Határozatok, közlemények, történések, a lakosokat érintő fontosabb események – többek között ezekről hivatottak tájékoztatni a városi közmédiák. Az viszont koránt sem mindegy, milyen minőségben, hogyan teszik ezt a város pénzén. A Komáromi Városi Televíziót, illetve Komáromi Lapokat, valamint a Gúta TV-t vettük górcső alá.

Természetes, hogy jobban érdekli a polgárokat, mi történik a városukban, a szomszéd utcában, és szívesebben olvasnak akár egy őket közvetlenül érintő témáról, mint az ország távolabbi pontjainak vagy más földrészek eseményeiről. A városi lapok és médiák éppen ezt a lokális hírekre alapozó tájékoztatást hivatottak biztosítani a lakosok számára. A városi költségvetésből fenntartott orgánumok helyzete azonban sokszor bonyolultabb, működésük a demokrácia tesztje lehet egy adott városban. Egyes helyeken a kiegyensúlyozottsággal akadnak gondok, például egy-egy képviselő láthatóan nagyobb teret kap bennük, vagy éppen nyilatkozatokban üzengetnek egymásnak a nyilvánosság előtt, másutt a városi hivatal szócsövének tekintik magukat, és bizonyos érdekek mentén próbálják befolyásolni a közvéleményt. Minőség és hasznos tartalom híján a városi tévéknek egyre kevesebb a nézője, a város által kiadott lapot pedig gyakran úgy kezelik a polgárok, mint a postaládába dobott kéretlen reklámújságok többségét: rögtön a kukába vágják őket. De mi a helyzet Komáromban és járásunk második legnagyobb városában, Gútán? Milyen az önkormányzatok által finanszírozott tájékoztatás minősége? Miből, hogyan, milyen szempontok mentén készülnek a Komáromi Lapok, a Komáromi Városi Televízió és a Gúta TV adásai? Osztottunk, szoroztunk, összevetettünk.

Kevesebből is működhet

A Komáromi Lapok története valóban gazdag – 1849-ben alapították, majd többször is újraindították, legutóbb éppen 25 éve. A komáromi tévé pedig az elsők között jött létre, jelenleg azon kevés városi televíziók közé tartozik, amelyek saját frekvenciával rendelkeznek. Mindkettőt a városi tulajdonba tartozó Com-Média vállalat működteti. Komáromban mintegy 15-16 ezer háztartás van, a korábbi statisztikák szerint ebből 8-10 ezer háztartásban fogható az adás. Friss adatok azonban felmérés híján nincsenek, annyi biztos, ez a szám a digitális átállás után csökkent. Ezt a hiányt igyekeznek korrigálni, a T-Commal egyeztetnek, hogy bekerülhessenek a műsorkínálatukba. A lapot több mint 16 ezer példányban nyomtatják kéthetente, ingyenesen kerül a postaládákba. A gútai városi televízió nézettségéről azonban még ilyen hozzávetőleges adatok sem ismertek, a közeljövőben viszont tervben van egy közvélemény-kutatás, melyből többek között erre is fény derülhet. Városi lapot ők nem adnak ki, így költségeikben ezzel nem kell számolniuk.

A Com-Médiának jelenleg 8 főállású alkalmazottja van (két szerkesztő, három operatőr, vágó, adminisztratív munkaerő és az ügyvezető), további külső bedolgozók pedig riportokat készítenek, műszaki feladatokat látnak el. A műsoridő 30 perc (magyar és szlovák verzió is készül), amiből 4 percet tölthetnek meg reklámmal. A friss műsor pénteken kerül adásba, majd hetente többször ismétlik. Idén 145 ezer eurót ítélt meg a városvezetés a műsorgyártásra és a Lapok kiadására. „Ez az összeg a jelenlegi létszámmal a fizetésekre elég” – állítja Pék Zoltán igazgató. Elmondása szerint a költségvetésük 80 százaléka bér- és járulékos költségekre megy el. Reklámokból, hirdetésekből is érkezik ugyan bevétel, ez a költségvetés 10-15 százalékát teszi ki. „Ebben korlátozva vagyunk, hiszen a frekvenciatanács szabálya alapján a tv műsorainak 3 százalékát töltheti ki reklám. Az újságnál ugyan nincs ilyen korlátozás, itt viszont nem célunk, hogy hirdetésekkel töltsük meg” – magyarázta az igazgató. Idén ezen felül 5000 eurót szavazott meg a testület számukra műszaki felújításokra.

A támogatás mértékével nem mindenki van kibékülve, többek szerint erősen túlzott – már hosszú évek óta vitákat generál a testületi üléseken a képviselők közt. Az igazgató szerint 130 ezer euróból is megoldható a működés, 100 ezernél már elbocsátásokkal kell számolni. Többször felmerült az is, hogy költséghatékonyabb lenne, ha a tv külső munkatársakkal készíttetné a műsorokat. „Úgy látom, hogy ügyvezetőként ezt a lépést megtehetném, de ehhez a testület részéről egyfajta támogatásra van szükség. Az ilyen lépés munkahelyek megszüntetésével járna. A jelenlegi munkaerő állományt felére, vagy attól is alacsonyabb számra kellene csökkentenünk“ – fejtette ki Pék. Hangsúlyozta, szerinte az anyagi megtakarítás ebben az esetben sem lenne jelentős.

Gúta felzárkózik

Ezzel szemben a Gúta TV havi 3640 euró támogatást, tehát évi 43 ezer eurót kap az önkormányzattól működésére. Idén plusz 5000 eurós támogatást is kaptak fejlesztésekre. Pályázatokkal nemrég kezdtek foglalkozni, a Rákóczi Szövetség kétnyelvűsítési felhívásán már eredményesek voltak. A költségvetésük 10 százaléka érkezik ilyen forrásokból. „Ha lesz egy versenyképes arculat, növelni tudjuk a reklámbevételeket is” – mondta Forgács Attila ügyvezető igazgató, akit csaknem egy éve választottak a tv élére. Ők is tárgyalnak a T-Commal, hogy bekerülhessen a lokális tv kínálatba. Jelenleg 1 főállású alkalmazottjuk van a munkahivatal projektjének keretén belül, a többieket megbízásos szerződéssel alkalmazzák. A műsorgyártáson 2 operatőr és egy szerkesztő dolgozik, ezenkívül alkalmaznak egy adminisztrációs munkaerőt, aki az ügyfélfogadást intézi, egy IT szakembert, a bemondókat és fordítót. 2 órás műsorszórásra van engedélyük, a hírműsor blokkon kívül képújságot is közvetítenek. Szerdánként érkezik az új műsor, melyet csütörtökön és vasárnap ismételnek.

A stúdió felszereltségéről elmondta, a hangszigetelést és a fényparkot óriási lemaradás jellemzi. Anyagilag a legnagyobb befektetés számukra a digitális szórásra való átállás volt – erre Komáromban már korábban sor került. A műszaki feltételek megoldása ehhez mintegy 2600 eurós költség volt, most már HD minőségben is nézhető az adás. Forgács ezt könyveli el az eddig legnagyobb sikernek, illetve a városi normatív támogatás emelését mintegy 40 százalékkal, amelyből a béreket és a folyó kiadásokat fedezik. Utóbbira azért volt szükség, mert korábban a bérkiadások veszteséget jelentettek a cégnek. Újabb stúdiók kialakítását is tervezik, az épületet viszont, amelyben jelenleg dolgoznak, a város értékesíteni szeretné. „Feltett szándékom, hogy a híradónál zöld hátteres technikára váltsunk, ez speciális lámpaszettet igényel, magát a zöld háttérnek az állványozását, ezek egy szűk költségvetésből dolgozó cégnek nagy erőfeszítések. Mindezeket ki kellett gazdálkodni kicsinyenként” – egészíti ki.

Forgács Attila

Pék Zoltántól megtudtuk, a komáromi televízió műszakilag nincs ilyen rossz helyzetben, persze, ha más arculatot szeretnének, ahhoz már komolyabb korszerűsítésre lenne szükség. Véleménye szerint a műszaki megoldások, a modern technológia vagy egy modernebb arculat másodrendű a tartalommal és a minőséggel szemben, az ő dolguk ugyanis elsősorban a város lakosainak tájékoztatása. De éppen a tartalommal és a minőséggel kapcsolatban lehet hallani éles kritikákat már jó néhány éve. „A Lapok tartalma szerintem is hagy némi kívánnivalót maga után, az utóbbi hónapokban viszont sikerült elérni egyfajta javulást. Ezen a területen több értelmét látom külső munkatársak bevonásának. Műfajilag és tartalmilag is sokkal színesebbé lehetne, illetve kell tennünk a lapot” – ismerte el Pék. Korábbi interjúnkban a polgármester, Stubendek László is elismerte, a városi médiánál a kiegyensúlyozottsággal is akadnak gondok. Pék szerint azonban még senkit sem utasítottak vissza. „Az egyes témáknál minden érintett fél teret kap, odafigyelünk a korrekt tájékoztatásra. Ennek ellenére vannak és mindig lesznek olyan vélemények, hogy baj van a kiegyensúlyozottsággal. Ezzel küzd a többi helyi, illetve országos média is” – fejtette ki. Ifj. Batta György, a Komáromi Lapok főszerkesztője, és egyben a Híd-frakció tagja is hasonlóan nyilatkozott egy korábbi testületi ülésen: szerinte sem tagadták meg senkitől a megszólalás lehetőségét, ráadásul sok olyan cikk jelent meg, ami másutt csak rövidítve vagy sehogy. Persze, jól tudjuk, nem mindig az a fontos, mi jelenik meg, hanem az is, ami kimarad, hiszen ezzel is befolyásolni lehet a véleményalkotást.

Helyi politikai vitákat generálnak

Mindkét média – a Gúta TV és a Com-Média is – gyakori téma a testületi üléseken, olykor heves vitákat generálnak a képviselők közt. Míg Komáromban a támogatottsággal és az objektivitással kapcsolatban feszülnek szembe az álláspontok, addig Gútán legutóbb a tv új arculata és az új logó váltott ki indulatokat az egyes frakciók és a városvezetés között. A polgármester, aki a cég közgyűlése is egyben, Forgács elmondása szerint szakmai érvek nélkül vétózta meg a logó használatát. Számtalan ok elhangzott, többek között az is, hogy a címert nem tüntették fel, a szlogen nem eredeti, a színe pedig nem „Gúta kék”, amivel Forgács szerint degradálták a szakmában 15 éve dolgozó és elismert grafikus munkáját. Abban maradtak, ha a háromtagú felügyelőtanács is jóváhagyja az új arculatot, az önkormányzat is rábólint. A felügyelőtanács a közeljövőben fog ülésezni. „Én kitartok az arculatváltás és az embereim mellett, akik sokat dolgoztak vele. Ezzel az igazgatóval ez az arculat jár. Ha nem tudunk megegyezni, akkor kérjenek szavazást, és hívjanak vissza” – reagált Forgács.

Bár rendszeresek a politikai viták a városi közmédiák kapcsán, nem ártana észben tartani azt sem, hogy nemcsak a nézők pénzén működnek, de értük, a lakosokért vannak. Nyomtatott és internetes sajtóból van választék, tévéből azonban nincs választási lehetőség, ezért különösen fontos lenne, hogy a lakosok úgy jussanak minőségi televíziós tájékoztatáshoz, hogy az minél költséghatékonyabb, ugyanakkor a lehető legjobb minőségű és elfogulatlan legyen.

Sztankó Annamária

Sok pénzből, rossz minőségben, elfogultan

Dióhéjban így lehet összefoglalni azokat a kritikákat, amelyek már hosszú évek óta elhangzanak a komáromi városi közmédiával kapcsolatban.

Pénz: A jelenlegi és az ezt megelőző választási ciklusban is szinte minden évben érkezett olyan javaslat, mely csökkentette volna a Com-Média 150 ezer eurós városi támogatását, ám végül mindig többségben voltak azok a képviselők, akik ezt elvetették. Tény, hogy a városi média kevesebb pénzből is fenntartható lenne.

Minőség: Annak megítélése, hogy a Komáromi Lapok, illetve a városi tévé milyen minőséget képvisel, erősen szubjektív kategória. Tény, hogy kiugró hibák is előfordulnak, abszolút hibásan leírt nevek, rossz dátumozás, vagy éppen az, amikor egy karácsonyi időszakban napokig sugároztak egy műsort úgy, hogy a hang el volt csúszva, nem volt összhangban a képpel.

Elfogultság: Egyértelmű, hogy itt is vannak gondok. Ha egy-egy választás közeleg, a városi közmédiánál azonnal kileng az elfogultsági mutató. Konkrétabban: a lapban és a tévében nagy arányban tűnnek fel a Híd képviselői és politikusai. Városi médiánál legfeljebb az fogadható el, ha a mindenkori városvezetés kap nagyobb teret. Jobb helyeken az sincs rendben, hogy a helyi közmédiánál, amely nagyrészt a városlakók pénzéből működik, évek óta az egyik városi képviselőcsoport tagja legyen a főszerkesztő – esetünkben a Hídé. Konkrét javaslat személycserékre legutóbb az előző ciklusban merült fel, Pék Zoltán maga is a távozásáról beszélt 2011-ben, ám ez végül nem történt meg.