Halljuk néha: meghalni se érdemes. Nem szívesen beszélünk róla, de a szeretett hozzátartozó távozása nem csak lelkileg, hanem gyakran anyailag is megterheli a családokat. Megnéztük, mennyibe kerül egy temetés és egy sírhely fenntartása, kérhetünk -e támogatást a hivataloktól, és milyen állapotban vannak a komáromi temetők?

A halál sokak számára még mindig tabutémának számít, pedig bármilyen nehéz tudomásul venni, a végtisztesség üzletté vált – a végső búcsúnak felekezeti hovatartozástól függetlenül borsos ára lehet. A gyászolók igényeik és persze pénztárcájuk szerint választhatnak a szolgáltatások közül, de vannak olyan költségek, amelyeket senki sem úszhat meg. Kényes téma ugyan, de mindenkit érint. Sokan viszont csak a temetkezési vállalkozónál szembesülnek a temetéssel járó költségekkel, ami akár komoly anyagi megterhelést is jelenthet egy szerényebb költségvetéssel rendelkező családnak. Szívhez szóló és tisztességes utolsó szertartást szeretnének, a szűkösebb családi kassza azonban bizonyos korlátokat szabhat ennek. Lehet-e egyáltalán spórolni, mikor szerettünket gyászoljuk? A komáromi temetkezési vállalkozókat és temető gondnokokat kérdeztük a temetéssel járó költségekről, a helyi temetők állapotáról.

Hagyományos temetés vagy hamvasztás?

A döntés a családi és vallási hagyományoktól is függ, de a tapasztalat szerint gyakran az ár az elsődleges szempont. A református temető gondnoka, Ryšavý Boldizsár szerint az elmúlt 10-15 évben nagyon sokat változtak a komáromi temetkezési szokások: ma már nagyjából kétszer annyi a hamvasztás, mint a hagyományos temetés. A mélyen vallásos családok ugyan még a hagyományos koporsós temetést igénylik, de már ők is nyitnak a hamvasztás felé. A népszerűsége a visszajelzések alapján a vele járó alacsonyabb költségekkel is magyarázható, hiszen ebben az esetben kisebb sírhely, kisebb sírkő is elég, egy helyre pedig 4-5 urnát is elhelyezhetnek. A gondnok szerint azonban gyakran praktikusabb is, főleg ha a hozzátartozók külföldön élnek. Ugyanakkor falvainkban továbbra is a hagyományos földbe temetkezés a népszerűbb.

Krematórium legközelebb Érsekújvárban található, innen a hamvakat általában két hét után kapja vissza a család. Olyan is akad azonban, aki ezután nem kér szertartást, hanem egyszerűen hazaviszi az urnát, és otthonában tartja, vagy később helyezi el egy sírban. Az sem ritka, hogy a hamvakat szétszórják, akár a Dunába, de olyanra is van példa, hogy kettéosztják, és két különböző helyen helyezik az elhunytat örök nyugalomra. Kérdésünkre, hogy akadnak -e szokatlan kérések a temetések során, Ryšavý Boldizsár elmondta, hogy minden esetben igyekeznek teljesíteni a hozzátartozók kéréseit, így például olyan zene szól, amilyet ők választanak. A szertartás során a komáromi református temetőben felcsendült már Koncz Zsuzsa és Karel Gott is. De olyanra is akadt példa, hogy az elhunyt kérésére a hozzátartozók közül mindenki fehér ruhában vett részt az utolsó útján.

A végső búcsú ára

Habár általánosságban a hamvasztás számít az olcsóbb megoldásnak, az árkülönbség nem olyan markáns. Az átlagos temetések ára – természetesen temetkezési vállalkozótól függően – manapság 570-740 euró között mozog, de akár a 900 eurót is meghaladhatja a koporsó minőségétől és attól függően, milyen messziről szállítják a testet. A sírkő ára nincs ebben az összegben, és attól függően is változhat, hogy már egy létező sírba helyezik az elhunytat, vagy új sírt készíttetnek. A temetés költségeit eszerint több részre lehet bontani. Az egyikhez a ravatalozás körüli tételek tartoznak: a helyiség és az eszközök, mint a katafalk (másnéven ravatal) bérlése, a temetkezési vállalat embereinek bére, a zenei aláfestés és az emléktábla ára. Számolni kell továbbá a sírásással, az elhunyt szállíttatásával és a hűtőház bérletével is. Ezekhez hozzáadódik a koporsó és a 10 éves sírbérlet összege is. A koporsók ára 190-540euró között mozog, de vannak a kínálatban ennél sokkal drágább modellek is.A bükk-, a tölgy-, és a mogyorófából készülteknek rendszerint magasabb ára van – tudtuk meg Polgár Erzsébettől, a Polgár temetkezési vállalat tulajdonosától. A hamvasztás a koporsós temetéshez képest valóban kevésbé terheli meg a családi költségvetést, átlagosan120 euróba kerül, az urna már benne van az árban, az elhelyezése, a szertartás és az urnahely bérlése azonban további összeget von maga után.

Az árak viszont, mint már említettük, temetkezési vállalkozótól és temetőtől függően is változnak. A komáromi református temetőben például a ravatalozó közel 60 euróért bérelhető minden szolgáltatással együtt, ugyanezen tételért a katolikus temetőben a dupláját kell fizetni. A hozzátartozók mindkét temető esetében a kifüggesztett ártáblázatból tájékozódhatnak, illetve a temetkezési vállalkozások munkatársai lehetnek a segítségükre.

Hozzátartozók után kutat a város

Ha az elhunytnak nincs élő rokona, és 96 órán belül nem jelentkezik senki érte, a temetkezési vállalat a városhoz fordul – mondta el Dubány Katalin, a szociális főosztály vezetője. A hivatalt írásos kérvényben arra kérik, kutassák fel az elhunyt rokonait, vagy biztosítsák be a temetést. A főosztály munkatársai előbb a nyilvántartásban próbálnak a hozzátartozók nyomára bukkanni, a távoli rokoni kapcsolatokat is feltérképezik. Amennyiben megkerül a család, és igény van rá, elmagyarázzák nekik, hol és mily módon lehet a legolcsóbban eltemetni az elhunytat, ekkor ugyanis ők választhatják meg a helyet és a szertartást. Ha ezt a város intézi, név és szertartás nélkül van elhelyezve az urna. Az igyekezet elsősorban az, hogy minél kevesebbet temessen a város, hiszen a temetés a városi költségvetést terheli.

A temetkezési törvény azonban kimondja, hogy az a település köteles eltemettetni a hozzátartozó nélküli személyt, amelyik település kataszteri területén elhunyt. Mivel Komáromban járási kórház működik, ezért a más települések halottairól is gondoskodni kell. Próbálják felvenni a kapcsolatot a falvakkal és a városokkal, de számos pozitív példa ellenére néhányan nem hajlandóak vállalni a lakosuk temetését. A temetési kötelezettség vonatkozik a folyóba fulladt személyekre is, akiket itt sodort partra a víz és a gyermekotthonban elhunyt fiatalkorúakra is. 2013-ban két ilyen temetést bonyolított le a város, 2014-ben a sokat bírált törvény alapján 4 elhunytat temettetett el. Ebben az évben eddig 3 temetést fizetettek ki. Átlagosan 250-280 euróval számolnak temetésenként, mivel a temetkezési vállalkozótól méltányosabb árat kapnak, de ezt a törvényszéki boncolás és az emiatt a Nyitrára való szállítás költségei megemelhetik.

Az önkormányzatok készíthetnek olyan rendeletet, amelyben, kiegészítve az állami törvényt, az egyszeri segélyezés szabályait definiálják. Komáromban ebben szerepel a temetkezés esete is. A kérvényezőnek azonban meg kell felelnie a feltételeknek: a család bevétele nem haladja meg a létminimumot, és szociálisan rászorulónak kell lennie. A főosztály munkatársai készségesen segítenek a hozzájuk forduló családoknak, amennyiben valóban indokolt, megajánlják a támogatást, és próbálnak tanácsokat adni nekik, hogy a temetés költségei minimálisan terheljék meg a szerény költségvetésüket. „Szerencsére nem jellemző, hogy ezzel visszaélnének az emberek, a temetkezést mindenki tiszteli” – mondta a főosztály vezetője. Ezen kívül kérvény alapján az állam is hozzájárul a temetkezéshez, 79 euró értékben. Gyakran ezt a többi adminisztrációs munkával együtt már a temetkezési vállalkozó elintézi a hozzátartozók helyett.

Sokan nem veszik komolyan a sírbérletet

Nem szabad elfeledkezni a sírbérletről sem – a temetőknek gyakran csak ebből van bevételük. A befolyt összegtől függ, hogy a minimális szolgáltatásokon kívül, mint a kaszálás, a rendtartás, a botolás, még milyen munkákat tudnak elvégezni. A katolikus temetőben mintegy 7500 sírhely van, 40-50 százalékát azonban senki sem fizeti – mutatott rá Földes Sándor, a temető gondnoka. Nemrégiben egy olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy megemelkedett a sírhely bérletének ára, azonban mint kiderült, ez amiatt lehetséges, mert a katolikus temető ÁFÁ-val (DPH) számláz. Így az egyes sírhely 10 évre a korábbi 70 euró helyett 86 euróba kerül. Ugyanez a református temetőben 70 euróba kerül. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e lehetőség részletfizetésre. „Mindig is ennyi időre volt fizetve” – válaszolta Földes Sándor, hozzáfűzve, évekre lebontva ez egyáltalán nem számít magas összegnek. A református temetőben megengedőbbek, de csak egyedi és indokolt esetben engedélyezik a részletfizetést. „Ha a hozzátartozó hajlandóságot mutat, és a múltban rendezett volt a sír, pontosan fizették a bérletet, azonban egy összegben ezúttal nehézséget okozna a kifizetése, engedélyt adunk rá” – mondta Ryšavý Boldizsár. Általában nyugdíjasokról van szó, mint mondta, a „spekulánsokat” egyből kiszűrik.

A nem fizetők figyelmét mindkét temetőben a sírkőre ragasztott levonókkal hívják fel a fizetési kötelezettségre. A katolikus temetőben mindenszentek előtt a hirdetőtáblára is felkerül a nevük. Azonban mint Földes rámutatott, olyan esetről is tudomásuk van, amikor egy nem fizető hozzátartozója sírhelyéről a szomszédos nyughelyre ragasztotta át a cédulát. Hozzátette, a nem fizetett sírokat, amennyiben lukratív helyen vannak és van rá igény, eladják, a bevételből pedig eltávolítják a sírkövet. Azok pedig, amelyek senkinek sem kellenek, évekig érintetlenül maradnak, a cetlik pedig csak gyűlnek rajta. Hasonló a gyakorlat a református temetőben is. Ryšavý szerint, ha 5 év után sem jelentkeznek a hozzátartozók, a törvény szerint lebonthatnák a sírt, de mivel nem küzdenek helyhiánnyal, és az elbontás költsége is őket terhelné, egyelőre marad minden a régiben. A kulturált környezet biztosítása, a víz és a szemételszállítás azonban a temetőnek is pénzbe kerül, mindezt pedig csak a tisztességesen befizetett bérleti díjakból tudják fedezni.

Temetőink állapota

Idős olvasónk azt is jelezte, hogy a katolikus temetőben gyakran a vandalizmus, a rossz utak és az elfolyó víz is gondot okoznak. „Amennyiben a fizetési fegyelem javul, és nem csak a minimális szolgáltatásokra marad pénz, változásra is lehet számítani” – reagált Földes. Mint mondta, az engedélyezetlen szemétlerakásokra is van példa, pedig 25 konténer van a temetőben, a látogatók azonban gyakran hanyagok. Ryšavý szerint hasonló problémák ritkábban fordulnak elő a református temetőben, nekik inkább a hajléktalanokkal akad gondjuk, akik elsősorban vizet szeretnének engedni a temetőben található vízcsapokból. Mint mondta a bejárati kapuhoz legközelebb eső vízcsapot használhatják. „Ennyi emberségre szükség van” – véli. Tervei szerint a jövőben saját költségén építene egy vízcsapot a kapun kívül, hogy a hajléktalanok ne zavarják a látogatókat. A temetőt ugyanis nem csak a hozzátartozók, hanem babakocsit tologató anyukák, unokáikkal sétáló nagypapák is látogatják, mivel tetszik nekik a csöndes, árnyékos környezet. „A komáromi temetők országos szinten is az egyik legzöldebbek. Olyan, mintha parkban sétálnának” – mutatott rá.

Sztankó Annamária