Magyarországon soha nem látott méreteket öltött a menekültek illegális beáramlása, előfordul, hogy naponta 1000 fő lépi át a határt, elsősorban Szerbia irányából. De mennyire érinti a probléma Szlovákiát, illetve a komáromi régiót? Ennek próbáltunk utánajárni.

Szlovákiára is hatással vannak a balkáni útvonalon illegálisan érkező bevándorlók. Többnyire Görögországban lépnek a kontinensre, majd a balkáni államok érintésével a szerb-magyar határon át jutnak a schengeni övezetbe. Céljuk Nyugat- és Észak-Európa, és előfordul, hogy Szlovákia területén is átutaznak – vázolta a helyzetet kérdésünkre Denisa Baloghová, a belügyminisztérium szóvivője.

A Magyarországról Szlovákiába történő illegális határátlépés megakadályozására fokozott ellenőrzések bevezetésével reagált a belügy. Ellenőrzik a tömegközlekedési eszközöket, főként a nemzetközi vonatokat, buszokat, de a határ menti utakat, határátkelők környékét is. Ezek a biztonsági akciók a megyei rendőrségek és a szomszédos államok hatóságainak bevonásával történnek.

Idén januártól júliusig közel ezer illegális bevándorlót fogtak el Szlovákiában. Legtöbben, 344-en ukrán állampolgárok, miközben Szíriából 154-en, Afganisztánból 57-en érkeztek, de viszonylag sokan jöttek Irakból is. Összehasonlítva az adatokat 2014. első félével, kiderül, gyakorlatilag megduplázódott a lefülelt illegális bevándorlók száma. Legutóbb több mint egy hete tartóztattak fel Magyarországról érkező illegális határátlépőket. Egy 14 fős csoportot az egykori Rajka-Dunacsúny határátkelő közelében állítottak elő, míg 5 menekültet a Budapestről Németországba tartó nemzetközi vonaton. Mindannyian Szíriából érkeztek és Németországba igyekeztek.

A legtöbben családostul érkeznek

Bujna Zoltán komáromi városi képviselő nemrégiben személyesen látogatott el a szerb-magyar határ mindkét oldalára, miközben migránsokkal, helyiekkel is szóba elegyedett. Tapasztalatait egy blogbejegyzésben osztotta meg, melyből kiderül, a menekültek között rengeteg a gyerek, nő, azaz a legtöbben családostul érkeznek. Sokakon látszódik az is, hogy hazájukban jómódúak voltak, ami nem olyan meglepő, hiszen az embercsempészek ezer eurókat kérnek egy-egy határátlépésért.

Mások viszont arra figyelmeztetnek, a sok valóban rászoruló között lehetnek olyanok is, akik a terrorizmussal hozhatók összefüggésbe, vagy – mint arra Varga Tamás városi képviselő is rámutatott – tudtukon kívül betegségeket hordozhatnak magukkal, ami az egészségügyi ellenőrzés teljes hiánya miatt nem derül ki. Sokan biztonsági kockázatként tekintenek a más kultúrájú és vallású menekültekre, és aki látta a debreceni „táborlázadásról“ készült felvételeket, bizonyára igazolva látja félelmeit.

Nálunk egyelőre több a rémhír

A régiónkban tapasztalható helyzet azonban fényévekre van a magyarországitól, hiszen ahogy a fentiekből is kitűnik, míg nálunk fél év alatt tartóztatnak fel 1000 illegális bevándorlót, addig déli szomszédunknál szinte naponta érkeznek ennyien. Ennek ellenére az elmúlt hetekben két olyan hír is körbefutott a világhálón, melyek szerint menekülteket vettek őrizetbe járásunkban, ám végül mindkettőről kiderült, hogy kacsa. Sem Megyercs közelében, sem pedig Csallóközaranyosan nem füleltek le migránsokat – tájékoztatott a belügyi szóvivő. Utóbbi pletykával kapcsolatban lapunk kiderítette, július 16-án valóban láttak néhány sötétebb bőrű személyt a község melletti Duna-szakaszon, akikről azonban később kiderült, szlovák állampolgárságú romák. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármikor a közeljövőben nem tartóztathatnak fel migránsokat.

A homonnai tábor

Szigorúan őrzött és szabadabb táborok

De mi történik egy illegális hátárátlépővel, ha lefülelik a hatóságok? Alapvetően kétféle táborba kerülhetnek: vagy rendőri őrizet mellett működő gyűjtőtáborokba, vagy olyan menekülttáborokba, melyek szabadabb mozgást engednek lakóiknak. A rendőrség által felügyelt táborok működnek a dunaszerdahelyi járásbeli Medvén és a tőketerebesi járásbeli Gálszécsen is, utóbbi gyerekek, nők, családok befogadására is alkalmas. Ide különböző okok miatt kerülhetnek a menekültek, de elsősorban akkor, ha tartani lehet szökésüktől. A gyakorlat alapján az illegális bevándorlók többsége először ezekbe a táborokba kerül, itt azonosítják őket, ellenőrzik hátterüket, megvizsgálják, nem jelentenek-e biztonsági kockázatot.

Emellett a Migrációs Hivatal közvetlen irányítása alá tartozik a homonnai gyűjtőtábor, továbbá az ugyancsak dunaszerdahelyi járásbeli Nagyszarván és a nagykürtösi járásbeli Apátújfalun működő menekülttáborok, ahol a menekékkérőknek kevésbé szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A menedékkérelem elbírálása többnyire pár hónap, de előfordul, hogy évekig is elhúzódik, ilyenkor egész idő alatt egy-egy tábor lesz a menedékkérők ideiglenes otthona.

A belügyminisztérium szóvivője elmondta, ha egy illegális bevándorlót az EU belső határának átlépése után fognak el, és korábban már menedékjogot kért egy uniós államban, akkor a dublini rendelet alapján ebbe a tagállamba irányítják vissza. Azt a külföldi állampolgárt, aki illegálisan tartózkodik az országban, és nem kér menedéket, kitoloncolják az országból, ahogy azt is, aki végül nem kap menekültstátuszt.

Kevés a menekült

A nagyszarvai tábor 140 férőhelyes, jelenleg azonban csupán 12 menedékkérő van itt elszállásolva. Hasonló a helyzet a 140 fő befogadására alkalmas apátújfalui táborral is. A 150 férőhelyes medvei tábor kihasználtsága 50 százalékos, míg Homonnán 524 fő a kapacitás, azonban csak néhány menekült tartózkodik itt.

Bősön 2009 óta üresen állt egy menekülttábor, augusztusban azonban ismét migránsok érkeznek ide. Előbb 250, majd szeptember végéig még ugyanennyi. A migránsokat Ausztriából fogadja be Szlovákia a két ország közötti megállapodás értelmében. A táborba olyanok kerülnek, akik korábban menedékkérelmet adtak be Ausztriában, és csak az eljárás lezárulásáig maradnak Bősön, utána visszatérnek, helyükre új lakók kerülnek. Bár a bősiek szinte egy emberként tiltakoznak a tábor újranyitása ellen, vasárnap még egy népszavazást is tartottak (lapzártánkkor nem volt ismert az eredménye, de borítékolható az elutasítás), a belügyminisztérium nem köteles tekintettel lenni erre, és úgy tűnik, nem is lesz. A környékbeliek leginkább a terjedő betegségektől és a terroristaveszélytől tartanak.

A menekülttáborok fenti felsorolásából kiderül az is, főként délen, a magyarlakta vidéken találhatók, és vannak olyan vélemények is, ez a szlovák állam kifejezett szándéka.

Komárom nem kér a migránsokból

A komáromi városvezetés részéről Stubendek László polgármester és Keszegh Béla alpolgármester az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozták, határozottan elutasítják, hogy a városban vagy a környéken menekülttábort nyissanak a jövőben. Egy menekülttábort ugyanakkor akár az érintett település beleegyezése nélkül is létrehozhat a belügy, ezért – mint azt az alpolgármester kiemelte – összefogásra van szükség, és a régió parlamenti és megyei képviselőinek saját szintjükön kell cselekedniük, ha egy ilyen terv felmerülne. Egyelőre azonban nem kell ettől tartani. Lapunk ismételten rákérdezett arra, hogy a közeljövőben tervezik-e akár ideiglenes, akár állandó menekülttábor létesítését a Komáromi járásban, mire Michaela Paulenová szóvivő kijelentette: „A Migrációs Hivatal elég kapacitással rendelkezik, melyek nincsenek is kihasználva, ezért nem tervezzük újabb menekülttábor nyitását.“

A menekülthullám nagyrészt elkerüli Szlovákiát és régiónkat is, a gyűlölethullám viszont nem. Országos felmérések szerint a lakosok sokkal elutasítóbbak a menekültekkel szemben, mint az európai átlag, járásunkra is ez jellemző. A kacsának bizonyult csallóközaranyosi eset kapcsán a közösségi oldalon sokan már fegyvert ragadva akarták hazazavarni az állítólagos migránsokat, de ennél durvább ötletek is megfogalmazódtak. Bármennyire is biztonsági kockázatot jelentenek, azt nem szabad elfelejteni, jelentős részük azért menekült el hazájából, mert ott háború dúl – emberekről van szó. „Szegeden, ahol több száz menekült van, és a lakosság ismeri a helyzetet, tudnak normálisan viszonyulni a migránsokhoz, míg Komáromban, ahol csak a híre röppent fel az ügynek, ahol menekültet még nem is láttak, a legnagyobb elutasítással találkozunk“ – összegezte helyszíni beszámolójában Bujna Zoltán, hozzáfűzve, nem szabad ítélkezni mások felett, amíg nem ismerjük történetüket.

Csaba Ádám
fotók: MTI – Kelemen Zoltán Gergely, Bujna Zoltán, Migrációs Hivatal

(Cikkünk a Delta augusztus 3-i számában jelent meg)