A komáromi kórházban az utóbbi években több fejlesztésre is sor került, a legnagyobb befektetés – a belgyógyászati pavilon felújítása – azonban még várat magára. Mi a helyzet a kórházban, mikor kezdődhetnek a munkálatok, és lesz-e végre reumatológus Komáromban?
A komáromi kórház belgyógyászati pavilonjának felújítása már több éve téma. Mint arról többször is beszámoltunk, a rekonstrukció elengedhetetlen, a komoly meghibásodások, elsősorban a kanalizációs rendszer szivárgása miatt a közegészségügyi hivatal bezáratta az épület földszintjét, de az elektromos vezetékek, a liftek állapota sem megfelelő. Az épület osztályai és rendelői más pavilonokban kaptak helyet. A kórház már 4 és fél éve tárgyal a felújításról Nyitra megyével, mivel az épületek a megye tulajdonába tartoznak, tőlük bérli a kórház üzemeltetője, az Agel csoporthoz tartozó Forlife. Ezenkívül a 2020-ban lejáró bérleti szerződésüket is szeretnék meghosszabbítani, erről jelenleg is folynak a tárgyalások. A belgyógyászat pillanatnyi állapotáról, a munkálatok megkezdésének időpontjáról a legilletékesebbnél, Dudás Viktor igazgatónál érdeklődtünk.
A belgyógyászat most a legnagyobb befektetés
„Április második felében dönti el a megye, ki lesz a belgyógyászati pavilon felújításának kivitelezője. Bízom benne, hogy a munkák problémák nélkül haladnak majd, nem fognak fékezni minket” – tájékoztatott az igazgató. A megye csaknem 840 ezer euróval támogatja a felújítást, ezen kívül a kórház is jelentős összeggel járul hozzá, legkevesebb 350 ezer euróval. „Az eredmény csak viszonylag lesz pozitív, mivel az épület külső részével nem fogunk tudni foglalkozni, arra egyelőre nincs pénz” – emelte ki.
Az épületen jelenleg felújították a tetőt, amely új szigetelést kapott vízzáró rendszerrel, és elkészültek a szellőzők is a kanalizációs kimenetekben. Ha felújítják, mintegy 150 fekvőhely lesz benne. A belgyógyászat, a neurológia, a geriátria, a neurológiai intenzív részleg, a kardiológiai rendelő és a betegfelvételi rendelők költöznének az épületbe. A munkálatok, mint megtudtuk, az optimista becslések szerint május végén, június elején kezdődhetnek meg, a kivitelezésre fél évet-nyolc hónapot számolnak, ezután a kórháznak még szüksége lesz 2-4 hónapra, hogy befejezzék a munkálatokat és az átköltözést. Ha minden jól megy, jövő májusra elkészülhet a belgyógyászat épülete. Kérdésünkre, hogy a következő időszakban terveznek-e más jellegű felújítást és fejlesztést a kórházban, hozzátette, a pavilon rekonstrukciója miatt valószínűleg idén másba nem tudnak majd invesztálni.
A hiányzó reumatológus
Komáromban már egy ideje nem találnak reumatológust a rászoruló betegek, a korábbi szakorvos, Mária Lišková ugyanis már több mint egy éve befejezte rendelését, pótlását pedig azóta sem tudták megoldani. A betegek kénytelenek távolabb utazni a szakorvosi ellátásért, de a legközelebb lévő érsekújvári és dunaszerdahelyi orvosok is le vannak terhelve. A kórház igazgatójától ezért arról is érdeklődtünk, érkezhet-e, és mikor reumatológus végre a városba. „A korábbi doktornővel tárgyaltunk néhányszor, mi tettünk neki egy bizonyos ajánlatot, amellyel be szerettük volna biztosítani az ellátás kontinuitását, de nem tudtunk vele megegyezni” – meséli az igazgató. Másfél év után a megye is belátta, megoldást kell keresni a helyzetre. A kórház ezért felállított egy koncepciót, sikerült szerződést kötniük az egészségügyi biztosítókkal egy reumatológiai rendelő megnyitására. „A reumatológia egy belgyógyászati szak, amelynél ha van a háttérben egy ügyes szakorvos, aki garantálja a kivizsgálások folyamatát, akkor ez a rendelő működtethető olyan orvossal is, aki egyelőre nem attesztált reumatológus. Abban a fázisban vagyunk, hogy besoroltunk egy doktornőt a reumatológiai előkészületbe, aki jelenleg a pöstyéni Nemzeti Reumatológiai Intézetben végzi szakképesítését. Bízom benne, hogy rövidesen biztosítani tudunk legalább néhány napra szakrendelést a héten – május-júniusban már erre sor kerülhet” – tájékoztatott Dudás.
Komoly probléma az utánpótlás
A szakorvos hiány nemcsak a reumatológia területén jellemző, az orvosok utánpótlása nem csupán Komáromban, de az egész országban problémákat okoz. A szakorvosok többsége 15-20 évvel ezelőtt saját rendelőt nyitott, és megtettek mindent azért, hogy pótolhatatlanok legyenek. Nem igazán volt jellemző, hogy fiatalabb gyakornokot vettek maguk mellé, akit megtanítottak volna a szakmára, kivételt képeztek azok az orvos családok, akiknél a gyermek továbbvitte a vonalat. Néhány évvel ezelőtt még a kórháznak is gondot okozott, hogy bebiztosítsa az alapműködését, éppen a szakorvosok hiánya miatt. Mára eljutottak oda, hogy az orvosi állomány relatíve elfogadható állapotban van. A neurológia egy kiváló példa: ezen a területen néhány éve még csak egy attesztált orvosa volt a kórháznak, ma az osztályon dolgozó 7 orvos közül az ötödik végzi szakképesítését. Az igazgató szerint pótolható a hiány, de amivel évtizedekig nem foglalkoztak, azt nem lehet pár év alatt kijavítani. „Csak nálunk 12-14 ukrán orvos dolgozik, akik valamilyen módon ezt a kiesést pótolják” – mondta. Hozzátette, meg kell nézni a rendelőket és az orvosok átlagkorát, máris kitűnik, hány éven belül fognak jelentkezni a problémák. Szerinte 5 év múlva katasztrofális lehet a helyzet, mivel az orvosoknak nincs utánpótlása. Mint mondta, a kórház, mint magánintézmény két dolgot tehet: nem foglalkozik vele, mert nem az ő problémájuk – de ez semmiképp sem szerencsés. Ehelyett igyekeznek megfelelő feltételeket biztosítani a fiatal orvosoknak, és mindent megtenni azért, hogy náluk maradjanak az orvosok. „Mivel az orvosi bérek már törvényileg szabályozottak, kezd ebből a szempontból is vonzó lenni ez a foglalkozás. Már volt példa rá, hogy privát, kis szakrendelőkben dolgozó orvosok is visszajöttek hozzánk dolgozni, mivel az itt elérhető bér kezd érdekes lenni számukra” – zárta.
Sztankó Annamária