Bár tavalyhoz képest jelentősen nem változtak a beiratkozási adatok Komáromban, mégis elmondható, az elmúlt évtizedben most íratták be a legtöbb elsőst magyar iskolákba. Idén a Munka Utcai Alapiskola volt a legnépszerűbb a városban, de mindegyik iskolában legalább két elsős osztály nyílik majd a tervek szerint. Gútán is több lesz az elsős, a Corvin Mátyás Alapiskolát választották a legtöbben.

Idén január 15. és február 15. között zajlottak a beiratkozások az alapiskolák első osztályába. Komáromban összesen 358 gyereket írattak be a 6 városi fenntartású és az egy egyházi alapiskola egyikébe, ez 6-tal kevesebb, mit tavaly. A magyar és szlovák iskolák közötti arány viszont némileg változott, míg tavaly 224 elsőst magyar és 140 elsőst szlovák tannyelvű intézménybe irattak, ez most 227-re, illetve 131-re módosult (lásd táblázatunkat). Ezek azonban nem végleges adatok, a szeptemberi iskolakezdésig módosulhatnak a számok. Egy évvel ezelőtt a 364 beíratott gyerekből 322-en kezdték meg az első osztályt, 28-an halasztottak.

Idén a Munka Utcai Alapiskola visszaszerezte a legnépszerűbb komáromi iskola címét, miután 88 gyerek szülei választották. Fekete Zoltán, az iskola igazgatója elmondta, sikerként értékeli a beiratkozási számokat, különösen azt, hogy a város más körzeteiből is sokan választották intézményüket. Hozzátette, idén hosszú idő után újra négy osztály nyitását tervezik az első évfolyamban. Az Eötvös utcai iskola a második, a Komensky iskola a harmadik lett a jövendőbeli elsősök számát tekintve, valószínűleg mindkét iskolában 3 első osztály mellett egy nulladik is nyílik. A Jókai Mór Alapiskolában, a Rozmaring utcai iskolában és a Marianumban idén 2 első osztállyal számolnak. Ennyi első osztály nyílhat majd a Határőr utcai iskolában is, ahová 32 gyereket írattak be, ami még mindig a legalacsonnyabb diáklétszám, de már korántsem annyira kevés, mint az elmúlt időszakban néhányszor, amikor az iskola léte is megkérdőjeleződött. Arról, hogy a városi fenntartású iskolák hány első osztályt indíthatnak, a képviselő-testület mondja ki a végső szót.

A komáromi városi hivatal tájékoztatása szerint az idei költségvetés tervezetében növelnék az oktatásügyre szánt keretet, mégpedig a büdzsé 1,21 százalékával (40%-ról 41,21%-ra), ami éves szinten plusz 136 ezer eurót jelent. Több juthat a Művészeti Alapiskolának, az óvodáknak, de az iskolakonyhák finanszírozását is emelnék. Továbbra is fontos szempont marad az oktatásügyet szolgáló épületek energiahatékonyságának növelése – az elmúlt években 5 alapiskolában és 4 óvodában került sor ablakcserére – és az intézmények belterének és felszereltségének korszerűbbé, szebbé tétele is.

Gútán ugyanaz az iskola maradt a legnépszerűbb

Gútán idén is a Corvin Mátyás Alapiskola volt a legnépszerűbb, ahová 59 elsőst írattak be a szülők (tavaly 40-et) , de közülük 5-en biztosan a nulladik osztályt kezdik meg szeptemberben, míg további 13 gyermeknél az iskola pszichológiai vizsgálat elvégzését kérte, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az iskola megkezdésére. Az iskolában egy nulladik évfolyam és két első osztály indítását javasolta a fenntartó gútai önkormányzat – tájékoztatta lapunkat Takács Imre, a Gútai Közös Tanügyi Hivatal vezetője. A II. Rákóczi Ferenc Alapiskolába 27 diákot írattak be, közülük 3-nál vizsgálják majd az iskolaérettséget, s vélhetően a tavalyi két osztályhoz képest itt csak egy első osztály indul majd. A Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskolába 12 diák jelentkezett (egy éve 22), míg a város egyetlen szlovák tannyelvű iskolájában – a Ján Amos Komenský Alapiskolában – jelen állás szerint 35 elsős ülhet be az iskolapadba szeptemberben, ami két első osztály nyitását jelentheti. Gútán tehát 98 elsőst magyar, 35-öt pedig szlovák tannyelvű alapiskolába írattak be, egy évvel ezelőtt is hasonló volt az arány – 95:32.

Ógyallán a szlovák iskola volt a népszerűbb, a Konkoly-Thege téri iskolában 50 elsős kezdheti meg a tanulmányait a következő tanévben, míg a magyar tannyelvű intézményben, a Feszty Árpád Alapiskolában 35-en. Járásunk legkisebb városában viszont az elmúlt években különösen jellemző volt, hogy februárban sokkal kevesebb elsőst írattak be, mint amennyien aztán szeptemberben beültek az iskolapadba – a magyar iskola tavaly februári adatai például 42 gyereket jeleztek, de a tanévet már 62 tanuló kezdte meg.

Szeptemberre lesznek végleges számok

A legtöbb iskolában csak néhány tanuló a különbség a beiratottak száma és a szeptemberi iskolakezdők száma között. Az eltérések egyrészt abból adódnak, hogy a komáromi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó központ végül néhány gyerek esetében a tanulmányok megkezdésének halasztását javasolja, illetve előfordul, hogy a szülők egyszerre több iskolába is beíratják gyermeküket. Ebben a két esetben a beíratott létszámhoz képest kevesebben ülnek majd be az iskolapadba a tanév kezdetén. Másrészt viszont sok szülő nem íratja be iskolakötelessé váló gyermekét időben, vagy azért, mert figyelmen kívül hagyják a kötelező beiratkozás időpontját – ez jellemző azokon a településeken, ahol nagy számú roma közösség él –, vagy pedig azért, mert a beiratkozás időpontjában külföldön tartózkodott a család. Ezekben az esetekben csak később, általában a tanügyi hatóságok felszólítására történik meg a gyerekek beíratása, ilyenkor az iskolát ténylegesen megkezdők száma magasabb lesz a februári adatnál.

Többen választottak magyar iskolát

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) friss adatai szerint a Komáromi járásban 638 gyereket (beleértve a nulladik évfolyamba kerülőket is) irattak magyar iskolába, miközben az elmúlt év hasonló időszakában 620-at. Országosan most 3652 elsős jelentkezett magyar iskolába, tavaly 3551.

Elsősorban a komáromi adatokból lehet leszűrni azt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően egyre kevesebb magyar szülő választ gyermekének szlovák iskolát. Komáromban ugyanis hivatalosan nagyjából 60 százalék magyar és 40 százalék szlovák nemzetiségű lakos él (a népszámláláskor nemzetiséget nem megadó 11 százalékot is arányosan beleszámolva), míg a friss adatok azt mutatják, hogy magyar iskolába került a gyerekek 63,4 százaléka, 36,6 százalékuk pedig szlovák tannyelvű intézményben kezdi meg tanulmányait.

Első látásra úgy tűnhet, immár szlovák szülők választanak magyar iskolát, ez azonban nincs így. Jókai Tibor, a pedagógusszövetség elnöke az adatokat elemezve rámutatott, a komáromi magyar iskolák nemzetiségi arányokat is meghaladó előretörése annak is köszönhető, hogy a környékbeli magyar többségű falvakból több gyereket is komáromi magyar iskolába írattak be szüleik. Úgy vélte, ha ezt figyelembe vesszük, nagyjából Komárom nemzetiségi arányainak felel meg a magyar és szlovák iskolát választók aránya. Ha azonban Gútát vizsgáljuk ilyen szempontból, már más a kép: a város lakosságának nagyjából 80 százaléka vallja magát magyarnak, viszont csak a gyerekek nem egész 74 százaléka került magyar iskolába.

Jókai Tibor kérdésünkre elmondta, a magyar iskolába íratott elsősök nagyobb száma szerinte több dolognak is köszönhető. Egyrészt a demográfiának – 6 éve több gyerek született –, de a médiában nagy teret kaptak az anyanyelvi oktatás fontosságát hirdető programok is, ahogy megtette hatását a Bethlen Gábor Alap által magyar iskolásoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás, illetve a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíja is. Másrészt az elmúlt évtizedben az iskolák nyitottabbakká váltak, már a beiratkozás előtt igyekszenek becsalogatni a jövendőbeli elsősöket és szüleiket az iskola falai közé, az iskolák és óvodák pedig támogatják egymást, közös programokat, akciókat szerveznek. Megjegyezte azt is, Komáromban kevés a magyar óvodai férőhely, legalább 1-2 csoportnyi óvodással többre lenne igény, s akkor nem fordulhatna elő, hogy valaki csak azért kerül szlovák oviba, mert a magyarban már nem jutott neki hely. Ha ez az óvodai helyzet megoldódna, a magyar iskolák szempontjából még kedvezőbben alakulhatnának a beiratkozások a városban.

(Csaba Ádám)

Magyar iskola, szlovák nyelvtudás