Szlovákia déli régióiban lassan két éve indult a Falugazdász Program, melyet a magyar állam anyagi támogatásával és a Szlovákiai Agrárkamara szakmai irányítása mellett működik. Célja a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar gazdák segítése, európai uniós versenyre való felkészítése, érdekegyeztetésük képviselete.

Magyarországon sikeresen működik a program, így a jó példát követve a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva nálunk is megkezdődött a falugazdászok hálózatának kiépítése, a tanácsadói szolgáltatás elindítása. Jelenleg 15 falugazdász tevékenykedik a Felvidéken, köztük Ollári Adrianna, aki a komáromi régióért felel.

• Miből áll egy falugazdász munkája?

– Összegyűjtjük a gazdák által megfogalmazott kérdéseket, és ezeket a megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez továbbítjuk. Tájékoztatjuk a gazdákat a közvetlen támogatások és a közvetett pályázati kifizetések feltételeiről, a földtörvényben történő változásokról. Nagy segítség ez számukra, a gazdák, főleg az idősebb korosztályhoz tartozók sokszor megfogalmazzák, „mi a földműveléshez értünk, nem a papírozáshoz”. A tavalyi év sok változást hozott, gondolok itt a földtörvény módosítására, a Baross pályázatra, a terület alapú támogatásokkal összefüggő ellenőrzésekre. Ezekre előre fel kellett készítenünk őket. A Szlovákiai Agrárkamara központjából naprakészen kapjuk az tájékoztatásokat az időszerű témákról, azok kezelésével kapcsolatos teendőkről. A támogatási források igényléséhez, az okmányok kitöltéséhez nyújtott segítség mellett az ún. GSAA számítógépes területazonosítási rendszer, annak részletes, felhasználói szintű kezeléséhez szükséges információkkal is próbálunk segítséget nyújtani a hozzánk forduló gazdáknak.

• Mennyien igénylik ezt a segítséget?

– Bizony, sokan. Nem titok, hogy a gazdák nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik. Ők azok, akik még nem tanultak számítástechnikát, nem érdekli őket a megannyi elektronikus platform. Éppen ezért számukra nagy segítség, hogy közreműködésünkkel sikeresen kérvényezhetik a terület alapú támogatást. Az idei év pedig különösnek mondható, ugyanis a Covid 19 járvány miatt a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség személyesen nem fogadja a kérvényezőket, mindenkit arra biztat, hogy elektronikusan és postán küldjék el a kérvényeiket. Csakhogy sokaknak az előző években az ügynökség alkalmazottai segítettek berajzolni a határokat, amit most nekik kellene. Tapasztalatból mondhatom, hogy egyre többen keresnek ez ügyben, és előre egyeztetett időpontban fogadom a gazdákat.

• Térségünkben a gazdák nem használják ki kellőképpen az egymás közötti kölcsönös összefogásban rejlő lehetőségeket. Nálunk többnyire még mindig a „csak magad” elv érvényesül. Mit tud tenni a falugazdász e szemlélet megváltoztatása érdekében?

– A múltbéli szövetkezetesítés sajnos rányomta a bélyegét a mezőgazdaságra, amikor is az akkori rendszer erőszakkal beolvasztott minden vagyont, földet a „közösbe”. Változást a fiatal generációnál tapasztalok, ők már nyitottabbak a kölcsönös együttműködésre. Falugazdászként természetesen mindenképp az összefogásra buzdítom a magyar gazdákat. Az erdélyi példát szoktam felhozni, ahol több kis termelőegységbe tömörülnek a gazdák, különböző pályázatokból közösen megveszik a szükséges eszközöket, közös megegyezéssel elosztják és végzik a munkafolyamatokat.

• Miként jellemezné a Komáromi járás mezőgazdaságát?

– Ez a térség Szlovákia legmelegebb éghajlatú része. Jellemző rá a kiváló minőségű termőtalaj és a gazdag vízkészlet. Nagyrészt intenzív szántóföldi növénytermesztés folyik, ahol is a vetésszerkezetében meghatározóak a gabonafélék. Az elmúlt évek gazdálkodásában a magas termésmennyiség elérése volt a döntő szempont, ahol a minőség háttérbe szorult. Napjainkban a talajművelési rendszerek fejlődésével előtérbe került a precíziós technológiák alkalmazása, ezáltal egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőség és az optimalizáció. A gazdák nagy része nyitott az újdonságokra, ezért vágtak bele az utóbbi időben többen a különleges növények, például a facélia, a mák, a csipkebogyó, a gyógynövények termesztésébe. Sajnos az állattenyésztés továbbra is hanyatlóban van. A legnagyobb akadályként a munkaerőhiányt emelném ki, kevés a szakképzett munkás, a fiatalok számára nem jelent távlatot az állatgondozói szakma. További negatívum, hogy a nehézkes bürokrácia és a szigorú előírásuk megkötik a gazdák kezét a saját termékük értékesítése terén is.

• Ebben az időszakban melyek a falugazdászok legfontosabb feladatai?

– Május 15-ig tart a terület alapú támogatásokra vonatkozó igények beadásának időszaka, és fontos tudni, hogy nem lett meghosszabbítva a leadási határidő. Jelenleg munkám nagy részét az teszi ki, hogy a hozzám forduló gazdáknak segítem a kérvény kitöltését, a parcelláik megrajzolását, aktualizálását a GSAA számítógépes területazonosító rendszerben. Mivel komoly károkat okozott az április elejei fagy, főleg a gyümölcsösökben, szőlőben és egyéb speciális növényeknél így felmérjük a károkat és továbbítjuk az agrárkamara felé. Fontos, hogy az érintett gazdák jelezzék felénk a kárukat. Minél pontosabb adatai lesznek a kamarának, annál nagyobb eséllyel tud érvelni a mezőgazdasági minisztériumban az esetleges kompenzáció kérdését illetően. Érvényes pályázati kiírások vannak a fiatal és kisgazdák számára, és szívesen segítünk a pályázat előkészítésében is. További feladat a Magyarok kenyere jótékonysági gyűjtőprogram előkészítése. Remélem, hogy a tavalyi év sikerén felbuzdulva még több gazda csatlakozik e nemes kezdeményezéshez, amellyel – az eszmei értéke mellett – több tízezer szociálisan rászoruló gyerek ellátásához járulhatnak hozzá.

Miriák Ferenc