A magyar iskola soha nem volt és nem lesz gátja az egyén érvényesülésének. Ellenkezőleg: az anyanyelven megszerzett tudás tartós, szilárd alap, amelyre bátran lehet építkezni – vallja Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke. A megújuló felvidéki magyar óvodákról és iskolákról, a diáklétszámokról, a szlovák nyelv oktatásának új módszertanáról is kérdeztük a hamarosan kezdődő beiratkozások kapcsán.

• Miután 2018-ban a pedagógusszövetség elnökévé választották, azt nyilatkozta lapunknak, három dolog kell a jó magyar iskolához: magyar iskola, magyar identitású szülő, aki magyar iskolát választ, végül pedig gyermek. Van magyar gyerek?

– Véleményemet fenntartom, hiszen a magyar nyelvű oktatáshoz e három kívánalom megkerülhetetlen. De a kérdésre válaszolva, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2013 óta 29 700 és 29 200 között mozog az alapiskolás tanulók összlétszáma, adataink szerint az idei tanévben 29 585, ami a tavalyi 29 224-hez képest növekedés. Összességében elmondhatjuk, hogy tíz éve, kisebb eltérésekkel, azonos a magyar iskolát látogató alapiskolások száma. Az viszont kérdéses, hogy az intézmények hálózatához viszonyítva elegen vannak-e? 2013-ban 263 alapiskolánk működött, 2022-ben 29-cel kevesebb, 234.

• Mennyiben más a helyzet Komáromban, a járásbeli községek kisiskoláiban, illetve olyan régiókban, ahol a magyar közösség egyértelműen kisebbségben van?

– Komárom és Dunaszerdahely – a hozzájuk tartozó településekkel együtt – vezet a magyar tanítási nyelvű iskolák számában és a tanulók létszámában is. Bízunk benne, hogy vezető szerepük megmarad. A nyugati régiókban erős a főváros elszívó ereje, kelet felé haladva pedig mindinkább érződik a szórványosodás. Településszerkezetünkből kifolyólag szinte minden községben van iskola, de több mint 100-ban a tanulók létszáma nem haladja meg az ötvenet.

A kisiskolákat illetően országos viszonylatban azonos a probléma és több összetevője van: a települések lakossága csökken, elöregszik, és fiatalok hiányában elfogynak a gyerekek. Jelentős a városok elszívó hatása is, ahol a szülő dolgozik, oda viszi magával a csemetéjét, és tény, hogy a szlovákiai magyar családokban az országos átlagnál kevesebb gyerekek születik.

Természetesen előfordulhat, hogy egy-egy évben kevesebb gyermek születik a településen, az iskola felvevő körzetében. Ha ez csak időszakos és nem állandósul, okos, jó döntésekkel áthidalható. Gond akkor jelentkezik, ha éveken keresztül egyre csökkenő létszámmal kell fenntartani az intézményt, és remény sincs arra, hogy ez pozitív irányba változzék. A fejkvóta alapú finanszírozás sem kedvez a kisiskoláknak, és nem mindegyik önkormányzat képes kigazdálkodni a többletköltségeket A felsoroltak miatt a magyar többségű régiókban is szűntek, szűnnek meg kisiskolák.

• Kijelenthető, hogy a 2-3 évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest már ritkábban fordul elő, hogy egy magyar család szlovák iskolába íratja a gyerekét?

– Valóban elmondhatjuk, hogy a magyar szülők körében egyre népszerűbbek a magyar tannyelvű iskolák, és az arányokat tekintve manapság ritkábban választják a szlovák iskolát. Minden bizonnyal hozzájárulnak ehhez a felújított magyar óvodák, az ott folyó minőségi nevelőmunka. Pedagógusként nagyra értékeljük a szülők bizalmát, tudatosabb döntését, elköteleződését az anyanyelvi iskola mellett, a magyarságtudat erősödését.

• Mi a helyzet a vegyes családokkal, ahol az egyik szülő szlovák nemzetiségű? Egyértelmű, hogy a gyereket szlovák iskolába íratják?

– Ez egy nagyon kényes kérdés, a családok belügye. Befolyásolja a döntést, hogy ki a domináns fél, mennyire toleráns, elfogadó az otthoni közeg, hogy ki fogja majd a kezét a gyermeknek, ki segít neki a tanulásban. A szülők saját tapasztalatai is megjelenhetnek a választásban, akár negatívak, akár pozitívak. Szövetségünk nem végzett ilyen jellegű közvélemény-kutatást, de gyakorlatból mondhatom, mindkettőre van példa.

• Mint említette, a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz a szlovákiai magyar óvodák, illetve az iskolák felújításáért – Komáromban például a Marianum és az Eötvös iskola is teljesen megújult. A Rákóczi Szövetség is hosszú évek óta támogatja a magyar iskolaválasztást…

– Ne feledkezzünk meg a gútai Nagyboldogasszony Iskolaközpont teljes felújításáról, bővítéséről sem, szintén a magyar állam nagyvonalú támogatásának köszönhetően. A Kárpát-medencei Óvoda-felújítási Program keretén belül járásunkban több óvodát részben vagy teljesen felújítottak, Felvidéken összesen 124-et, illetve országszerte 24 új óvoda és bölcsőde létesült, Komáromban ilyen a Csillag óvoda, de említhetjük a martosi, bátorkeszi, perbetei, marcelházi intézményeket is. A megváltozott körülmények mindenképpen előnyt jelentenek, az infrastrukturális fejlesztést és a pedagógiai munka minőségét is pozitívan értékelik a szülők, ezért is növekedett a magyar óvodákat látogató gyermekek száma.

A Rákóczi Szövetségnek komplex iskolaválasztási programja van, kezdve a Gólyahír programmal (az újszülöttek köszöntésének programja), folytatódva az óvodásoknak szóló iskolaválasztási kampánnyal és ősszel a magyar iskolakezdő diákok beiratkozási ösztöndíjprogramjával, ahol iskolatáskát is kapnak az elsősök. Ettől a tanévtől kezdődően a Rákóczi Szövetség iskolabusz-programja is segít bennünket. 16 iskolabusz szállítja a gyermekeket lakóhelyükről az iskolába és vissza, akik valószínűleg ennek hiányában a szlovák iskolába kerültek volna. Ennek kézzelfogható eredménye is van: 16 magyarlakta járásból 12-ben nőtt a magyar iskolába járók száma.

Minden anyaországból érkező segítség egy célt szolgál: magyar gyermek kerüljön magyar intézménybe, és ezek az intézmények minden téren feleljenek meg a szülők és gyermekeik igényeinek. Szilárdan állítom, hogy a magyar kormány támogatása nélkül nem itt tartanánk.

• A magyar iskolák ellen szóló egyetlen komoly érv a szlovák nyelv oktatásának alacsony színvonala szokott lenni. Az idei tanévtől bármelyik magyar alap- és középiskolában be lehet vezetni a szlovák idegen nyelvként való oktatását. Minden adott ehhez?

– A XXI. századra olyannyira kinyílt a világ, hogy teljesen természetessé vált, hogy valaki külföldön tanul, dolgozik. Felértékelődött az a nyelvtudás, amely az érvényesüléshez kell. A német, angol, spanyol nyelv legalább középszintű ismerete elvárás a középiskola befejezése után, és ennek a legtöbb intézményben eleget is tudnak tenni. Mivel a törvény már kimondja, hogy a szlovák nyelv idegen nyelv számunkra, az oktatásnak is követnie kell a jól bevált módszereket, gyakorlatot, amelyek a többi idegen nyelv esetében már megszokottak. Ehhez szemlélet- és módszerváltás, jól használható taneszközök, a tanárképzés átalakítása szükségeltetik. Szeretném hangsúlyozni, hogy számos iskolánk van, ahol ez nem újdonság, mert már a korábbi években is ilyen módon oktatták az államnyelvet.

A pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tananyagot a lehető legteljesebb mértékben elsajátítsák a tanulók. Ezt a tesztelések eredményei is igazolják. Ugyanakkor különbség van abban, hogy hol, milyen gyakorisággal használja a tanuló ezt a nyelvet: az iskolán kívül, a hétköznapi életben, az utcán, a szabadidős tevékenysége során vagy kizárólag a tanórán. Emiatt a kommunikáció szintje eltérő lehet.

• Ma már kevésbé jellemző, de sokan érvelnek azzal, hogy csak a szlovák iskola elvégzésével lehet érvényesülni…

– Magam is azt gondolom, ez már egyre kevésbé jellemző a szülőkre, hiszen ellenpélda van bőven. A magyar iskola soha nem volt és nem lesz gátja az egyén érvényesülésének. Ellenkezőleg: az anyanyelven megszerzett tudás tartós, szilárd alap, amelyre bátran lehet építkezni.

• Mit üzenne azoknak a szülőknek, akik még nem döntöttek, hogy magyar vagy szlovák tannyelvű alapiskolát választanak gyermeküknek?

– A magyar iskola jó iskola. Sokan tudják ezt, és eszerint cselekednek. Mindent megkap ott a gyermek, amire szüksége lehet: tudást, élményt, gondoskodást – mindezt a saját természetes közegében –óvodától az egyetemig. És még valamit! Magyar kultúrát, a nemzetiségi hovatartozás érzését, a szülőföld vonzerejét.

Csaba Ádám

Kezdődik az elsősök beíratása
Bővülő magyar nyelvhasználati jogok
Sokan választottak magyar iskolát Komáromban
Új iskolabuszt kap a hetényi alapiskola
Játszva tanulni szlovákul