Tavaly szeptembertől egészségesebb és a korábbinál változatosabb ebédet kapnak a gyerekek az iskolai étkezdékben. 68 új recepttel bővült a kínálat. Utánajártunk, hogyan fogadták a gyerekek a változásokat, mennyire szerették meg a minisztérium által ajánlott tofut és bulgurt.
Nem vitás, sok gyerek manapság egészségtelenül és rendszertelenül étkezik, a menzák által kínált ételek pedig általánosságban nem tartoznak a kedvenceik közé. A leveseket rendszerint visszaviszik, a főételben pedig csak turkálnak – a szülők így feleslegesen fizetik ki az ételt. Országosan a diákok 66 százaléka étkezik az iskolai étkezdékben, ezt a számot ugyan az oktatásügyi minisztérium az Európa Uniós adatokkal összehasonlítva elégségesnek tartja, a középiskolásokkal viszont egyáltalán nincs megelégedve. Éppen ezért színesítettek az étlap kínálatán. Juraj Draxler oktatásügyi miniszter só- és olajmentes ételeket, bulgurt, tofut és nyúlhúst álmodott meg az iskolai étkezdék számára. Eszerint ebben az iskolaévben már felbukkanhat a gyerekek tányérján a burgonyás-répás kenő, a gyógynövényekkel ízesített hal, és mellette a céklás-meggyes ital is. A serpenyős és a forró olajban való sütés helyett pedig minimális zsírhasználattal sütnek. A menzareform bevezetése óta eltelt csaknem fél év, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan váltak be az új receptek, mit esznek szívesebben a gyerekek a menzán, ennyi idő alatt meg lehetett-e szerettetni velük az új, eddig ismeretlen alapanyagokat. Villámlátogatást tettünk a komáromi Jókai Mór Alapiskolában, ahol nem csak az intézmény tanulóinak, de további két óvodának is főznek.
Nem szeretik a leveseket
Jelenleg 430 gyerek étkezik az iskolai konyhán, a diákok nagyjából 60 százaléka használja ki ezt a lehetőséget – tudtuk meg Balogh Gabriella konyhafőnöktől. „Idő kell hozzá, hogy megszokják az új recepteket, jelen pillanatban a tofu és a bulgur nem tartozik a kedvenceik közé” – kezdi. Az óvodások körében a gulyásban próbálkoztak tofuval, de nem nyerte el a kicsik tetszését, ahogy a tésztával besütött zöldséges tofu sem. Van, akinek már ismerős az íz, de a többségre ez nem jellemző. A gyerekek egyébként sem szívesen esznek zöldséget vagy salátákat, mint mondja, a kelfasírozottat még csak-csak megeszik, de a tepsiben sült karfiolt rendszeresen visszaviszik. „Pedig nem olcsó mulatság ez sem.” Ilyenkor fáj a szíve a szakácsnőkért, akik szeretettel főznek, próbálják a lehető legjobbat kínálni, de feleslegesen fáradoznak vele, ugyanúgy kapják vissza a tányérokat. A kisebbeket jobban ellenőrzi a tanító néni, ő viszi az asztalhoz nekik a levest, mindenkinek szed, és a gyerekek csak azután vihetik vissza a tányért, miután megmutatták, mennyit ettek. A nagyobbakra viszont nem ügyelnek ennyire, a levest 80 százalékuk meg sem eszi.
Spagetti, az örök kedvenc
A gyerekek étkezési szokásait természetesen az otthoni környezet is nagyban befolyásolja. Ha otthon kirántott húst vagy más klasszikus ételeket esznek csak, nehezen fogadják el az újat, viszont olyan családokban, ahol újításokkal is próbálkoznak, ott nagyobb eséllyel fogyasztanak belőle az iskolában is. Meglepő lehet, de a halat sem igazán szívlelik a csemeték, pedig ebben a tanévben bővült a halas ételek kínálata. „A legnépszerűbb a bolognai spagetti, a kelt és egyéb tésztafélék, a tészta tejfölös szaftos hússal” – sorolja. A menzán étkező gyerkőcök azonban nem kaphatják minden nap a kedvenceiket a tányérjukra. Szigorú szabályok vonatkoznak arra, minek mennyiszer kell szerepelnie a heti étlapon. A menünek minden héten egyszer tartalmaznia kell halat, csirkét, tésztás ételt, hús nélküli ételt, darált húst. Hetente háromszor hüvelyest, ugyanennyiszer krumplit kell feltálalni. Ha a levesbe például nem kerül zöldség, salátaként pótolják. A konyhafőnök szerint olykor nehéz kombinálni az ételeket, de megoldható. A fűszerezés sem a szakácsnők szájíze szerint történik, a minisztérium által kiadott normában grammra pontosan szerepel, miből mennyit tehetnek az ételekbe. „1,5 kiló só négyszáz gyerekre. Ez nem sok. Van, aki hozza a sót, és megsózza. A sótartalmat ugyanis nagyon le akarják szorítani – mutat rá a konyhafőnöknő.
Tej- és gyümölcsprogram
Speciális diétás vagy allergiásoknak szánt ételeket az alapiskola konyhája nem készít, ilyenre Komáromban csak a Komenský Utcai Alapiskolában van példa. Ezek elkészítésénél ugyanis el kell különíteni minden edényt és konyhai eszközt, külön kell tárolni az élelmiszereket, és külön szakácsot is kell alkalmazni erre a célra, a költségek miatt ezek bebiztosítására nem minden iskolának van lehetősége. Balogh azonban kiemel két programot is: az iskola bekapcsolódott a tejprogramba, amelynek keretén belül az óvodások minden nap, az iskolások pedig hetente egyszer tejet ihatnak. Ezen kívül hetente kétszer joghurtot kapnak ebéd után. A gyümölcsprogramhoz is csatlakoztak, ennek köszönhetően a tanulók hetente egyszer kapnak gyümölcsöt – almát, körtét, egyszer pedig száz százalékos gyümölcslevet. Korábban az ebédhez járt édesség is, ez már tilos, de ha a konyha anyagi keretei megengedik, plusz joghurttal vagy müzliszeletettel lepik meg őket. Az egészségesebb étkeztetésre való törekvés az italok kínálatán is meglátszik. A színes, íztelen üdítők helyett ma már vitamin hozzáadásával készült, színező és konzerváló anyagok nélküli italokat adnak. „Odafigyelünk, hogy egészségeset és jó minőségűt vegyünk” – mondja a konyhafőnöknő. Szerinte mostmár sokkal jobb ízűek az üdítők, mint korábban, a gyerekek is szeretik.
Nem olcsó, de bele kell férnie
Az oktatási minisztérium szóvivője, Beáta Dupaľová Ksenszighová a tanév kezdete előtt azt jósolta, az új receptek nem lesznek hatással az iskolai ebéd árára, a tárca szerint legfeljebb 1,20 euróba kerülhet egy ebéd az újításokkal is. A Jókai Alapiskolában valóban nem történt változás az árak terén. Az ovisok háromszori étkezése 1,19 euróba, az alsó tagozatosoké 1,01 euróba, a nagyobbaké 1,09 euróba, míg a felnőttek, tehát a tanárok egyszeri étkezése 1,19 euróba kerül. „Lassan történnek a változások a gyerekek ízlésében. Ami viszont nem válik be, nem tudom, mennyire fogjuk erőltetni, mivel nem olcsó dolgok ezek” – mondja a tíz éves tapasztalattal rendelkező Balogh Gabriella. Azok a gyerekek pedig, akik nem járnak ebédre, különféleképpen oldják meg az étkezést, a kisebb gyerekekért, akik nem járnak napközibe, kora délután jönnek a szülők és otthon étkeznek, a nagyobb diákok – akikre leginkább jellemző, hogy nem veszik igénybe az iskolakonyhát – pedig kibírják az otthonról hozott étellel, az iskolában ugyanis nincs büfé. A cél mindenképpen az lenne, hogy a gyerekek egészségesebben étkezzenek, de az eddigi visszajelzések alapján ehhez nem biztos, hogy az említett hipszter ételeken keresztül vezet az út. A konyhán azonban továbbra is próbálkozni fognak, ezen a héten például a krumplilevesbe kerül tofu.
Sztankó Annamária