Túl a karácsonyi forgatagon és az óévbúcsúztatáson, a legtöbben tervezgetni kezdenek, fogadalmakat tesznek, mit akarnak az új évben véghezvinni. Van, aki nem fogad meg semmit, mondván, úgysem tartaná be, de egy új év kezdete mindig új reményekkel kecsegtet. Néhány olvasónkat kérdeztük arról, mire számítanak, illetve mit kívánnak a 2016-os esztendőre.
Zsok Gizella
fordító, Bátorkeszi
Bort, búzát, békességet! – sok embernek bizonyára már unalmasnak tűnik ez a mondás, de én „csupán“ ennyit kívánnék magamnak és minden jóindulatú embernek a Földön. Bort és búzát, hogy mindenki élvezhesse munkája gyümölcsét, amelyért megdolgozott. Értékeljék, tiszteljék és megbecsüljék az általa létrehozott, megtermelt javakat. Nem utolsósorban békességet! Végre ne csak szavakban, hanem valóban legyünk toleránsak embertársainkkal és környezetünkkel. Nem kell mindenkit szeretni, de tisztelni embert, állatot és a természetet igen! Remélem, nekem sikerül majd úgy zárnom a 2016-os esztendőt, hogy azt mondhassam, termett „szőlőm, búzám“ és békességben éltem magammal, embertársaimmal és a környező világgal együtt.
Bóna Angelika
a Selye János Gimnázium tanulója, Búcs
Valamilyen okból már november elejétől emlegetjük, hogy mikor lesz már év vége, mert pihenni akarunk. Azért várjuk ennyire, mert talán év végén vagy év elején meg fog változni valami? Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb kívánságai, amelyeket a soha be nem tartott fogadalmak mellett, két üveg pezsgő között elárult magában szilveszterkor. Személy szerint nem várok nagy változást, hiszen az ember úgy alakítja az évét, ahogy szeretné, és ahogy megteheti. Talán csak annyit várok a 2016-os évtől: egyrészt sok-sok energiát, erőt, időt az érettségihez való felkészülésre, másrészt az eddigi békés családi szeretetet, boldogsággal teli mindennapokat, szerencsés párkapcsolatot, hogy jövőre is elmondhassam: idén is sikeres évet zártam.
Radosicky Györgyi
a Csemadok elnöke, Ógyalla
A 2015-ös év nemzetközi eseményei felértékelték bennem mindennapi életünk értékeit. Azt, hogy milyen jó, hogy kisvárosban, békében élhetek, ismerősök jönnek szemben az utcán, tudom, hogy ki kicsoda, kitől mit várhatok, tudom, kivel milyen nyelven kell beszélgetni. Nem várok csodákat a 2016-os évtől. Egyszerűen csak szeretném folytatni eddigi életmódomat, és hogy elégedett, aktív, vidám mosolygós emberek vegyenek körül. Ami az ógyallai Csemadokot illeti, szeretném, ha új, megfelelőbb környezetében még tevékenyebben tudna munkálkodni a magyar kultúra terjesztésén, anyanyelvünk használatának népszerűsítésén. Megragadom az alkalmat és ezúton megköszönöm minden vezetőségi tagnak az eddig elvégzett kemény munkát, és kívánok sok erőt, egészséget, lendületet és örömet a közös munkában. Négy gyönyörű unokám van, szeretném, ha 2016-ban ez a szám növekedne, és hogy családom minden tagja továbbra is jó egészségnek örvendene, és békében, szeretetben, vidámságban telne az új esztendő.
Banai Tóth Enikő
a Dunamocsi Alapiskola igazgatója
Sokak szerint egy új év mindenképp változásokat kell, hogy hozzon. Nem vallom ezt a nézetet. Nem mindig jó, ha homlokegyenest változtatunk, újat keresünk. Ám elődeink munkáját folytatni, azt fejleszteni, tovább vinni a kor követelményeihez igazodva, mindenképp ajánlott. Iskolánk az elmúlt évek során számos felújításon esett át, mely garantálja a megfelelő körülményeket gyermekeink számára. Intézményünk felszereltsége, a pedagógusok szakképzettsége szintén garancia a színvonalas oktatáshoz. Ám, ahogy szinte minden oktatási intézmény, mi is küzdünk azzal, hogy kevés az iskoláskorú gyermek. Ha a honatyák megtalálnák a megoldást iskoláink fenntartásához, megnyugodnának a kedélyek, és az így kialakult környezetben végre nem a gyermekvadászat, az egymás gátlástalan eltaposása lenne az igazgatók fő „munkaköre“. Hanem biztosítani a kollégák számára a feltételeket, a nyugodt, kellemes légkört, a szülőkkel és gyermekekkel az emberi hangon való családias törődést… Erre vágyom. Mindehhez kérve Isten áldását, erőt és egészséget, valamint családjaink, szeretteink támogatását!
Kecskés Imre
vállalkozó, Perbete
Mint vállalkozó nagy optimizmussal lépek az új évbe. Bizalommal várom a választások eredményét, mivel eddig a kisvállalkozó ennek a rendszernek az ellensége a kormány szerint. Sajnos ez a politika eléggé összetörte a jó öreg Európát, és a mi kis hazánkat. Bízom a politikusok józanságában, hogy megoldják a bevándorlás, az egészségügy gondját-baját, könnyítenek a vállalkozók terhein, kevesebb lesz a bürokrácia. Mint református gondnok, köszönöm lelkészeinknek és gyülekezetünk tagjainak az önzetlen segítséget, hiszen eseményekben gazdag év volt az idei. Remélem, a Jóisten áldásával húsvétkor már új orgonával dicsérhetjük a Jézus Krisztust templomunkban. Bízom abban, hogy az unokáim a falunkban járhatnak óvodába, iskolába. Soraimat Reményik Sándor szavaival szeretném zárni: “A templomot s az iskolát! Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!”
Vrábel Sándor
nyugalmazott pedagógus, Martos
Ha sikerülne kifognom egy apró aranyhalat és tényleg lehetne három kívánságom, akkor a következőket kérném a 2016-os évre. Először: legyen rend Európában és őrizzük meg a több ezer éves kultúránkat, ne hagyjuk elpusztítani a gyökereinket, melyek ehhez a világrészhez kötnek bennünket. Rombolni mindig könnyebb, mint építeni. Másodszor: a terrorizmus burjánzásával, a klímaváltozás okozta egzisztenciális fenyegetettséggel szembeni globális problémákra olyan globális válaszok szülessenek, amelyek biztosítják a kölcsönös érdekek és a jövő generációja iránt érzett felelősségünket. Harmadszor: Szlovákiában az összes nemzetiség kapja meg azokat a jogokat, amelyek egy demokratikus államban megilletik őket a közéletben, a munkahelyén és a kultúrájában. Az itt született fiatalok tudjanak érvényesülni a szülőföldjükön. Érezzék ma is Pósa Lajos több, mint száz éve írt versének jelentését!
„El ne add az ősi házat, el ne add az ősi telket, ha elfáradsz a világban: Gyere haza megpihenni, az öreg fák árnyékában, szép időkre emlékezni!“
(miriák)