Két komáromi kajakos, Vlček Erik és Tarr György arany- és ezüstérmet szerzett a moszkvai kajak-kenu Európa-bajnokságon a szlovák kajaknégyes tagjaiként. Múlt héten a városházán fogadták bajnokainkat, akikkel lapunk is rövid interjút készített. 

A moszkvai kajak-kenu Európa-bajnokságon a Denis Myšák, Vlček Erik, Tarr György és Linka Tibor összetételű szlovák kajaknégyes, Likér Péter edző vezetésével, 500 méteren ezüstöt, 1000 méteres távon pedig aranyérmet szerzett.

Komárom város vezetése június 30-án a sportolókat és edzőjüket is fogadta. Az élménybeszámolón és a gratuláción kívül a kajakosok, átvehették azt a pénzjutalmat is, amit a város a kiemelkedő eredményekért ad. Természetesen lapunk is élt a lehetőséggel, és a komáromi bajnokokkal – Vlček Erikkel és Tarr Györggyel – rövid interjút készített.

– Az egyik újságcikkben azt nyilatkoztátok, hogy nem is erre a versenyre időzítettétek a formátokat, mégis nyertetek 2 szép érmet. Mi lesz, ha még formába is lendültök?

V. E: Azt tudni kell, hogy az olimpia megnyeréséhez nagyon sok dolog szükséges, többek között a tökéletes forma is. Tudjuk, érezzük, hogy van még bennünk tartalék, és remélem, hogy ezt ki is tudjuk majd hozni magunkból. Ugyanakkor meg kell említenem, rajtunk kívül még négy nagyon jó hajó fog versenyezni az első helyért, szóval szoros futamokat jósolok.

– Ilyen eredményeket vártatok az Eb-től?

V. E: Nem azzal a céllal utaztunk ki, hogy bármit is nyerjünk, csupán egy jót versenyeztünk volna, miközben felmérjük, hol is tartunk. Persze, azért az ellenfelekre is kíváncsiak voltunk. Az érmeket bónuszként kezeljük.

– Egy hónap van az olimpiáig, zajlik a felkészülés. Ilyenkor miből állnak a napjaitok?

T. Gy: Most pihenünk, hiszen az Eb után kaptunk három nap szabadságot. Nekem ez különösképpen jól jött. Ezután pár napot otthon edzünk, majd Szolnokra utazunk. A magyarországi edzőtábor után ismét itthon leszünk egy hétig, majd utána visszatértünk Szolnokra, úgy két és fél hétre. Rióba a lehető legjobb erőnléttel szeretnénk érkezni, de az olimpiára még nem nagyon gondolok, csupán edzek és teszem a dolgom.

– Ilyenkor mit esztek? Hogy vigyáztok arra, hogy a legjobb formában legyetek?

V. E: Természetesen arra odafigyelünk, hogy ne együnk feleslegesen sok szénhidrátot, de főleg a cukor az, amit megpróbálunk elkerülni.

– Azért a kikapcsolódásra, a családra is jut idő, vagy ez az időszak már csak a kemény edzésekről szól?

V. E: A családnak ezt ki kell bírnia, bár tudom, hogy nehéz. Hála az égnek, e téren sincs gond, annak ellenére, hogy a pihenőnapokat sem tudjuk aktívan a szeretteinkkel tölteni, hiszen minden energia a felkészülésre megy el, és ennek nagyon fontos része a pihenés, regenerálódás is.

– Ez az utolsó olimpiátok?

T. Gy: Jó kérdés. Én mindig azt mondom magamnak, hogy ha sikerül elcsípni egy érmet, akkor Tokióig még aktív maradok.

V. E: Szerintem egyikünk sem adja fel olyan könnyen. Ameddig bírjuk és jól érezzük magunkat, addig csinálni fogjuk, hiszen mindketten szeretjük a kajakozást. Persze lassacskán el kell gondolkoznunk a karrierünk végén, de azért mindez most még nem aktuális.

– Milyen eredményre számítotok az olimpián?

T. Gy: Minden attól függ majd, hogy azon a bizonyos reggelen ki hogyan ébred fel, hiszen, ahogy mondtuk is, rajtunk kívül még legalább négy hajó is hasonló szintet képvisel. Az aznapi forma fog dönteni.

V. E: Így igaz, ahogy Gyuri mondta. Még annyit hozzátennék, hogy mi természetesen minden porcikánkkal azon leszünk, hogy a lehető legjobb eredménnyel térjünk majd haza.

-d- fotó: Jakó

(Cikkünk a Delta július 4-i számában jelent meg.)