A vér a legnemesebb adomány, amellyel a rászorulókon segíthetünk. De mi lesz a véradók vérével? Hol tárolják és hogyan használják fel? Erről érdeklődtünk, miközben az önkéntes véradáson jártunk a komáromi kórházban.

A véradás a legtöbb esetben életeket menthet. A gyors vérátömlesztésen múlhat például azok élete, akik súlyos balesetet szenvednek, leukémiás vagy daganatos betegek, esetleg tervezett operáción esnek át. A megfelelő vértartalékok bebiztosítása azonban már régóta problémát okoz a kórházaknak. Nyáron a szabadságok és kirándulások miatt különösen kevés a véradó, pedig a folyamat csak pár percet vesz igénybe, fájdalommentes, s akár három betegen is segíthetünk vele.

A vizsgálat nekünk is hasznos lehet

A véradóknak a személyi adataik megadása után egy az egészségi állapotukra vonatkozó kérdőívet is ki kell tölteniük, majd egy előzetes vérképvizsgálaton vesznek részt. Amennyiben mindent rendben találnak, egy apró szúrás után néhány perc leforgása alatt 400-450 ml vért vesznek le. Mielőtt feldolgozásra kerülne a levett vér, letesztelik, például olyan fertőző betegségek markereit vizsgálják, mint a HIV, a hepatitis B és C, illetve a szifilisz. A szűrésköteles betegségek spektruma országonként eltérő lehet, a lista alkalmazkodik az adott régióban gyakrabban előforduló, fertőző betegségek listájához.

A levett vérből alapvetően háromféle vérkészítményt állítanak elő centrifugálás segítségével: vörösvértesteket, vérlemezkéket, illetve vérplazmát – mondta el kérdésünkre Radi Enikő, a komáromi kórház hematológiai és transzfúziós állomásának főorvosa. A vörösvértesteket – amelyek feladata az oxigén szállítása a vérben –, 30 napig hűtőben, a vérplazmát pedig, ami a vérzékeny betegeknek segíthet, max. 2 évig fagyasztóban tárolják. Vérlemezkéket csak kérésre vonnak ki, ezt ugyanis szoba hőmérsékleten kell raktározni, négy napon túl viszont meg kell semmisíteni. A kórházban leginkább a sebészeten, az onkológiai és az intenzív osztályon, illetve a belgyógyászaton van szükség vérkészítményekre. Az, hogy milyen műtéteknél mennyi vért használnak fel, változó lehet – ez a beteg állapotától és a vérveszteségtől is függ. A súlyosabb baleseteknél, amelyeknél belső vérzés áll fenn, 5-7 litert is be kell biztosítani előre, de a különféle daganatok operációjánál is szükség van néhány literre.

Ki kinek adhat?

Az önkéntes véradás során – ha még nem voltunk tisztában vele – az is kiderülhet, melyik vércsoportba tartozunk. Szlovákiában az A vércsoport a leggyakoribb , ezt követi a 0-ás, a B-s, a legkevesebb az AB vércsoportból van. A meghatározásuk azért is fontos, mert nem mindenki adhat és nem mindenki kaphat mindenkitől vért. A 0-s vércsoportba tartozók tekinthetők az általános véradóknak, ők mindenkinek adhatnak, de csak saját, 0-s csoportjuktól kaphatnak. A legszerencsésebbek ebből a szempontból az AB csoportba tartozók, ők mindenkitől kaphatnak, de csak AB csoportúaknak adhatnak. Az A és B vércsoportúak a saját és az AB csoportúaknak adatnak, kapniuk pedig csak a saját és a 0-s vércsoportúaktól szabad. Ezen kívül megkülönböztetünk Rh pozitív és Rh negatív faktort is, amelyet szintén figyelembe kell venni véradás esetén. Amennyiben tisztában vagyunk a vércsoportunkkal és egy ismerősnek, családtagnak a mi vércsoportunkkal megegyező vérre van szüksége, lehetőség van az irányított véradásra is.

Több vérre lenne szükség

Mivel a vérkészítmények rövid ideig tárolhatóak, egy optimális egyensúlyi helyzet megtartására kell törekedni ahhoz, hogy ne kelljen megsemmisíteni a fennmaradt vért, de elég legyen belőlük raktáron szükség esetére. A komáromi kórház az utóbbi hónapokban néhány vércsoport esetében akut vérhiánnyal küzd, ezért nemrégen bővítették a véradás lehetséges időpontjait is: a továbbiakban a pénteki napon kívül hétfőn délelőtt is várják az önkénteseket. Többen jelezték a kórháznak ugyanis, hogy szívesen adnának vért, de a pénteki időpontok nem felelnek meg nekik. Elsősorban az A Rh+ és a 0 Rh+ vércsoportokból jegyeznek jelenleg hiányt, ezért arra kérik az embereket, kapcsolódjanak be az akciókba.

Mint ahogy a főorvos is felhívta a figyelmet, országos probléma a véradók és a munkáltatók küzdelme, utóbbiak ugyanis nem rajonganak érte, hogy munkaidő alatt jótékonykodjanak az alkalmazottaik. Két éve mintegy 20 komáromi vállalkozó fogott össze, és 5-30 százalékos kedvezményekkel támogatta a véradókat. Hiába csatlakozott több étterem, elektronikai bolt és pénzváltó is az akcióhoz, az minden igyekezet és jóakarat ellenére sem volt összhangban a törvénnyel, hiszen az Európa Tanács és az Európai Unió szerint a közvetlen pénzbeli ösztönzés nem kívánatos – a véradásnak önkéntesnek és térítésmentesnek kell lennie.

A véradásért cserébe jelenleg frissítőt és kávét, illetve egy 2 euró értékű ebédjegyet kapnak az önkéntesek, továbbá faluhelyeken, ahol lehetőség van rá, ebédet. Kérdésünkre, hogy lehet-e pénzzel jutalmazva a jövőben az adományozás, Radi Enikő elmondta, bizonyos rizikókkal, nagyobb fertőzésveszéllyel járna, a véradás pedig humánus cselekedet, nem kereseti lehetőség. Néhány parlamenti képviselő – Pfundtner Edit (Híd) és Miroslav Kadúc (Egyszerű Emberek) – a véradók számának növelése céljából nemrég egy javaslattal élt: elképzelésük szerint az önkénteseknek lehetősége lenne csökkenteni adóalapjukat szimbolikus 33 eurónyi összeggel minden egyes véradásért.

Idén is készülnek a Véradók Világnapjára

A Véradók Világnapja alkalmából idén is egy rendhagyó alkalomra kerül sor június 15-én, hétfőn a komáromi kórházban. A segíteni vágyókat frissítővel, kávéval és édességgel reggel 7 órától 11 óráig várják a hematológiai osztályon. Tavaly az érdeklődők betekinthettek a vér feldolgozásának folyamatába is. A múlt pénteki (május 29.) alkalom is különlegesnek számított, több mint 50-en álltak sorba azért, hogy vért adhassanak.

(Sztankó Annamária)