Manapság az élet számos terültén elengedhetetlen feltétel a nyelvtudás. Az iskolai tanulmányok, a munka, az utazás mellett gondoljunk csak arra, milyen jó hallgatni, amikor egy barátunk vagy ismerősünk folyékonyan beszél idegen nyelvet. Amire azonban ritkán gondolunk, hogy mennyi munka is van az mögött, míg az ember megfelelő szintű nyelvtudásra tesz szert. Sokszor félünk attól, hogy nem fogunk boldogulni útközben. Felmerül hát a kérdés: mi a legjobb módja a hatékony nyelvtanulásnak?
Kérdéseinkkel Petheő Boglárkát kerestük fel, aki közel 10 éven keresztül a komáromi székhelyű Szakképző és Felnőttképzési Intézet vezető tanáraként és vizsgáztatójaként dolgozott. Jelenleg a Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola tanáraként segít a diákoknak abban, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert.
• Hogyan jellemezné magát a nyelvtanulást?
– Egy készség megszerzésének folyamata. Mint minden készséget, ezt is elsősorban gyakorlás útján lehet elsajátítani, de egyénenként teljesen eltérő lehet az út, ami oda vezet, hogy valaki éles helyzetben hasznát veszi annak, hogy beszél egy idegen nyelvet. Mert mégiscsak ez a lényeg: hogy hasznát vegyük.
• Mi a legjobb módszer a hatékony nyelvtanulásra? Mikor és hogyan érdemes belekezdeni?
– Mindenképp „csinálni” kell. És ha körülnézünk az interneten, számos lehetőség létezik, egyéne válogatja, hogy kinek melyik lesz hatékony. Talán akkor lenne értelme elkezdeni a tudatos nyelvtanulást, amikor annak a használatára is megérett az egyén. Óvodásként, alsós korban szerencsésebb lenne az anyanyelvre összpontosítani, felsősként is az idegen nyelvek használatát, nem pedig a szabályokat, magolást kellene szorgalmazni, és itt a szlovák nyelvre is gondolok. Középiskolában már lehet értelme több nyelvet is tanulni, de ideális lenne inkább egyet jól, mint többet kötelezően. Fiatal felnőttként vagy akár idősebb korban azért is érdemes belevágni a nyelvtanulásba, mert már van tanulási tapasztalatunk. Egy felkészült tanár pedig sokat segíthet ebben: segíthet a kitűzött cél felé megfelelő utat találni, elindulni ezen. Sokaknak végig szükségük van erre a támogatásra.
• Valaki nehezebben, más könnyebben tanulja a nyelveket.
– Nyelvtanárként én is érzékelem, hogy valóban vannak különbségek, de csak annyi, mint bármi másban: van, akinek könnyebben megy a vezetés megtanulása, van, akinek nehezebben, van, akinek soha nem lesz jogosítványa, mert fél a vezetéstől, vagy elkönyvelte, hogy ez nem megy neki. Mindenki meg tud tanulni akár több idegen nyelvet is, de a befektetett munka mennyisége különböző lesz. Jó hír a fiatalabbaknak, de persze az idősebbeknek is, hogy a világháló nyújtotta temérdek lehetőség miatt szinte levegőként szívják egyre többen magukba az alapokat, például az on-line játékok alatti chateléssel vagy a hobbijuk után érdeklődve. Aki kellő nyelvtanulási önismerettel rendelkezik, akár az erre a célra kifejlesztett alkalmazások használatával is nagyon magas szintre fejlesztheti a tudását. De itt is a kitartás a kulcsszó, mit sem ér a tuti alkalmazás, ha nincs rendszeresen kihasználva.
• Tartanunk kell attól, hogy eleinte még rosszul fejezzük ki magunkat, hibázunk?
– Az iskolarendszerünk nem hiba-párti, így nem találkozunk elégszer azzal a gondolattal: hibázni hasznos, ezekből tanulunk. Míg a gyerekeket és a felnőtteket is a büntetik a hibázásért, nehéz elég bátornak lenni ahhoz, hogy valóban merjünk megszólalni. Sok bátorításra van szükség ahhoz, hogy ez megtörténjen.
• A pedagógusok mit helyeznek előtérbe a nyelvtanulás szempontjából?
– Itt is saját tapasztalataimra tudok csak támaszkodni. Sajnos az iskolarendszer átka, hogy a nyelvtanításnak az érettségi a „célja”, illetve a mindenkori tanmenet követése az értelmetlen alapja. Ezek a merev keretek nem támogatják sem a pedagógust, sem a diákot. Nehéz a nyelvhasználatra koncentrálni. Ennek ellenére, a felkészült, lelkes, magabiztos tanárok megtalálják a módját annak, hogy eredményt érjenek el. Abban teljesen biztos vagyok, hogy ez csak úgy jöhet létre, hogy emberszámba vesszük a diákokat, ők meg bennünket, tanáraikat. Tiszteljük egymást és felelősséget vállalunk mindannyian a lépéseinkért, a mulasztásainkért és a hiányosságainkért is. Mert mindenkinek vannak.
Az online térben határozottan nehezebb megvalósítani a tanítást, annak az emberi oldalát pláne. Sok jóindulat, türelem és igyekvés kell hozzá, hogy mindannyian elég jól csináljuk.
• Mit kell tudni a nyelvvizsgákról és miért érdemes megragadni ezt a lehetőséget?
– Annak érdemes nyelvvizsgát tennie, akinek erre szüksége van: továbbtanuláshoz, ösztöndíjhoz, munkavállaláshoz. Amit mindenképp szem előtt kell tartani a vizsga kiválasztásánál, hogy a munkáltató, vagy külföldi egyetem milyen nyelvvizsgát fogad el. A vizsgára érdemes felkészülni, hiszen a sikertelen nyelvvizsga egyrészt kidobott pénz, másrészt az önbecsülésnek sem tesz jót. Aki vizsgázásra adja a fejét mindenképp tájékozódjon alaposan, kérjen segítséget, vizsgatanácsadást.
• Hol tehetünk nyelvvizsgát a környéken?
– Komáromban a Szakképző és Felnőttképzési Intézetben két vizsgaközpont is működik: a legelismertebb német nyelvvizsgarendszer, a Goethe Intézet nyelvvizsgáit is le lehet itt tenni, illetve több európai nyelvből is megszerezhető ECL nyelvvizsgát. Mindkét vizsga esetében ezt több szinten – alap, közép és felsőfokon – is meg lehet tenni. Az itt elérhető vizsganyelvek a német, az angol, a szlovák és a magyar nyelv.
• Tudna mondani konkrét példát, amely azt bizonyítja, hogy nem kell félni a nyelvtanulástól, csak a számunkra legjobb módszert kell megtalálnunk?
– Igen, több esetet is. Azonban hangsúlyoznám, hogy mindenképpen a határozott cél az, ami segít kitartani. Szinte hihetetlen, de egy fiatal egyetemista 10 hónap alatt jutott el a nulláról addig, hogy sikeres középfokú nyelvvizsgát tett, mindezt heti 90 perc csoportos nyelvtanulással, ahol ő volt a leggyengébb a 8 fős csoport indulásakor. De ehhez sok otthoni befektetett munka kellett. Nagyon határozott célja volt: a következő évben fel akarta venni az angol szakot az eredetileg választott szakja mellé. A másik példa egy ötvenes éveiben járó tanítványom heti 1×60 perces egyéni órák mellett, elenyésző otthoni tanulással, a munkájához elengedhetetlen nyelvtudásra tett szert. Itt nem volt cél a nyelvvizsga, a használható nyelvtudás igen, amelyet előadóként is használt. Itt csak rá lett szabva a tanulás folyamata, de tudta, hogy neki más nyelvnél mi vált be és így működött jól a dolog. Mindemellett a középiskolás diákjaim is sokszor meg tudnak lepni.
Amit mindig érdemes szem előtt tartani: a nyelvtanulás kaland, a kitűzött cél tudatában megtalálva benne az örömöt, a siker sem marad el.
Ferenczy Viki