Legutóbb a júniusi testületi ülésen hangzott el, nincs koncepció arról, mit szeretne Komárom kezdeni a tulajdonában lévő várral, elsősorban a központi erőddel. Valójában a fiókok mélyén több terv és konkrét elképzelés is lapul a vár kihasználását illetően. Kik költözzenek be a történelmi falak közé? Milyen intézmények, attrakciók, szolgáltatások kapjanak itt helyet?

A komáromi Újvár és Öregvár tulajdonosa a város, 2003-ban vásárolta meg a védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért (kb. 1,33 millió euró). Ez szükséges lépésnek tűnt, hiszen az állam részéről akkor olyan szándék is megfogalmazódott, hogy az erőd egyes épületeit, részeit külön-külön értékesíti, így előfordulhatott volna, hogy raktárak, és olyan vállalkozói tevékenységek kerülnek a területre, amelyek nincsenek összhangban az erőd történelmi értékével, örökségével.

A városi képviselők a megvásárlás óta eltelt 13 év alatt elfogadtak néhány tervet, alapelvet és koncepciót, melyekről azonban nem sok szó esik. Fontos szempont, hogy a komáromi Újvárat és Öregvárat egységben kell kezelni. Hosszú távra berébeadhatóak egyes részei – a hatályos szabályozás szerint legfeljebb 35 évre –, azonban nem adhatók el. Legutóbb 2011-ben született egy koncepció, mely az erőd kihasználásával, újjáélesztésével kapcsolatban rögzíti, az egyes épületekben csak olyan tevékenységeket lehet engedélyezni, amelyek nem akadályozzák a széles nyilvánosságot, a turistákat abban, hogy szabadon bemehessenek a központi erőd területére. Tehát például raktárak, nagyipari beruházások nem kaphatnak zöld utat, viszont oktatási, kulturális, művelődési és turisztikai tevékenységek igen – mondta el kérdésünkre Gráfel Lajos, a koncepció kidolgozója, aki a város részéről évek óta az erődrendszer „atyja“, továbbá elnöke a Pro Castello Comaromiensis civil szervezetnek, melynek tagjai az önkormányzat munkatársaiként vállalnak idegenvezetést a várlátogatások alkalmával. Cserébe a Pro Castello kezeli a belépőkből befolyó összeget, amit azonban mindig az erődbe forgatnak vissza – most éppen a kaszárnya kapujának felújítását finanszírozzák 20 ezer euróból.

Élményfürdő, koripálya, mini-Európa

A fő cél az, hogy az Újvár és az Öregvár visszanyerje 19. századi állapotát, miközben az egyes épületek új, a vár értékeivel összhangban lévő funkciót kapnak, ami által élet költözik a várba – összegezte a koncepció lényegét Gráfel Lajos. Elmondta, az elmúlt években számos komoly szakmai anyag született az erőd kihasználásával kapcsolatban, de az átfogó dokumentumokon kívül például a pozsonyi műszaki egyetem építőművészeti szakos hallgatói is rengeteg kreatív ötlettel álltak elő. Felmerült, hogy élményfürdő legyen a parancsnoki épület előtti téren, az Öregvár körül vizesárok, mely télen korcsolyapályaként működhetne, egy másik elképzelés pedig mélygarázs kialakításával is számol. Kikötő épülhetne közvetlenül az erőd mellett, vagy éppen az Öregvár udvarán egy, a brüsszelihez hasonló mini-Európát lehetne létrehozni – minden uniós országból 1-2 jellegzetes erőd, vár makettjével, mely bizonyosan sok turistát vonzana. Az szinte adódik, hogy hadtörténeti kiállítás létesüljön, műtermeknek, tánciskoláknak lehetne hely, kis panzió, kávézó, szuvenírbolt is beindulhatna, fesztiválok széles skáláját lehetne megrendezni.

Gráfel Lajos rámutatott, olyan ötleteket lehet megvalósítani, amelyek nem változtatják meg jelentősen az erődrendszer építészetét – tehát például medencét ki lehet alakítani, de új épületeket nem lehet emelni. Lényeges, hogy előbb az üresen álló helyiségek teljenek meg. Megjegyezte, sajnálatos, hogy a Selye János Egyetem létrejöttekor nem az Újvár lett az alakuló egyetem otthona, ezzel két legyet lehetett volna ütni egy csapásra.

Ha egyszer ennyi ötlet van a fiókokban – akad még a felsoroltakon kívül is –, mi az oka annak, hogy egyelőre nem sikerült életet lehelni a várba, illetve teljesen felújítani azt? A válasz egyszerű, és a szokásos: pénzhiány. És talán nagyobb kockázatvállalás a mindenkori városvezetés és képviselő-testület részéről.

Lobbizni az állami támogatásért

Szembetűnő, hogy az erődrendszer magyarországi részei mennyivel rendezettebbek, jobban kihasználtak. Mint azt korábbi cikkünkben részletesen is kifejtettük, a dél-komáromi erődrészekre jelentős állami támogatások érkeztek, miután az ezeket kezelő Monostori Erőd Nonprofit Kft.-ben a magyar állam nagy szerepet vállal, kormányszinten kiemelt beruházásként kezelik a fejlesztéseket. Itt is, ott is múzeumokat alakítottak ki, a látogatókat állandó kiállítások várják, a Monostori Erőd számos kisebb és nagyobb rendezvénynek, előadásnak, fesztiválnak ad otthont.

Terv: Martin Strehovský egyetemista mélygarázst építene az Öregvár előtt kialakított vizesárok alá, mely lifttel is megközelíthető lenne.

Észak-Komáromban valószínűleg elérhetetlen az ilyen mértékű állami támogatás, hiszen az állam nem vállal intézményesített szerepet a várban, ugyanakkor pályázatok útján lehetne több támogatást szerezni. (A sikeres pályázatokról keretes írásunkban olvashat.) A városvezetésnek, illetve városunk parlamenti képviselőinek – mindhárman kormánypártiak – mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az eddigieknél több állami pénz érkezzen a várra, akár pályázat útján, akár más módon. Ugyanakkor bármennyire hatékonyan lobbiznak is, az borítékolható, hogy annyi állami/uniós támogatást nem sikerül szerezni, amennyi elég lenne – összesen legalább 50 millió eurós nagyságrendű beruházásra lenne szükség a központi erőd teljes rekonstrukciójára.

Magánbefektetők bevonása lehet a kiút

Leszögezhető, a város önerőből nem fogja tudni felújítani az egész komplexumot belátható időn belül, ezért marad a harmadik út: magánberuházók bevonása. Gráfel Lajos hangsúlyozta, nyitottnak kell lenni, és ha vannak komoly érdeklődők, megvalósítható ötlettel, akik az alapelvekkel összhangban lévő tevékenységet folytatnának, illetve szolgáltatást nyújtanának – tehát kulturális, oktatási, történeti, turisztikai jellegűt –, azokat a városnak mindenben támogatnia kell. Minden évben akad 2-3 jelentkező, aki valamilyen erőddel kapcsolatos elképzeléssel áll elő. Megérkezett az első olyan fecske, aki a testület jóváhagyását is megkapta: a hajógyárban működő SaM vállalathoz köthető Stará pevnosť nonprofit szervezet magánóvodát alakíthat ki és működtethet a kaszárnyaépület egyik szárnyában, miután 35 évre bérbe kapták az épületrészt. Fontos lenne, hogy a város mihamarabb kiépítse, kiépíttesse a közműhűlózatokat, és a villany, víz és csatornázás a központi erőd egész területén hozzáférhető legyen. Ez így már nem a potenciális beruházót terhelné, vonzóbbá válna a komplexum.

Magánóvoda létesülhet az Újvárban

Óriási lökést adhatna, ha a komáromi erődrendszer elnyerné a világörökségi minősítést, hiszen ezáltal az államnak kötelező lenne nagyobb támogatást nyújtani állagmegóvásra, ráadásul a megtisztelő cím nagyon erős marketingértékkel bírna. Erre azonban egyhamar nem kerül sor, hiszen Szlovákia és Magyarország visszavonta a jelölést. Nincs végleg elvetve az ötlet, de a komáromi erődrendszernek akkor van reális esélye világörökségi helyszínné válni, ha magyar, cseh és osztrák helyszínekkel közösen pályázna, például az Osztrák-Magyar Monarchia erődeit, katonai örökségét bemutató nemzetközi együttműködés részeként. A közös pályázás viszont sok egyeztetést igényel, hosszadalmas folyamat, így a hivatalos jelölés ismételt beadása valószínűleg még pár évig várat magára.

Csaba Ádám

Azért vannak eredmények

Első látásra talán fel sem tűnik, de nem lebecsülendőek azok a többnyire kisebb volumenű felújítások, amelyeket a város nyertes pályázatoknak köszönhetően valósított meg. Komárom az elmúlt 5 évben nagyjából 20 alkalommal pályázott különböző kiírásokra. Ezek közül a tavaly év végén lezárult projekt a legjelentősebb, amikor közel 2 millió euróból új tetőt kapott az Újvár legnagyobb alapterületű épülete, a kaszárnya. Szintén lényeges az a 3,2 milló eurós összköltségű zöldprojekt, melynek keretében tavaly több helyen is lecserélték a kőolajszármazékokkal szenyezett talajt, romokat takarítottak el, a szennyezett talajvizet pedig tisztították az Újvár területén és környékén. Az Öregvár kazamatáit a magyar-szlovák határon átívelő együttműködési program keretében, 302 ezer euróból takarították ki – a folyosórendszer látogathatóvá vált, egy Vaklabirintust is kialakítottak. Szinte minden évben érkeznek támogatások a kulturális tárcától, 10-20 ezer eurós nagyságrendben: architektonikai kutatásokra, a Ferdinánd-kapu szakaszos rekonstruálására. A Lipót-kapu is külső forrásból – VÚB alapítvány – újult meg. Említsük meg a civileket is: önkéntesek több alkalommal takarítottak törmeléket, hulladékot a várban és a bástyarendszerben.

(cikkünk a Delta július 25-i számában jelent meg)