KOMÁROM. Múlt csütörtökön forró téma került a képviselő-testület elé, mely nagy többséggel megszavazta a KOMVaK alapszabályának módosítását. Lényegében arról van szó, hogy a városnak, mint egyedüli részvényesnek, nagyobb beleszólása lesz a vállalat tranzakcióiba, s a lényeges ügyletek csakis a képviselő-testület jóváhagyásával történhetnek. Jóváhagyták a kulturális és sporttámogatásokat is. 

A KOMVaK Rt. alapszabályzatának módosítását Stubendek László (független) polgármester terjesztette be. Ennek szükségességét a városvezetés elsősorban azzal indokolta, hogy a vízművek – melynek egyetlen részvényese Komárom városa – néhány hónapja úgy kötött meg egy több milliós jelzálogszerződést, hogy erről a KOMVaK vezetői nem tájékoztatták a polgármestert. Az elmúlt hetekben sok rémhír és félrevezető információ jelent meg a vízművel kapcsolatban, az ülésen azonban némileg tisztult a kép.

Kóňa Bohumír hivatalvezető a vita elején rámutatott, nem először merül fel az alapszabály módosításának szükségessége, a hivatal ezt két évvel ezelőtt már kezdeményezte, majd tavaly nyáron szavazás is volt a kérdésben, de a képviselők többsége elutasította. Hangsúlyozta, a fő cél az lenne, hogy a város vagyona felett a város nagyobb ellenőrzést szerezzen. Mint mondta, az új alapszabály készítésekor igyekeztek figyelembe venni a képviselők és a KOMVaK észrevételeit is.

Egyetlen városatya volt, aki határozottan ellenezte a KOMVak alapszabályzatának módosítását, mégpedig Glič Konštantin (független). Hozzászólásában rámutatott, a vízmű megalakulása óta folyamatosan fejlődött, jelenleg már 19 településen szolgáltat, regionális vízművé nőtte ki magát. Fontos stratégiai rákötést valósított meg, amikor vezetékrendszerét összekapcsolta a Nyugatszlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat (ZSVS) hálózatával, ami egyértelműen közérdekű tevékenység. Hangsúlyozta azt is, hogy rengeteg uniós pénzt hozott, aminek köszönhetően eurómilliókkal növelte saját vagyonát és a város vagyonát is. Tényleg rosszul van menedzselve a vállalat? – tette fel a kérdést, majd azt javasolta, hogy a képviselők bevonásával készüljön egy új, másik, jobb alapszabály-tervezet.

A rémhírekkel kapcsolatban több képviselő is – például Szabó Béla (MKP) és Bastrnák Tibor (Híd) – hangsúlyozta, a vízmű nem a város vagyonát zálogosította el, hanem a saját vagyonát. A KOMVaK a város vagyonát bérli, azért bérleti díjat fizet. Ezt senki nem vitatta, ugyanakkor Keszegh Béla (Komáromi Függetlenek Csoportja) alpolgármester hangsúlyozta, mivel a vállalat részvényei 100 százalékban a város tulajdonában vannak, a vízmű vagyonára is egyfajta városi vagyonként lehet tekinteni.

Andruskó Imre (Híd) Ondrej Gajdáčhoz (független) hasonlóan úgy vélte, az új alapszabállyal túlságosan felértékelődik a felügyelőtanács hatásköre. Kifejezte abbéli aggályát, hogy a polgármester – mint a közgyűlésben az egyetlen, aki a város nevében szavaz – jelenleg dönthet úgy, hogy a részvények nagyobb részét eladja. Szerinte olyan alapszabály kell, amely elméleti lehetőséget sem nyújt erre. Az csak erősíti a gyanúját, hogy az új alapszabály úgy van fogalmazva, mintha több részvényese lenne a vízműnek. Keszegh Margit (KFCS) rámutatott, 2003 óta elvileg fennállt ez a lehetőség, Stubendek László pedig leszögezte, nem kell ilyesmitől tartani.

Vetter János és Kovács Dávid (KFCS) is az új alapszabály mellett tette le a garast, elsősorban azért, hogy ne fordulhasson elő a jelzálogszerződéshez hasonló ügy a jövőben, amikor a város csak utólag értesül egy fontos ügyletről. Bastrnák Tibor kijelentette, bár jobb verziót is ki lehetett volna dolgozni, támogatja a KOMVaK alapszabályának módosítását, viszont ez nem fogja megoldani a vízmű gondjait. Hangsúlyozta, a pánikkeltés a városi céget veszélyezteti, a képviselőknek tényekkel kell foglalkozniuk, nem rágalmakkal. Andruskó aggályaihoz kapcsolódva módosító javaslatot tett, mely leszögezi, a polgármester minden esetben a városi képviselő-testület döntése nyomán gyakorolja a város részvényesi jogait, tehát elméletileg sem teheti meg, hogy önkényesen elad részvényeket

Csintalan Miklós főellenőr néhány szóban visszautasította az őt ért képtelen vádakat, majd rámutatott, a KOMVaK nem a jelenlegi törvényi szabályozásnak megfelelő gazdasági modell alapján működik, és itt kellene változást eszközölni, de az alapszabály módosítására is szükség van.

Szót kapott Cséplő Gábor, a KOMVaK igazgatója is, aki szintén hangsúlyozta, hogy a vállalat működési modelljének módosítására lenne szükség, mivel már elavult az évek során. Rámutatott, bár véleményezték a benyújtott javaslatot, az nem kompromisszumos megoldásként született, nem tartja jónak. Hangsúlyozta, szeretné, ha a testület nem hozna olyan döntést, amely veszélyezteti a folyamatban lévő projekteket.

Keszegh Margit több részletre is kiterjedő módosítócsomagot terjesztett be, melyek egyes fogalmak, összegek, időpontok pontosítását tartalmazta, ám egy szavazat híján ezt nem szavazta meg a testület. Nem ment át Glič Konštantin javaslata sem, amely az alapszabály módosításának elutasításáról szólt, s rajta kívül csak Andruskó Imre támogatta. Bastrnák Tibor elképzelését viszont – hogy a részvényesi jogok gyakorlásához a testület döntése kell – 15 igennel belefoglalták az alapszabályba.

Végül a testület nagy többséggel szavazta meg az új, a város számára nagyobb beleszólást biztosító, a vízmű mozgásterét viszont csökkentő alapszabályt. A 22 jelenlévő képviselőből 19-en igennel voksolt, egy képviselő nemmel (Glič Konštantin), egy képviselő tartózkodott (Bende István), egy pedig nem szavazott (Andruskó Imre).

Elfogadták a kulturális és sporttámogatásokat

A képviselők jóváhagyták a kulturális szervezetek és sportklubok támogatásait is. A kulturális szervezetektől 113 kérvény érkezett, melyből 106 felelt meg a kiírási feltételeknek és az iskolaügyi, kulturális és ifjúságügyi bizottság 90 kérvényt bírált el pozitívan, szem előtt tartva azt, hogy a rendezvény szorosan kapcsolódjon a város 750. és 270. évfordulójához, valamint a Komáromi Napok 24. évfolyamához. Legnagyobb tételként szerepelnek az egyes fesztiválok, így a Jókai Napok, a Borostyán Fesztivál, az őrsújfalui Ekhósszekéren elnevezésű fesztivál, a Fonográf Fesztivál, a KÚTfeszt, a WakeUp és a LakeUp is 2-2 ezer eurós támogatásban részesültek, de a Matica Slovenská által kérvényezett „Slečna Loreline“ című musicalt is 2 ezer euróval támogatják.

A spotbizottság az egész éves tevékenységre, valamint az egyszeri sportrendezvényekre osztott ki támogatásokat. Harmincöt sportklub kérvényét fogadták el és támogatták. A 229 750 euróból a legnagyobb összeget, 72 150 eurót a komáromi futballklub, a KFC kapta. A komáromi kosárlabdaklub 48 ezer eurót kapott, a Spartak röplabdacsapata 30 ezer eurót, a kajak-kenu klub 15 ezret, míg a vízipólósok 13 050 eurót. (A kulturális és sporttámogatások részletes elosztását megtalálják weboldalunkon: deltakn.sk).

Ezen a héten újra összeülnek a városatyák.

(csá)

Újabb komolytalan szereplő

Fegyelmezettebben zajlott a múlt heti ülés a korábbihoz képest, ezúttal azonban Martin Daňo, egy kelet-szlovákiai újságíró és kollégája zavarta meg többször is a képviselők munkáját. Néhány hete egy riportban igyekezett cáfolni az ICOCRIM elnevezésű szervezet KOMVAK-kal kapcsolatos vádjait, s rámutatni bizonyos összefonódásokra, ám a testületi ülésen mutatott agresszív magatartásával olyan benyomást keltett, mint akit pont annyira lehet komolyan venni, mint az általa bírált ICOCRIM-et. Amikor a testülettől szót kapott, elsősorban arra volt kíváncsi, ki finanszírozta Stubendek László polgármesteri kampányát, továbbá felháborodva kifogásolta, hogy a testületi ülés nagyobb része magyarul zajlott, így ő, mivel nem tud magyarul, nem értette. Úgy tűnt, ez utóbbi tény foglalkoztatta a leginkább (ez egyébként nem törvénysértő), az ülés alatt ezzel zaklatta a képviselőket is, ugyanakkor arra nem akart válaszolni, igaz-e, hogy több mint 130 kft-ben érintett.