Veszélyérzet. Ez az egy szó, ami összeköt bennünket és ez a fogalom, ami ott van a bőrünk alatt, amikor a migránsokról hallunk. A média mindennapjaink központi témájává teszi a kialakult helyzetet. Ahhoz azonban, hogy a migráns kérdésről véleményt alkothassunk, elsősorban a körülményeket, illetve a hozzánk érkezők kultúráját kell megértenünk.
Arab világhoz tartozik az az ország, ahol hivatalos az arab nyelv, földrajzilag Észak-Afrika és Közel-Kelet. A Korán nyelvén kívül az iszlám és a kultúra jelenti köztük az összekötő kapcsot. A háborús konfliktusok okozói pedig a külföldi beavatkozások, illetve a belső vallási ellentétek. A legismertebb vallási széthúzás a siíta-szunnita ellentét. Az iszlám vallásúak 90%-át a szunniták adják, míg a siíták nagyobb számban Irakban, Jemenben, Libanonban és Iránban élnek, a szunnita többségű Szíriában viszont jelenleg a siíta Bassár al-Aszad az elnök. Az arab világ vezető szerepéért több ország harcol. Ebből a megosztottságból az USA profitál, amely, tekintve, hogy ez a térség adja a kőolajkészlet több mint felét, megbontotta az eddig jól működő, Európa felől diktatórikusnak tűnő társadalmakat. Ezen ellentétek által szított, az Iszlám Állam térnyerésével tarkított polgárháborúk elől menekülnek a például a szírek. Az afgánok helyzete merőben más. Ők szintén a harcok, illetve a tálibok erőszakos besorozása ellen menekülnek. Ezért találunk köztük sok 12-25 közti férfit. Otthon európai munkát, autót és lakást ígérnek nekik. Többségük ennek reményében kel útra. Az ő számukra az is kultúrsokk, amikor először látnak fedetlen karral, miniszoknyában sétáló nőket az utcán. Ahogy egy publicista fogalmazott, a bio- és vegetariánus boltok számukra szögesdrót kerítések, illetve azt jelentik, hogy ismét nincs hús az asztalon. Szem előtt kell tartanunk mégis, hogy a térségünkbe lépők már mind biztonságos országból érkeznek, hiszen az Unióba lépés előtt Jordániában, Líbiában és Törökországban gyülekeznek.
Bősre már megérkeztek az első migránsok. Idő kérdése lehet, hogy mi is találkozzunk velük. A sajtóban olvashattuk, hogy a háttérben már zajlottak felmérések arra vonatkozólag, hogy a Komáromi járásban melyek azok az állami/megyei fenntartású épületek, melyek alkalmasak lehetnek a migránsok elszállásolására. Jelen állás szerint Gadócon és Karván lehetnek ilyen célra alkalmas épületei a megyének, de nem engedhetjük, hogy a kormány idegeneket telepítsen ide.
Miért nem tartom jónak, ha valakiben felmerül, hogy migránsok érkezzenek járásunkba? A letelepítésüket szorgalmazók nem veszik figyelembe, hogy miután a menekültkérelmüket elbírálják, ezeknek az embereknek – amennyiben megkapják a menekültstátuszt – ki kell költözniük ezekből a táborokból és munkát kell vállalniuk szűkebb pátriánkban. Az önkormányzati bérlakásokból jószerével a sajátjainknak sem jut, a munka pedig számunkra is hiánycikk. Arról persze nem is szólnak a hírek, hogy ezeknek a bevándorlóknak a kultúrájában a háborúskodáson és a pásztorkodáson kívül minden más foglalkozás megvetendő. A magyar közösség érdekeivel is foglalkozó pártok közül a fentiek miatt a Híd kommunikációját elhibázottnak tartom, az MKP-ét pedig hiányolom. A politikusoktól azt várjuk, hogy a döntéseiket ne a közeledő választások, hanem a biztonságunk érdekében hozzák.
Tehát itt ismételten azzal az alapdilemmával állunk szemben, hogy a migránsok nem tudnak integrálódni a társadalmunkba. Jelentkezzen az a politikus, vagy civil, aki garantálni tudja az integrációjukat! Ilyen ember Európában nem létezik. Tudjuk, hiszen bőrünkön érezzük, hogy még a romák integrációját sem sikerült megoldania senkinek a rendszerváltoztatás óta eltelt huszonöt esztendőben.
Európa a határok lezárásával tud védekezni, amivel elsősorban mi járunk rosszul. A szabad mozgás az egyedüli kézzelfogható érték, amit azonosítani tudunk az Európai Unióval. Így az embereknek az Európai Unióba vetett hite kérdőjeleződik meg. Abban az Unióban veszítjük ismét hitünket, amitől azt reméltük, hogy más államba szorult közösségünk jogait garantálja, illetve, hogy segít majd a pár hónap múlva vélhetően Kárpátalja felől meginduló európai és keresztény migránsok számára helyet találni.
Petheő Attila,
megyei képviselő, a Csemadok járási elnöke