teher ennek a karbantartása. Szeretnénk a tevékenységeket egy helyre rendezni, ahol viszont sokkal jobb feltételeket biztosítunk. Az elmúlt években több fejlesztést valósítottunk meg, kaptunk a megyétől 250 ezer eurót a belgyógyászat épületének fejlesztésére, amiből az eddig elhanyagolt szellőzőrendszer és más fontos dolgok is kiépülnek. A következő években a tervek szerint még két fázisban fejlesztjük az épületet, összesen fél millió eurós tételben. Ez nem a teljes felújítást jelenti, amire 1,2 millió kellene, de a fél millió euró megoldja a legszükségesebb tennivalókat.”
A kórház igazgatója hangsúlyozza, mivel egy magáncégről van szó, így számukra természetesen a leggazdaságosabb megoldások irányába kell haladni. A magáncég veszteségét nem fizeti át az állam, ezt maguknak kell kitermelni. A sebészet például évi 400 ezer eurós veszteséggel zár, amit más osztályokon keresztül fedeznek. Hozzáteszi, nagyon komoly érvágás a kórháznak, hogy a mentőszolgálat licenszét most nem nekik adták, hanem ismét a ZaMed Kft. kapta meg. „Évente 280 ezer eurós nyereséget hozott nekünk a mentőszolgálat, amit a kórházra tudtunk költeni” – magyarázza Dudás. Azt is kifejti, nem elég csupán az éves tevékenységet nullára kihozni, mivel az azt jelentené, hogy nincs semmilyen tér a fejlesztésekre. Emiatt a leghatékonyabb megoldásokat keresik.
Az orvosok ellenzik a belgyógyászat zsugorítását
Míg a menedzsment a gazdasági szempontokat hangsúlyozza, addig az orvosok gyógyítási szempontokra helyezik a hangsúlyt. Meglátásuk szerint a kihasználtsági átlagokkal érvelni félrevezető, mivel akadnak alacsonyabb, de jóval magasabb értékek is, amikor már a kihasználtság teljesen felpörög. Ha ilyen arányban csökkentenék az ágyak számát, akkor bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem tudunk ellátni valakit – vélik az orvosok, akik az érzékeny kérdés miatt inkább a nevük említésének mellőzését kérték. Vannak olyan időszakok – extrém időjárás, de a hétvégék is ilyenek –, amikor a betegek száma megugrik. Ilyenkor hova küldjük majd az ellátásra szorulókat? – teszik fel a kérdést.
Arra is kitérnek a gyógyításban résztvevők, hogy nem lehet csupán számokban gondolkodni, mivel egy belgyógyászaton más szempontok is vannak. Ha két szintből csak egy marad, a 75 ágy a felére csökken, akkor miként lehet majd ellátni külön a nőket és a férfiakat, az esetlegesen fertőző betegségekben szenvedőket vagy a haldoklókat? A számok alapján minden ágy egy tételnek számít, de ki szeretné a családtagját egy behálózott ágyban látni, ha a betegsége ezt nem indokolja? – vetik fel. Míg az európai trend az 1-2 fős szobák irányába halad, a csökkentéssel előfordulhat, hogy a 2-3 fős szobák lesznek a gyakoribbak, ahol a férfi-nő elosztást is meg kell szervezni a tisztálkodás miatt. E szempontokra reagálva Dudás Viktor is elismeri, hogy ez egy olyan probléma, amit kezelni kell.
Nincs még végleges döntés
A Delta által megkérdezett orvosok – köztük más osztályokon dolgozók – egyhangúlag az ágyszám csökkentése ellen érveltek. Meglátásuk szerint ez a lépés rontaná a szakmai körülményeket, és a leépüléssel volna egyenlő Komáromban. Dudás Viktor igazgató elárulta, még nincs végleges döntés, de mindenképpen keresik a módját a hatékonyság növelésére. Azt állítja, megtehetné, hogy egyik napról a másikra meghozza a döntést, de egyeztetni szeretne. „Felvázoltuk az elképzeléseket, ami után beindult egy heves vita, majd remélhetőleg jön egy kompromisszum” – fogalmaz az igazgató. Az orvosok értik a gazdasági szempontokat, de azt szeretnék, hogy az orvoslás maradjon a központban, és a betegek számára legelőnyösebb szempontok kerüljenek előtérbe.
Keszegh Béla