Soha még ilyen egyértelműen nem hangzott el a komáromi képviselő-testületben: ez így nem mehet tovább. Mármint a parttalan vita, a felesleges szócséplés, a káoszba fulladó ülés, az öncélú akadékoskodás, amelyek miatt az önkormányzatnak már akkor sem sikerül megtárgyalnia az összes betervezett napirendi pontot, ha – mint legutóbb (április 16-án) – elvileg egyetlen igazán fajsúlyos téma sem kerül elő. Nyolc órás tárgyalás után a 20 programpont felét sikerült átvenniük a képviselőknek.

Mik az okai a maratoni ülésnek? Nemcsak a leghangosabb ellenzéki városatyák kifogásolták már, hogy a városi hivataltól túl gyakran érkeznek hiányos, hibásan előkészített anyagok. Az első hónapokhoz képest ebben talán beállt némi javulás, de a városi hivatal átalakításával, a főosztályvezetők megversenyeztetésével további minőségi előrelépésre kerülhet sor. Ha így lesz, a képviselőknek nem kell a hibák javítgatásával foglalkozniuk.

A második ok a tárgyalási rend betartása. Pontosabban betartatása. Ennek a kulcsa az ülés vezetőjének kezében van, s bár itt is látszódik pozitív elmozdulás, a polgármesternek sokkal szigorúbban, következetesebben kellene fellépnie. Persze, ha így tesz, megkaphatja majd, hogy belefojtja a szót az ellenzékbe, de másképp nem lehet elejét venni a rendes felszólalások után tárgyi megjegyzések, az extra tárgyi megjegyzések, reagálások és az időkeretet többszörösen túllépő bónusz hozzászólások sorának. Talán segíthetne egy új tárgyalási rend – ami előkészület alatt van –, amely például egy-egy kiválasztott témában engedélyez hosszabb hozzászólást, plusz perceket, cserébe viszont minden időkeretet mindenki pontosan betart, illetve a polgármester keményen betartatja azt kivételek nélkül.

A legfőbb okok azonban a fejekben keresendők. Lássunk egy friss példát. A városi hivatal a meghirdetett lakótelepi program keretében egy részletesen kidolgozott listát készített, felsorolva, milyen apró javításokat kellene végrehajtani a IV-es lakótelepen. Egy tájékoztató anyagról volt szó, mely egy órás vitát eredményezett. Néhányan azonnal aggódni kezdtek, pontosan milyen sorrendben valósul meg az egyes tételek javítása, és mi mennyibe kerül majd. De egy pad felújítása miatt azért nem kellene rögtön a számvevőszéket riasztani, és esetleg attól tartani, biztos valami mutyi van egy-két betondarab eltávolítása mögött. Ha egy ilyen közmunkások bevonásával és önerőből – Comorra Servis segítsége – megvalósuló, egyértelműen jószándékú kezdeményezés elé is akadályokat gördítünk, mikor lesz előrelépés? Ki kell ásni a betondarabot, el kell szállítani, ennyi. Ilyenkor azért megérdemelne egy minimális bizalmat a városvezetés. Bármilyen összetételű is legyen.

Ez így nem mehet tovább. Jellemző, hogy ezt egy új képviselő, Vetter János mondta ki ilyen határozottan. Jellemző, hogy az újoncok azok, akik eddig a leghangosabban követelték a szócséplés befejezését. Jellemző, hogy a legtapasztaltabb, sokéves önkormányzati múlttal rendelkező képviselők azok, akik egy-egy témához hozzászólnak egyszer, kétszer, háromszor, még többször. Jellemző, hogy ezek egy része arról szól, mi volt a múltban, miért volt az esetleg jobb, ki mit tett, tesz, vagy tudna tenni jobban politikai ellenfelénél. Az értékes tapasztalatot végre teljes egészében a jövő irányába kellene fordítani és nem a múlttal foglalkozni. Lehet bírálni, sőt kell is, de mindenbe belekötni abszurd.

Komáromnak nincs újabb 4 éve arra, hogy valós fejlesztések helyett sehova sem vezető szócséplésre fordítsa energiáit. Ahogy az egymásnak feszülő felek korábban a kampányban is hirdették, kell az Összefogás Komáromért, mert Komárom többet érdemel!

Csaba Ádám