Még Izsa község is több pályázati pénzt hívott le az elmúlt 3 és fél évben, mint Komárom – hangzott el nemrégiben az egyik testületi ülésen. A komáromi városvezetést az elmúlt időszakban több kritika érte amiatt, hogy sikeres pályázatokról alig hallani, ahogy azt is sokan felrótták, hogy a város képtelen gyorsan és hibátlanul levezényelni egy közbeszerzést.

A legutóbbi testületi ülésen is szóba került a rosszul kiírt közbeszerzések ügye, ami miatt sok esetben késik egy-egy intézmény épületének felújítása, rendbetétele, sőt, volt példa arra is, hogy – részben emiatt – végleg meghiúsult egy ígéretes projekt.

Tavaly szeptemberben a képviselők megszavazták, hogy minden évben más-más városi fenntartású oktatási intézmény kap egy-egy pénzcsomagot a várostól olyan fejlesztésre, felújításra, mely az energetikai kiadások lefaragását célozza. Első körben a Komenský utcai és az Eötvös utcai iskoláknak szavaztak meg nagyjából 60-60 ezer euró körüli összeget ablakok cseréjére. Lassan azonban egy év is eltelt, s a felújítás még meg sem kezdődött.

Andruskó Imre (Híd) és Keszegh Béla (független) is bírálta a városvezetést a késés miatt, s azt tudakolták, mikorra valósulhat meg az ablakcsere. Mivel Anton Marek (független) polgármester nem volt jelen, az ülést vezető Szabó Béla (MKP) alpolgármester válaszolt röviden, elismerve, valóban sokkal gyorsabban kellett volna megvalósítani a két iskola nyílászáróinak cseréjét. Elmondta, egy közbeszerzés már lezajlott, azonban hibák miatt megóvták az eredményét és meg kellett szüntetni, s most újabbat kell kiírni. Gráfel Lajos hivatalvezető hozzátette, szerencsés esetben leghamarabb szeptemberben kezdődhet meg a két iskolát érintő felújítás.

Az ülésen egyébként elhangzott, idén februárban további iskolák ablakcseréjére is jóváhagytak hasonló nagyságú pénzcsomagokat, amelyek megvalósítása már ugyancsak esedékes lenne, ahogy az új városi piac beindítása is.

Jóval kevesebb pénz ment fejlesztésekre

Nemcsak a rosszul kiírt közbeszerzések miatt bírálják a városvezetést, hanem amiatt is, hogy a város rendkívül kevés sikeres pályázatot tud felmutatni, azaz nem képes uniós vagy más forrásból származó pénzeket a városba vonzani. Hogy a kritikák nem alaptalanok, az Csintalan Miklós főellenőr 2013-as zárszámadáshoz fűzött álláspontjából is kiderül. Ebben rámutatott, hogy az elmúlt 3 évben – az Anton Marek polgármestersége alatti időszakban – Komáromnak nem igazán sikerült külső forrást bevonni, és sem uniós alapokból, sem belföldiekből nem tudott támogatásokat szerezni. A főellenőr leszögezte, a 2003-2006-os választási ciklusban évente átlagban csaknem 4 millió euró, a 2007-2010-es ciklusban pedig évi 4,8 millió euró volt a tőkejellegű kiadások nagysága, ezzel szemben a jelenlegi ciklusban csak évi 1,2 millió euró, azaz 4-szeres volt a visszaesés. A tőkejellegű kiadások lényegében azt a pénzösszeget jelentik, amelyekből az egyes beruházások, építések, fejlesztések megvalósulnak a városban. Ha hozzászámítjuk azt is, hogy a sportcsarnok felújítása, a Holt-Vág körüli kerékpárút építése, továbbá a Kossuth tér rekonstrukciója is az előző ciklusban indult, de a mostaniban lett elkönyvelve, még lehangolóbb a jelenlegi városvezetés ezzel kapcsolatos teljesítménye.

A bírálatok kapcsán megkerestük Anton Marek polgármestert is, hogy mondja el álláspontját. Mi az oka annak, hogy ilyen sok hibával írja ki a város a közbeszerzéseket? Polgármestersége óta milyen sikeres pályázatok zajlottak le, ahol külső forrásból sikerült támogatni egy-egy beruházást? Akadnak-e olyan projektek, amelyek előkészületi szakaszban vannak? – többek között ezeket a kérdéseket intéztük a város első emberéhez, aki azonban egy hét alatt sem tudott időt szakítani arra, hogy válaszoljon.

(csaba)

(cikkünk a Delta július 21-i számában jelent meg)