Ha egy nyugdíjas legalább 30 évet ledolgozott, nyugdíja nem lehet kevesebb 269,50 eurónál, pontosabban a létminimum 136 százalékánál. Ezt tartalmazza az a törvénymódosítás, melyet a kormány nemrégiben elfogadott, s ha a parlament is megszavazza, júliustól hatályos lehet. 

A tervek szerint a minimálnyugdíj összege fokozatosan emelkedne annak függvényében, hogy ki hány évet dolgozott le. Harminc évtől indulna – ekkor legalább 269,50 eurót, azaz a létminimum 136 százalékát kapnák a nyugdíjasok –, majd 39 ledolgozott évig minden további évért 2 százalékkal növekedne az arány. Ez azt jelentené, hogy például 39 éves szolgálati idő után 304 euró lenne a minimálnyugdíj (a létminimum 154 százaléka). A 39 éves határtól már minden további ledolgozott év 3 százalékkal növelné a minimálnyugdíj összegét, azaz például 45 évnyi munka után senkinek nem lehetne alacsonyabb a nyugdíja, mint a létminimum 172 százaléka, azaz 340 euró. Jelenleg 198 euró a létminimum.

Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint a jogszabály célja, hogy magasabb nyugdíjat kapjanak azok, akik életük során dolgoztak és fizették a járulékokat, habár csak a minimális kivetési alapból, mint azok, akik csak szociális segélyen éltek. Ha megszavazzák a jogszabályt, a minisztérium szerint nagyjából 75 ezer nyugdíjas számíthat járadéka emelésére. Ha valaki jelenleg a ledolgozott éveiért járó minimálnyugdíj összegénél kisebb nyugdíjat kap, akkor a Szociális Biztosító kiegészíti majd a járadékot.Az intézkedés az idei évben – júliustól decemberig – mintegy 16 millió eurót, később pedig évente 30 millió eurót igényel majd az állami költségvetésből.

Az ellenzék szerint a javaslat ebben a formában csak marketinghúzás. A Híd szerint a minimálnyugdíj bevezetése önmagában jó ötlet, de a kétpilléres nyugdíjrendszer problémáinak megoldása nélkül a mostani fiatal nemzedék csak álmodhat arról, hogy a javaslatban szereplő minimálnyugdíjuk legyen. 2050 körül az átlagnyugdíj a létminimum szintjén mozoghat, vagy még annál is alacsonyabban – véli a párt.

(cs)