Komárom. „Amikor az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, akkor nemcsak az áldozatok és a hősök elevenednek meg előttünk, hanem a magyar összetartozást is ünnepeljük“ – mondta Varga Judit, Magyarország volt igazságügy-minisztere a Selye János Gimnázium dísztermében tartott rendezvényen.

Amint Tarics Péter, a szervező Széchenyi Társulás elnöke fogalmazott, a lehető leghitelesebb helyen tartják a megemlékezést, hiszen a komáromi gimnazisták 1956-ban kiálltak a forradalom mellett. Bátor tettüket az aula falán elhelyezett emléktábla is hirdeti.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere beszédében rámutatott: mind az 1848/49-es komáromi várvédők, mind az 1956-os hősök példát mutattak bátorságból, hitből. Magatartásuk pedig évtizedekig hatással volt a közgondolkodásra nemcsak a régióba, de Nyugat-Európában is. Bár a Felvidéken kevés olyan hely van, amely szorosan kötődik az 1956-os forradalomhoz, Komárom ezek egyike. „Amikor az akkori végzős gimnazistákat összeterelték az aulában, és a kommunista párt vezetői arra akarták kényszeríteni őket, hogy a magyarországi eseményeket egy általuk előre elkészített és felolvasott szöveg megszavazásával ítéljék el, egy diák sem akadt, aki felemelte volna a kezét” – emlékeztetett Keszegh Béla, hozzátéve, ez a bátor magatartás Európa-szerte összekovácsolhatja a magyarokat ma is.

Varga Judit párhuzamot vont az akkori események és a jelenkor között. „1956 nem egy egyszeri harc volt, hanem egy hősies pillanat a magyar szuverenitásért folytatott évezredes küzdelemben“ – mondta. Ez a küzdelem ma is tart és a magyar nemzetnek ismét képviselnie kell a józan észt nemcsak a Kárpát-medencében, hanem szerte Európában és a nagyvilágban is. Úgy fogalmazott, a szabadságot, melyet eleink harcoltak ki nekünk, ismét veszély fenyegeti. Háború, járványok, illegális migráció és terrorizmus. A jelenlegi európai elit pedig képtelen megvédeni az európai embereket, miközbem elvenné a tagállamoktól a saját döntéseikhez való jogot, kötelező betelepítési kvótákat és különböző idegen ideológiákat erőltetve ránk.

A szónokok sorát Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete zárta. Szerinte az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik lefontosabb tanulsága, hogy hazug ideológiával csak ideig-óráig lehet elkábítani az embereket, viszont a közös történelmi, kulturális gyökerekből táplálkozó közösség elpusztíthatatlan. A nagyhatalmi vezetők sosem erkölcsi alapon, hanem hatalmi és anyagi érdekekek mentén hozzák döntéseiket. A kis nemzetek csakis magukra számíthatnak, ezért össze kell fogniuk.

Az esemény, amelyen Vadkerti Imre énekes, valamint Bánfi Kata és Berényi Dávid színművészek működtek közre, a 2006-ban felavatott emléktábla megkoszorúzásával ért véget. Andruskó Imre, a Selye Gimnázium igazgatója emlékeztetett rá, hogy a tábla elhelyezése a legendás tanár, Gáspár Tibor nevéhez fűződik.

(vkm)

Az 56-os marcelházi mártír nyomában
1956 Az elfelejtett forradalom