A legfrissebb tudományos kísérletek  bizonyítják, hogy a zenetanulás pozitív változásokat okoz az agyban és fejleszti a gyerekek mentális képességeit. Gyógyír lehet a diszlexiára is.

Kivétel nélkül jobban teljesítenek a zenét tanuló gyerekek

A zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában. Erre a következtetésre jutott kutatásai során Laurel Trailor, a McMaster Egyetem igazgatója.

Trailor és munkatársai óvodáskorú gyerekekkel végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét. A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét, melyújabb kérdéseket vetett fel. Vajon más elváltozásokat is képes okozni az agyban a zenei képzés? Lehet, hogy általánosan kihat a gondolkodásra és a megismerési képességre?

Fejlettebb memória, jobb összpontosítás

Laurel Trailor válasza egyértelmű igen. Ahogy összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

„Úgy tűnik, hogy a zenetanulás hatékonyan fejleszti a koncentráció és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez,” mondta Trailor.

Trailor szerint ennek az lehet az oka, hogy a motoros és hallási készségek együttes összjátékaként tudunk csak megszólaltatni egy hangszert, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti.
A passzív zenehallgatás ezzel szemben nem igényel ilyen „erőfeszítéseket” az agyunktól, ezért nem is fejleszti ugyanolyan hatékonyan a mentális képességeket, mint a hangszeren való játszás.

Gyógyír lehet a diszlexiára is

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével kapcsolatosan. Szerinte a zene pozitív hatása a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai során azt is felfedezte, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól.

A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében.
„Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei képzés, mely erősíti a felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat,” idézi Schlaugot a gitaregyetem.hu

A zene a személyiségre is kihat

Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Ezt azonban nem könnyű vizsgálni, hiszen számos egyéb tényező is közrejátszik, mint családi háttér, szülők anyagi helyzete, az oktatás minősége, ennek ellenére Schlennberg egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak.

Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

(SeoPress)