A legfrissebb statisztikák szerint egy év alatt több mint 1 százalékkal csökkent a munkanélküliek aránya a Komáromi járásban, de a helyzetet közelebbről szemügyre véve nem látszik, hogy érdemi javulás állt volna be a munkalehetőségek terén. Járásunk továbbra is „fekete lyuk“, egész Nyugat-Szlovákiában itt a legnagyobb a munkanélküliség. Kicsit körbejártuk a témát.

Járásunkban a legfrissebb adatok szerint 15,54 százalékos a munkanélküliség, ami az egy évvel ezelőtti adathoz képest több mint 1 százalékos csökkenést jelent. Sőt, ha a két évvel ezelőtti adatot nézzük, amikor 19,53 százalékos volt a hivatalos munkanélküliség, még kedvezőnek is mondhatjuk az aktuális trendet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nyilvántartott munkanélküliekről beszélünk, és az elmúlt években sokakat töröltek a rendszerből ilyen-olyan okok miatt, továbbá a bevezetett új számítási módszer a korábbinál kedvezőbb képet fest a munkaerőpiaci helyzetről.

Több állásinterjú is lesz májusban

A komáromi munkaügyi, szociális és családügyi hivatal szerint az enyhe javulás köszönhető, hogy a hivatal aktívan kapcsolódik be a szabad munkahelyek keresésébe, megszólítva a munkaadókat, tájékoztatva őket a lehetőségekről. A járáson kívül, vagy külföldön állandó és szezonmunkát kínáló ügynökségekkel és munkaadókkal is intenzíven együttműködik a komáromi hivatal, elsősorban a magyarországi partnerekkel alakult ki jó kapcsolat.

Ennek is betudható, hogy ebben a hónapban több állásinterjúra, bemutatóra is sor kerül a hivatalban. Ezen a héten kedden (május 19.) a McROY Slovakia bemutatója nyitja ezek sorát, minőségellenőröket keresnek a Pozsony melletti Lozornóba. Egy nappal később a magyarországi Jean Rousseau Kft. állásinterjújára kerül sor, mely karóraszíjak gyártásához keres operátorokat Győrbe. Május 22-én az Energy Power Kft. toboroz operátorokat tatabányai gyártáshoz, majd a Sagius vállalat hegesztőket hollandiai munkahelyre. Ebben a hónapban kerül sor a BIRT Kft. állásinterjújára is, mely operátorokat és CNC marósokat venne fel oroszlányi munkavégzésre. A komáromi munkaügyi hivatal weboldalán – www.upsvar.sk/kn – és a hivatalban kifüggesztett hirdetményeken keresztül is tájékoztatja a lakosságot az álláslehetőségekről, ezek részleteiről, de a járás összes városi és községi hivatalába is eljuttatja tájékoztató anyagait.

Függünk a magyarországi munkahelyektől

Az elmúlt évtizedben nagyban függött járásunk viszonylagos jóléte attól, hogy milyen volt a helyzet a határ túloldalán, mennyi munkahelyet kínáltak a dél-komáromi ipari parkban (vagy más térségbeli városban) megtelepedett vállalatok. A legnagyobb érvágást a Nokia fokozatos leépülése, majd bezárása jelentette, hiszen a gyár a legjobb időszakában közel 10 ezer embernek adott munkát, a bérelt munkaerőt is beleszámítva. Tavaly ősszel bocsátotta el utolsó 1800 dolgozóját a gyár, melyet 2013-ban vásárolt fel a Microsoft. A helyzetet enyhítette viszont a Foxconn leányvállalatának bővítése, hiszen tavaly nyár végén Székesfehérvárról Komáromba helyezték át egy számítástechnikai eszköz gyártását. Négyszáz új munkahely létesült ekkor, részben a régi alkalmazottak, részben környékbeliek töltötték be a helyeket.

Elbocsátások a Foxconnál?

Most viszont rossz hírek érkeznek a Foxconn leányvállalatával, a PCE Paragon Solutions Kft-vel kapcsolatban: lapunk értesülései szerint ősszel bezárják az egyik dél-komáromi gyáregységüket. Úgy tudjuk, az évek óta itt működő gyártócsarnokot számolják fel, ami hozzávetőleg 300 ember elbocsátását jelentheti. A nyár folyamán dől el, hogy az itt dolgozókat elbocsátják-e, vagy a termelés Biatorbágyra költözik, és az alkalmazottak – ha elfogadják – az új helyszínen tovább dolgozhatnak. A tavaly ideköltözött gyártóegységet információnk szerint nem fenyegeti bezárás. Kormányzati szerveket és a Foxconn leányvállalatát is megkerestünk, ám lapzártánkig nem erősítették meg és nem is cáfolták a leépítésről szóló információinkat.

Új munkahelyek „odaát“

Akad azért reménykeltő hír is, hiszen az már teljesen biztos, hogy a lengyel Alumetal járműipari vállalat magyarországi leányvállalata 2017 végéig 150 új munkahelyet létesít a dél-komáromi ipari parkban. Budapest hamarosan kiemelt jelentőségűvé nyilváníthatja a beruházást. A magyar külügyminiszter nemrégiben bejelentette, az autóalkatrészeket gyártó dél-koreai Woory Industries is Dél-Komáromban építi fel új üzemét, és első lépésben 120 új munkahelyet hoz létre, de később a foglalkoztatottak száma elérheti a 250-et. A beruházás megvalósulása azonban 2-3 évig eltarthat. Friss hír az is, hogy a kuplungtárcsa gyártással foglalkozó Exedy Dynax Europe Kft. bővíti üzemcsarnokát a tatabányai ipari parkban. Augusztustól 50 új munkatársat vesznek fel, majd 2016 márciusáig fokozatosan 133-ra növelik az új gyártócsarnokban dolgozók számát. Jelenleg Komárom-Esztergom megyében egyébként sokkal kedvezőbb a munkanélküliségi ráta, mint a szlovákiai oldalon, alig haladja meg a 6 százalékot.

Nálunk tömeges munkahelyteremtésről nincs hír

De térjünk vissza a Duna szlovákiai oldalára, hiszen az itteni magas munkanélküliséget elsődlegesen itt kellene orvosolni. Mi az oka annak, hogy évek óta a Komáromi járásban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta egész Nyugat-Szlovákiában? – tettük fel a kérdést a szlovák munkaügyi minisztériumnak. Michal Stuška, a tárca szóvivője szerint ennek több oka van, például az, hogy egyszerűen kevés a szabad állás a régióban, de az EU-ból is jóval kevesebb állásajánlat érkezik. További ok, hogy nincs egyensúlyban a munkaerőpiaci kereslet és kínálat, tehát olyan állásokat kínálnak, amelyeket a munkanélküliek szakképzettség hiánya miatt nem képesek betölteni. Márciusban például több mint 9 500 munkanélküli volt járásunkban, közülük 5 ezer embernek már a nyilvántartásba vétel előtt sem volt munkája. Közel 2700 munkanélküli csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, míg csaknem 6000-nek középfokú a legmagasabb végzettsége. Ehhez képest a komáromi hivatal 122 szabad munkahelyet tudott kínálni márciusban, de ezek közül csak 6 volt elérhető alapfokú végzettséggel rendelkezőknek, 70 esetében pedig középiskolai végzettség volt a követelmény – mutatott rá a szóvivő.

Bár a munkaügyi hivatal tevékenységének látszódik némi eredménye, elmondható, jelentős javulás eléréséhez nagyobb állami segítségre lenne szükség, legalábbis ami a tömeges munkahelyteremtő beruházók régióba csábítását illeti. Ilyen befektető évek óta nem érkezett járásunkba, aminek az is az oka, hogy az infrastruktúra elhanyagolt. Ezen lendíthet a majdani R2-es gyorsforgalmi út, Komárom északi elkerülő útja, illetve a 64-es főút új szakaszainak megépítése, de elsősorban az új Duna-híd, amelynek építése jövőre kezdődhet.

Hamarosan befejeződik az ipari parkok bővítése

De az önkormányzatok is sokat tehetnek a helyzet javulásáért, például minél hatékonyabb együttműködéssel. Ennek egyik példája a szlovákiai és magyarországi önkormányzatokat tömörítő Pons Danubii EGTC, amely több más projektje mellett sikeresen pályázott az ógyallai ipari park és a dél-komáromi ipari park bővítésére. Mint megtudtuk, mindkét helyen jelenleg is folynak a munkálatok: úthálózat-bővítés, új járdák és kerékpárút, közvilágítás, vízvezeték és csatornahálózat kiépítése. Ógyallán 8 hektárral, Dél-Komáromban közel 40 hektárral bővül az ipari zóna a csaknem 2,5 millió eurós beruházásnak köszönhetően, mely nagyrészt uniós forrásból valósul meg idén nyárra.

Járásunk második legnagyobb városában, Gútán továbbra is a Kromberg & Schubert kábelgyár a legnagyobb munkaadó, jelenleg 800-an dolgoznak itt. Horváth Árpád polgármester kérdésünkre elmondta, a gútaiknak is nagy érvágás volt a komáromi hajógyár, majd a Nokia leépülése. Jelenleg is sokan ingáznak a munka után – Galántára, Győrbe, Tatabányára. Mint mondta, a közeljövőben nagy munkahelyteremtő beruházásra nem lehet számítani, viszont legalább a jelenlegi munkahelyek megszűnésére sem. Jó hír, hogy az ipari zónában egy kukoricaszárító üzem kezdi meg működését az év végéig, ami 8-10 embernek ad munkát.

Észak-Komárom: zajlanak a tárgyalások

Észak-Komáromban az önkormányzati kampány során mindenki a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta, ezért rákérdeztünk, történt-e valamilyen előrelépés az elmúlt hónapokban. „Zajlottak tárgyalások potenciális befektetőkkel, de azt is el kell mondani, hogy gyakran a jelenlegi munkahelyek megvédésért is sokat kell tenni. Olyan céggel is egyeztettünk, amely korábban elment Komáromból, de jelezte, hogy jobb körülmények esetén megfontolja a visszatérést. Tárgyalt a vezetés a regionális fejlesztésekért dolgozó SARIO ügynökséggel, amely kulcsszerepet játszhat a nagyobb fejlesztések Komáromba irányításában“ – mondta el kérdésünkre Keszegh Béla alpolgármester. Hozzátette, az új híd mellett új lehetőségeket nyithat meg a kikötő, a működtető állami részvénytársasággal (Verejné Prístavy a.s.) már több tárgyalás lezajlott. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hetényi ipari park kialakítása pár éve kikerült a kormány tervei közül, ugyanakkor megjegyezte, a dél-komáromi ipari zóna elmúlt néhány éve óvatosságra int a multivállalatokat illetően, hiszen könnyen elköltözhetnek.

Ezért Komárom vezetése a helyi kis- és középvállalkozások támogatását szeretné felkarolni. „Az ügyintézés gyorsítása és lehetőségek kialakítása mellett bővíteni szeretnék a helyi termékek felfuttatását, a belváros kicsinosításával is új munkahelyek létesülhetnek. Meghatározó kitörési pont lehet a turisztikai lehetőségekre kapcsolódó kisebb vállalkozások adta lehetőségek, amelyek kisebb számban, de hosszabb távra biztosíthatnak munkát“ – fejtette ki az alpolgármester. A turizmus fejlesztéséről egyébként egyre több konferencia, ötletbörze zajlik a régióban polgármesterek és szakmai szervezetek között, különös tekintettel arra, hogy a kiépülő kerékpárutaknak köszönhetően egyre több külföldi érkezik a térségbe. Különböző attrakciók és szolgáltatások épülhetnek rájuk, melyek új munkahelyeket is jelentenek, ráadásul nem a sokak által kifogásolt gyári „rabszolgamunkáról“ van szó.

A város vezetése a befektetők kiszolgálása mellett meg akarja szólítani a potenciális befektetőket. „Szakemberek bevonásával készülnek az információs anyagok, melyek felvázolják a város gazdasági és földrajzi előnyeit, a potenciális befogadó területeket. Egy ilyen anyaggal szeretnénk megszólítani kereskedelmi kamarákat, nagyvállalatokat és nagykövetségeket, de a szakmai kiállításokon való részételt is fontosnak tartjuk“ – vázolta a terveket Keszegh Béla, hangsúlyozva, a munkahelyteremtés egy hosszabban beérő folyamat. Hozzátette: az összefogás lehet a siker kulcsa, ezért bízik a megyei és parlamenti politikusaink tenni akarásában is.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta május 18-i számában jelent meg)