A fogyasztói társadalom felpörgésével egyre több szemetet termelünk, azonban a hulladék kezelésében még bőven van hova fejlődnünk. A szemét szelektálásában már jobban teljesítünk, de a települések közt is nagyok az eltérések. Járásunk városaiban néztünk körbe. 

A rendszerváltás után hatalmas tempóval indult be a fogyasztás térségünkben, az egyre növekvő árukészlet viszont megsokszorozta a termelt szemét mennyiségét is. Később az uniós csatlakozás által elfogadott normák egy újabb lökést jelentettek a szemét mennyiségének, hiszen a szigorúbb élelmiszeripari előírások miatt az áruk csomagolása is sokszorozódott. A korábbi üveg-betétes rendszerről a legtöbben áttértek a PET-palackos csomagolásra, de ugyancsak népszerűek lettek az egyszer használatos termékek és a félkész élelmiszerek. Míg a régi időben a háztartási és elektronikai gépek több évtizedig szolgáltak, addig manapság már pár év után cserélődnek. De mit kezdünk az egyre nagyobb mennyiségű hulladékkal?

Gútán jó ütemben zajlik a szelektálás

Járásunk második legnagyobb városában 2002-ben kezdték el a válogatott hulladék gyűjtését, amikor állami támogatással egy gyűjtőállomást építettek. A lakótelepekre 10 helyen helyeztek ki gyűjtőedényeket és a városban további 15 forgalmas helyen lehet a válogatott szemetet elhelyezni, amelyeket kéthetente ürítenek. A lakosok 120 literes műanyag zsákokban gyűjthetnek, és a kéthetes elhordás során a becsületesen szelektáló gútaiak igazolást és cserezsákot kapnak. Az összegyűjtött igazolásokat az év végén lehet leadni a városi hivatalban, amivel a lakosok által fizetett éves szemétdíjat akár a felére is csökkenthetik, így a helyiek jelentősen motiváltak a szelektálásban.

A rendszer meg is hozta az eredményét, ami a mennyiségeken és a válogatott hulladékból származó bevételeken is jól látható. Ráadásul a gyűjtőállomáson a város polgárai dolgoznak aktivációs tevékenységben, ők rendszerezik a válogatott hulladékot, amit a város 16 szerződő félnek értékesít. Gúta 2013-ban az eladásból 18 251 eurót kapott, amihez még a reciklációs alapból 9500 euró érkezett, így összesen 27 751 eurós bevétele volt a városnak. Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben ez a hulladékmennyiség, amely Gútán 355 tonna volt, válogatatlanul marad, akkor a városnak jelentős kiadást jelentett volna az elhelyezése. Amennyiben a lakosok kiválogatják, úgy viszont nem kiadást, hanem bevételt hoz a városnak. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy az éves szemétilleték Gútán csupán 17,6 euró fejenként, ami a kedvezményrendszernek köszönhetően akár a felére is csökkenhet.

A válogatott hulladék mennyisége jól leköveti a gazdasági válság ütemét, a csökkenő fogyasztással a mennyiség is csökkent. Gútán 2009-re pörgött föl a szelektálás, amikor egy év alatt 606 tonnát gyűjtöttek össze a lakosok, ami a következő években fokozatosan csökkent, tavaly már 355 tonna volt. A legnagyobb tételt a papír jelenti (2013-ban 178t), de maghatározó az üveg (2013-ban 68t) és a műanyag (2013-ban 63t). Az összegyűlt mennyiségből 18 tonna veszélyes hulladék volt.

Ógyallán zsetonrendszerrel ösztönzik a lakosokat

A Komáromi járás legkisebb városában szintén 2002-ben indult a szeparálás, itt egy saját fizetési rendszert dolgoztak ki. A lakosoknak fejenként 5,8 eurós alapdíjat kell fizetni, amivel egy zsetonhoz jutnak, és minden további vásárlása 1,8 euróba kerül. A lakóhelyek elől csak akkor viszik el a hulladékot, ha a zseton a kukán található, így a lakosok maguk „gazdálkodhatnak” a mennyiséggel és a kiadásaikkal. Ezzel a rendszerrel arra ösztönzik a lakosokat, hogy minél kevesebb válogatatlan szemetet termeljenek, amiért fizetniük kell. A szeparált hulladékot a házak elől ingyen elviszik, a zöldhulladékot pedig díjmentesen adhatják le a városi komposztálóban.

Az ógyallai önkormányzat már több évvel ezelőtt a PASKO n.o. alapító tagja volt, ami egy olyan szervezet, amely felvásárolja a válogatott hulladékot. Mivel sok önkormányzatnak pont az eladás jelent gondot, így Ógyalla ezzel a tagsággal előnyösebb helyzetbe került, ráadásul jobb feltételeket tud a felvásárlási szerződésben is kiharcolni. Az elmúlt években a város bevétele a válogatott szemét eladásából rendre 20 ezer euró körül mozgott, 2013-ban a 1320 tonna szeparált hulladékért 19 899 eurót kapott az önkormányzat. Ógyalla lakosai összesen 2650 tonna szemetet termeltek, amiből 1130-at szeparáltak, azaz a hulladék közel 43 százalékát már gondosan szétválogatják az ottani lakosok. Ennek a tételnek jelentős része a zöld- és az építészeti hulladék, de a papír és az üveg is nagy tételt alkot.

Hulkó Roland, a fejlesztési részleg főosztályvezetője arról tájékoztatta a Deltát, hogy folyamatosak a felvilágosító kampányaik, amire a városi televíziót és a lapot, de más lehetőségeket is kihasználnak. Ennek következtében minden évben nagy mennyiségű hulladékot tudnak osztályozottan kezelni.

Komáromban hullámzó a teljesítmény

Komáromban a hulladék újrahasznosítása terén is van hova fejlődni. A járás székhelyén 2005 óta szeparálják a hulladékot, az összesített statisztikák és a bevételek hullámzó értékeket mutatnak.

A komáromi hulladékgazdálkodásban nem létezik olyan motivációs elem, mint a gútai vagy az ógyallai esetben, így a lelkiismeretes lakosok nem kapnak anyagi kedvezményt. Az elmúlt években történt módosítás szerint az általános szemétdíj is jóval magasabb a szomszédos városokhoz mérten, hiszen Komáromban lakosonként 27 eurót fizetnek.

A városi hivatal által készült statisztikából kiderül, hogy a válogatott hulladék mennyisége nagy kilengéseket mutat. 2010 és 2011 kiemelkedő év volt, amikor 2000 tonna szeparált hulladékot regisztráltak, de ennek nagy részét a zöldhulladék adta. A többi évben ez a tétel hiányzik, így ott már csak 2-300 tonnányi szelektált szemét marad. 2013-ban csupán 141 tonnát szelektáltak a komáromiak, amiből 4383 euró bevétele volt a városnak. Ez a korábbi évekhez képest némi javulást mutat, azonban messze elmarad Gúta vagy Ógyalla bevételétől, ahol négyszer-ötször nagyobb bevételi forrást jelent ez a tétel. A városi hivatalban bizakodóak, hogy bizonyos változások miatt az idei évben már a 10 ezer eurót is elérheti ez az összeg, ami még mindig csak a fele a szomszédos városokhoz mérten.

Az alacsony mennyiség mellett az értékesítés is akadozik Komáromban. A műanyag hulladékot már két éve nem tudta értékesíteni a város, így az a gyűjtőudvarban felhalmozódott. A hivatal alkalmazottai rámutatnak néhány részletre, ami előnytelen a város számára, de a most aktuális törvénymódosítások sem feltétlenül az önkormányzat számára kedveznek. Hangsúlyozzák, fontos volna a nagyobb arányú szelektálás, mivel ha nem is nagy a város bevétele az értékesítésből, kiválogatva már a szemét elhelyezéséért sem kell fizetni. A nem szelektált szemét lerakásának tonnájáért 18 és 33 euró közötti összeget kell fizetni, ami szintén jelentősen terheli a várost.

A helyzet fokozódik

A szemét mennyiségének növekedésével a hulladékgazdálkodás egyre fontosabb szerepet kap a jövőben az önkormányzatok életében. A jó vezetők nem csak környezetbarátabb és tisztább életkörnyezet tudnak majd teremteni, de jelentős anyagi terheket is levesznek a lakosok válláról. Ami egészen biztos, a lakosoknak is sokat kell tenni azért, hogy tisztább környezetet hagyhassunk a következő generációkra.

Keszegh Béla