Összeállításunkból megtudhatja, hogyan szavaztunk a Komáromi járás városaiban és községeiben, mely pártok végeztek az első helyeken. Táblazatainkból az is egyértelműen látszik, hogy a magyar választók voltak azok, akik nagyobb arányban távolmaradtak a választástól. De hogyan értékeli a kialakult helyzetet a Híd és az MKP egy-egy vezető régiós politikusa?

Előző számunkban már beszámoltunk a parlamenti választások eredményéről, 8 párt került be a parlamentbe: Smer, SaS, OĽANO-NOVA, SNS, ĽSNS, Sme rodina, Híd, Sieť. Idézzük fel azt is, hogy a Komáromi járásban hogyan szavaztunk, hiszen jelentősen eltér az országos eredményektől: 1. MKP 38,94%, 2. Híd 27,94%, 3. Smer 9,60%, 4. OĽANO-NOVA 4,73%, 5. SaS 4,70%, 6. Sme rodina-Boris Kollár 2,99%, 7. SNS 2,67%, 8. Sieť 2,66%, 9. ĽSNS (Kotleba) 2,05 %. A többi pártra a választók kevesebb, mint 1 százaléka voksolt.

A déli járásokban mindenhol kevesebben mentek el szavazni, mint az országos átlag. Így volt ez a Komáromi járásban is, ahol 49 százalékos volt a részvételi arány, ami 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál. Ha az egyes településeket sorra vesszük, jól látható, a részvétel szoros összefüggésben van a nemzetiségi arányokkal. Minél több szlovák lakosa van egy településnek, annál nagyobb volt a választási kedv. Egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az ország legkiábrándultabb választói, akiket a legkevésbé sikerült mozgósítani, akik a leginkább csalódottak.

Kattintással nagyítható!

A legmagasabb részvételt a kis szlovák községben, Zsemlékesen (Lipové) mérték, a választók csaknem 70 százaléka járult az urnákhoz. Kilóg a sorból Dunaradvány, ahol a részvétel 67,27 százalékos volt, a harmadik legmagasabb szavazókedvet pedig Sziloson (Šrobárová) tapasztalták, 64,82 százalékosat. Ezzel szemben a legalacsonyabb részvétel Csallóközaranyoson (40,89), Keszegfalván (41,68) és Gútán (43,10) volt.

Általánosságban elmondható az is, hogy minél homogénebb magyar közösség él egy-egy településen, annál jobban szerepelt a Magyar Közösség Pártja (MKP). Ezen kívül számított az is, hogy egy adott községet melyik párthoz tartozó polgármester vezet – a hidas vezetésű településeken például a párt is jól szerepelt, többnyire diadalmaskodott, de nem mindig. Járási szinten magabiztos az MKP fölénye, a két legnagyobb városban, Komáromban és Gútán is az élen végeztek.

Az MKP és a Híd után a Smer a harmadik erő régiónkban, Ficóékra vélhetően szlovákok és magyarok is szavaztak. A nemzetiségi arányokhoz képest viszonylag szépen teljesítettek az Egyszerű Emberek, de az SaS is. Bár táblázatunkba, tehát a három dobogós helyre – egy kivétellel –, nem igazán fértek be, a Kotleba vezette szélsőségesek több településen is viszonylag szép számú szavazatot gyűjtöttek. Komáromban például 274 ember voksolt rájuk, Ógyallán 158-an, de még Gútán is 54-en. Az SNS már hagyományosan a négy egyértelműen szlovák többségű községben volt erős, ahol a második helyen végeztek. Megemlíthetjük még az MKDSZ nagyon gyenge szereplését, járásunkban a voksok 1 százalékát sem sikerült megszerezniük.

Bastrnák Tibor,
a Híd újraválasztott parlamenti képviselője, megyei elnöke. 10 825 egyéni voksot gyűjtött.

1. Hogyan értékeli a választások országos és járási eredményeit, illetve saját eredményét
Ha egy párt bejut a parlamentbe, az mindig siker, de természetesen sokkal jobb eredményre számítottunk. A magyar választók részvételi aránya a Híd szereplésére is rányomta bélyegét, igaz ez országos és járási szinten is. Szavazatokat vesztettünk, alaposan el kell gondolkodnunk az okokon. Nyilvánvalóan az egyik fő ok az, hogy az emberek belefáradtak a Híd és az MKP örökös harcába. A saját eredményemet, a több mint 10 ezer egyéni voksot nem tartom rossz eredménynek, a Komáromi járásban Bugár Béla és Berényi József után a harmadik legtöbb karikát gyűjtöttem.

2. Hogyan tovább Híd? Helyesnek tartja-e együtt kormányozni az SNS-szel? Lehetnek-e lemondások a Híd régiós vezetésében? Elképzelhetőnek tartja-e az MKP-val való együttműködést?
Ami a kormányalakítási tárgyalásokat illeti, a helyzet nagyon képlékeny, nem mi osszuk a lapokat, még sokáig elhúzódhatnak az egyeztetések. Tudatosítani kell azt is, hogy az SNS nélkül nem lehet kormányt alakítani, arról pedig egyelőre nem tudok válaszolni, mennyire reális, hogy a Híd tagja legyen egy ilyen kabinetnek. Úgy gondolom, a Híd eredményei nem olyan rosszak, hogy szükség lenne lemondásokra a régiós pártstruktúrában. Az MKP-val való jövőbeni együttműködést elképzelhetőnek tartom, hiszen erre korábban is nyitottak voltunk Komáromban. Viszont ehhez két fél kell, és csak azokkal tudunk egy asztalhoz ülni, akik ezt komolyan is gondolják.

Samu István,
az MKP elnökségi tagja, komáromi járási alelnöke. 5 589 egyéni szavazatot szerzett.

1. Hogyan értékeli a választások országos és járási eredményeit, illetve saját eredményét?
Az alapos elemzések folyamatban vannak. Ahol a jelöltek elmentek az emberek közé, jobbak az eredmények, ez első pillantásra nyilvánvaló. Mint ahogy az is, hogy egy következő választás előtt, a kampány a passzívakat és kiábrándultakat kell megcélozza. Én új arc vagyok az MKP felső vezetésében, most próbáltam megmutatni magam országosan a választók felé. Ismerve a fokozatosság elvét, ebben a helyzetben elégedett vagyok a kapott karikákkal. Egy olyan járásban indultam, ahol a pártcsatározások sokak kedvét elvették.

2. Hogyan tovább MKP? Lehetnek-e lemondások az MKP régiós vezetésében? Elképzelhetőnek tartja-e a Híddal való együttműködést?
Folytatva az előbbi gondolatmenetet, szerintem nem elég csupán a Híddal együttműködve keresni a bejutás lehetőségét, ez a közösségben való gondolkodás feladását jelentené. Nekem fontos minden magyar, azon fogok dolgozni, hogy meggyőzzem őket, hogy értük vagyunk, és hogy bízhatnak bennünk. Ha megújulásban gondolkodunk, a párt minden szintjén tisztújításra lesz szűkség. Akik jó dolgoztak, újra bizalmat kapnak. És sok új arcra, nem csak fiatalra lesz szűkség, mert ezt várja el tőlünk a felvidéki magyarság. A Híddal csak olyan együttműködést tudok elképzelni, amely nem jelenti az MKP önfeladását, elfordulását a programjától és a választóitól.

(csaba)