Már régóta böki a csőröm a következő történet, melybe újra és újra beleszaladok. Bizony nem csak nekem tűnt fel, hogy városunk polgármestere (Anton Marek) szolgálati kocsijával igencsak szeret a Klapka-téren parkolni. Ezt bizonyítja, hogy emiatt már számon is kérték őt az egyik testületi ülésen, tehát a jelenség nem ritka.

A minap a főtéren sétáltam, pár ügyemet intéztem. Mit ad Isten, megint a városháza bejárata mellett pihent meg az ominózus gépjármű. Azt is tudni kell, hogy mielőtt ezt megtörtént, sofőrje nagy tehetséggel manőverezett be a fák és a poliklinika épülete közé. Látszott, hogy nem először abszolválja mindezt, ráadásul majdnem átgurult rajtam. El is gondolkodtam azon, hogy tényleg nehezére esik városunk polgármesterének legyalogolni azt a kb. 60 métert? Hiszen saccra ekkora távolság választja el őt a neki (is) fenntartott parkolótól.  Ekkora meló lenne lekorzózni ezt az óriási távolságot? Hiszen annyira fiatalosnak vallja magát, hogy még mindig érez négy év további munkát a vénáiban. Mondjuk, más kérdés, mekkora kínokat visel el az otthoni falitükre a reggeli fogmosás közben.

A  jelenséggel kapcsolatban az is felmerült bennem, hogy a polgármester hatáskörébe tartozó városi rendőrség szórja a papucsokat, keményen bünteti a bliccelőket, de polgármester urunknak a közeli (ingyenes) parkolási lehetőség sem elég. Játsszunk el a gondolattal, mit is üzen ezzel a város lakosainak? Mekkora arrogancia azt sugallni, hogy ő mindezt megteheti, de másnak meg megy a kerékbilincs? Hol van itt a törvénytisztelet, kedves polgármester úr? Hol van itt a polgárokkal való szolidaritás? Miért érzi kiváltságosnak magát?

Meglátásom szerint nagyon jót tenne az a hatvan méternyi gyaloglás a hétköznapi emberek közt. Ezen a rövid távon például megcsodálhatná a poliklinikára kifeszített rongyos turistacsalogatót, mely az enyészet útjára lépett. De akár szóba is elegyedhetne a város lakosaival, és eldicsekedhetne, hogy mi mindent sikerült megvalósítani a programjából. Kérkedhetne azzal a rengeteg pályázattal, amit az utóbbi időben nyert a város, na és persze képbe rakhatná a polgárokat a készülő fejlesztésekkel kapcsolatosan. Ja bocs, ilyesmi nem nagyon volt, ezeket a témákat át kéne ugornia.

Aztán az is lehet, hogy csak azért nem mer a poliklinika mellett sétálni, mert fél, hogy a fejére zuhan egy cserép vagy egy falat vakolat.  Ha viszont így folytatja, nemsokára közvetlenül a városháza bejáratának ajtajához kell majd parkolnia, hogy egy mozdulattal beugorhasson, hiszen egyre nagyobb az esélye, hogy egy türelmét vesztett dühös komáromi kérdőre vonja. Vagy több.

(www.napigerzson.sk)