Az utóbbi években szinte egymást érik a nagy költségvetésű beruházások a községben. A legújabb az új bérlakások építése, az átadót augusztus végére tervezik.

„A tavaly szeptemberben megkezdett építkezésre az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kaptunk 500 000 eurót. Az összeg 65%-a kedvezményes hitel, amit harminc éven belül kell törlesztenünk, 35%-a pedig vissza nem térítendő állami támogatás – tudtuk meg Mayer Ferenc polgármestertől. – A bérlők a kolaudáció után, szeptemberben költözhetnek be. Tekintettel arra, hogy a nyolc lakásra 25 kérvényt nyújtottak be az önkormányzathoz, egy átfogó kritériumrendszer alapján fogjuk kiválasztani a lakókat. Elsődleges célunk az volt, hogy a fiatal családokat támogassuk a fészekrakásban.”

Beszámolt arról is, hogy évek óta 1200 körül stagnál a lakosság, ebből 89% vallotta magát magyar nemzetiségűnek az utolsó népszámlálás során. Lakszakállasról kevesen költöznek el munkalehetőség hiányában. „Községünkben van az ország egyik legnagyobb, komoly gazdasági tényezőként számon tartott, 180 embert foglalkoztató szövetkezete, ami sokaknak nyújt munkát. Földrajzilag is jó helyen vagyunk, a Pozsonyba vezető főút és vasútvonal mentén, így lakosainknak nem okoz gondot az ingázás. Leginkább Nagymegyerre, Győrbe és Dunaszerdahelyre járnak dolgozni, de akadnak olyanok is, akik Pozsonyban vállaltak munkát. Nagyon alacsony nálunk a munkanélküliségi mutató. Aki akar, az talál munkát” – fejtette ki.

Új osztályteremmel bővül az óvoda

Az önkormányzat minden téren arra törekszik, hogy a lakosok számára ugyanolyan életfeltételeket teremtsenek, mint a városokban, hogy a fiatal családokat ezzel is a faluban tartsák. A családok számára pedig prioritás az óvodák és iskolák színvonala. „Polgármesteri ciklusom legelején teljesen felújíttattuk az óvoda épületét. A rendszerváltás előtt épült hatalmas komplexum egy része sokáig kihasználatlan volt. Most viszont, hogy egyre növekszik a községünkben a gyermekek száma, igencsak hasznosnak bizonyul. Korábban 22-es létszámmal üzemelt, ez a szám harminckettőre ugrott” – részletezte Mayer Ferenc. Miután elnyertek egy 9000 eurós támogatást, neki tudtak fogni a belső terek átalakításának: egy újabb osztálytermet és egy tornatermet alakítanak ki. Ha minden a tervek szerint halad szeptemberben már igénybe is vehetik a kicsik. Nagyon örülnek a megemelkedett létszámnak, hiszen a falu életszínvonalának egyik legjobb mutatója, ha a családokban növekszik a gyermekvállalási kedv.

Korszerűsítik az iskolát is

Június végén kapta meg az értesítést az önkormányzat arról, hogy pályázatuk sikeres lett, és 185 000 euró támogatást kapnak a környezetvédelmi minisztériumból az iskola fűtésrendszerének a korszerűsítésére. A közbeszerzést már el is indították. „Szeretnénk még a fűtési szezon kezdete előtt befejezni az átalakítást. Igaz, hogy a project kifutási ideje egy év, de a jelenlegi gázárak mellett szeretnénk mielőbb átállni a sokkal takarékosabb és környezetkímélőbb hőszivattyús fűtési rendszerre” – mondta a polgármester. A helyi magyar alapiskola 162 tanulójának egy része a környező falvakból, Bogyáról, Gellérről és Szilasról érkezik.

Két év után végre megkapták az elnyert 44 ezer eurós pályázati támogatást a mezőgazdasági minisztériumtól, így felújíthatják a Vasút utca közel egy kilométeres szakaszát, ám lehetséges, hogy a munkálatok a jövő évre tolódnak át. A közelmúltban fejezték be a Rövid, a Kertész, a Nyitrai és Fölműves utca karbantartását. A 91 000 euró összegű beruházást a község önerőből gazdálkodta ki.

Szennyvízcsatornára márpedig szükség van

Komoly gondot okoz viszont a községnek a csatornahálózat hiánya. A problémával nincsenek egyedül, ugyanis a kisközségek sokkal nehezebben jutnak EU-s forrásokhoz. Hogy növeljék a lehetőségeiket – Gellér, Bogya, Szilas polgármestereivel összefogva – 2021-ben megalapították a Tiszta víz polgári társulást. „A cél érdekében elindultunk egy olyan úton, mely jó esetben közelebb visz minket a csattornarendszer kialakításához. Terveink szerint a nagymegyeri tisztítóállomásra csatlakoznánk rá. Ahhoz azonban, hogy társulásunk pályázhasson, komplett ki kell dolgoznunk a tervdokumentációt, s meg kell szereznünk az építkezési engedélyeket. Ezek pedig komoly befektetést igényelnek” – mutatott rá Mayer Ferenc.

Megnyirbált állami támogatások

Kérdésünkre, hogy miképpen fog hatni a megkezdett beruházásokra és a már kidolgozott terveikre az önkormányzatok támogatásának csökkenése, a polgármester kifejtette, hogy addig fognak nyújtózkodni ameddig a takarójuk ér, mert hitelt semmi esetre sem szeretnének felvenni. „Már az elődöm is úgy adta át a falu vezetését, hogy nem volt hitelünk. Négy évvel ezelőtt az egyik programpontom, az volt, hogy ez így is marad. A lakásfejlesztő alaptól kapott hitel ugyanis más megítélés alá esik. Próbálunk tartalékolni, számolnunk kell ugyanis az egyre növekvő gáz- és energiaárakkal. Az elmaradt támogatások elsősorban a fejlesztéseket fogják visszavetni, hiszen a szükséges 5%-os önrész nélkül pályázni sem fogunk tudni. Bosszantó ugyanakkor, hogy ha kénytelenek leszünk megszorításokat bevezetni, akkor a lakosok nagy része rajtunk fogja ezt számon kérni, ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy a jelenlegi kormány milyen következetlenül kezeli a járvány és a világgazdaság hanyatlása miatt kialakult inflációt. De remélhetőleg erre nem kerül sor” – tette hozzá bizakodóan Mayer Ferenc.

(janković)