Kinek van félnivalója?

Idén májusban az európai parlamenti választások kapcsán írtunk arról, milyen busás fizetést kapnak majd a Brüsszelbe kerülő képviselők. Kiderítettük, hogy minden juttatással együtt akár havi 14-15 ezer eurót kereshetnek. Ennek folytatásaként augusztusban úgy döntöttünk, régiós lapként a járás polgármestereinek, alpolgármestereinek és képviselőinek béréről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Azt nem sejtettük, hogy másfél hónapba telik, amíg sikerül megszerezni a nyilvánosnak számító adatokat, ahogy arra sem számítottunk, hogy néhány polgármester részéről milyen ellenséges hozzáállással találkozunk. Az olvasók érdeklődése viszont kimagasló volt.

Először augusztus közepén szólítottuk meg a községeket elektronikus levélben, tájékoztatást kérve a tisztviselők fizetéséről. Csalódottan tapasztaltuk, hogy 10 nap leforgása alatt – a városokon kívül – csupán a községek negyede adott választ. Azt terveztük, legkésőbb szeptember elején közölni tudjuk összefoglaló cikkünket, ám ekkor sajnos csak a városok vezetőinek, képviselőinek béréről tudtuk tájékoztatni olvasóinkat.

Ekkor ismét elküldtük kérésünket a községeknek, bízva abban, hogy megkaphatjuk ezeket a közérdekű információkat. De továbbra is akadtak olyan falvak, amelyek semmiféle választ nem fogalmaztak meg, nem tekintették partnernek a régió legolvasottabb nyomtatott lapját. Ezért kénytelenek voltunk hivatalos kérvényt postázni, melyeket szeptember 20-a környékén meg is kellett kapniuk a községi hivataloknak. Ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ugyanis az infotörvény alapján kötelező a kért adatok kiszolgáltatása, mégpedig 8 napos határidőn belül.

Érkezni kezdtek a hiányzó adatok, de néhány polgármester felháborodott kérvényünkön. Volt, aki kifogásolta cikkünk időzítését, rámutatva, hogy a közelgő kampányban az ellenfelek javára hajthatja a vizet a régiós átlagtól jóval magasabb fizetés. Nos, ha már első levelünket komolyan veszik, cikkünk nem csúszik bele a kampányba. Megjegyezném azt is, hogy a polgármesterek fizetését a képviselők által jóváhagyott pótlékok tudják jelentősen megdobni. Elméletileg ez az eredményes munkáért jár, ezért a ciklus végén érdemes értékelni, az emelés mértékét illetően pedig a képviselőket is számon lehet kérni.

Nem mellékes az sem, van-e faluban hivatalvezető, milyen apparátus segíti munkájukat – hangzik egy másik érv a polgármesterektől. Van benne igazság. Ha a község első embere egy csomó hivatali feladatot elvállal, akkor jogosnak tűnhet a polgármester bérének emelése. Elhangzott olyan megállapítás is, miszerint készülő cikkünkkel „kést vágunk a polgármesterek hátába,  akik próbálnak valamit tenni falujukért”. Ez tévedés.

A sajtó feladata ugyanis nemcsak az, hogy a sikerekről beszámoljon. A sajtó feladata a hatalmon lévők ellenőrzése is. A polgármesterek közszereplők, az adófizető lakosok pénzével gazdálkodnak, ebből kapnak fizetést. Valaki megérdemelten, valaki kevésbé. Úgy gondolom, ha a községekben elvégzett munka – pályázati pénzek, fejlesztések, javítások stb. – összhangban van a fizetés magasságával, akkor az eredményeket ismerő lakosok nagy többségében ez nem vált ki ellenszenvet.

Következő számunkban tehát közöljük cikkünket, bízva abban, hogy befut minden adat. Az is jelzésértékű lehet majd olvasóinknak, hogy mely közszereplők nem tesznek eleget a nyilvános adatok közlésének, kinek van rejtegetni valója, kik nem tartják be az infotörvényben előírtakat. Az egész történetnek van egy pofonegyszerű olvasata. Mégpedig az, hogy vannak játékszabályok, amiket be kell tartani.

Részletek a ma – október 6-án – megjelent Deltában!

Csaba Ádám

Top