A mennyei járási fociliga mindennapjai

Játékvezető: a focista csak megsimította az arcom

Előző számunkban nagy vihart kavart az egyik VI. ligás meccsről (Nemesócsa-Madar 3:2) szóló tudósításunk. A madari Chudý Péter tájékoztatása alapján ugyanis azt írtuk, hogy a játékvezető nem osztott ki egy jogosnak tűnő piros lapot, amivel befolyásolta a játék alakulását.

Chudý Péter madari klubelnök (aki egyébként korábban szintén bíráskodott) szerint ugyanis az történt, hogy a házigazda játékosedzője, Ledeczki Imre egy véleményes ítélet után a játékvezetőre rontott, hangosan szidva őt, majd az arca felé legyintett. A madariak nehezményezték, hogy az „előadás” megtorlatlan maradt. Cikkünk azonban nagy felháborodást váltott ki a nemesócsaiak körében, éppen ezért a történetet végigjárva megszólaltattuk az összes érintettet.

Itt a piros, hol a piros?

Először Patkó Albertet, a nemesócsai klubelnököt kerestük, aki kérdésünkre válaszolva elmondta: szó sincs arról, hogy Nemesócsán „égne a talaj”, az esettel kapcsolatban pedig határozottan visszautasította Chudý állításait. „Ha megütnek egy bírót, akkor ott már nem beszélhetünk lapról, hanem sokkal inkább a meccs idő előtti lefújásáról. Ezt Chudý úrnak, mint egykori játékvezetőnek, nagyon jól kellene tudnia. Másrészt én nem nem vettem észre, hogy bárki is bántotta volna a sípmestert, sőt, a találkozó után meg is kérdeztem őt, de tagadta, hogy bárki is inzultálta volna” – számolt be a történtekről a klubelnök, aki hozzátette, hogy teljes mértékben elutasítja a vádakat, miszerint manipulálták volna a meccs kimenetelét. Ahogy mondta, nekik ilyesmire nincs pénzük. „Általánosságban sokkal nagyobb problémának tartom, hogy a fontos meccsekre olykor tapasztalatlan bírókat vezényelnek ki, ez pedig nyilván feszültségforrás, de ebben az ominózus esetben tapasztalt spori dirigált a pályán. Ami pedig Chudý urat illeti, én úgy emlékszem, hogy játékvezetőként sem tartozott az ócsai csapat a kedvencei közé.“

Illusztráció

Illusztráció

Ledeczki Imre, aki Chudýék szerint megszegte a fair-play szabályait, nem meglepően Patkó Albert véleményét osztja: „Először is a kérdéses eset előtt kaptunk egy lesgólt. Ekkor én odaszaladtam Mogyorósi sporihoz, és számon kértem a döntését, sőt, a szóváltást sem tagadom. Ugyanakkor nem bántottam őt, hiszen automatikusan lefújta volna a meccset. Amióta Földes Lajossal átvettem a csapatot, állítom, nem volt nálunk különösebb probléma. Nemrég például az izsaiak megköszönték a vendéglátást, és elmondták, hogy mindennel elégedettek voltak. Azt elismerem, hogy a múltban voltak kényes esetek, de ezt mi is tudatosítottuk, és változtattunk rajta. Példának okáért a múltban az egyik legtöbb problémát okozó játékosunk már egy éve nem tagja a csapatnak. Most már csak magunkkal foglalkozunk. Egyébként, ha a madariak berúgják az ordító helyzeteiket, akkor győztesként hagyták volna el az ócsai pályát, és akkor most nincs miről beszélnünk.“

Érthető, hogy mindenki győzni akar

Chudý Péter a madariak részéről viszont egy teljesen más verziót adott elő: „Mindenki tudja, hogy Nemesócsa az utolsó mérkőzéseken nem szerzett pontot sem, érzésem szerint pedig azon az említett meccsen ők mindenképp nyerni akartak. Reklamálták a lesgólt is, pedig arról csak akkor beszélhetünk, ha a partjelző is beinti. Szerintem a játékosunk a rúgás pillanatában nem volt lesen. Persze az ócsaiak lerohanták a partjelzőt, a főbíró is kiment hozzá egyeztetni, majd megadta a gólt. Ekkor Ledeczki odasprintelt a játékvezetőhöz, hangosan számonkérve a döntést, és az arca felé legyintett. Kintről úgy nézett ki, hogy hozzá is ért, ráadásul a játékvezető hátra is kapta a fejét. Szerintem már a szándékot is büntetni kellett volna. Természetesen panasszal éltem a járási labdarúgó szervezet fegyelmi bizottságának elnökénél. Megígérték, hogy utánanéznek. Mint játékos, megértem Ócsát, természetesen mindenki nyerni akar. Ugyanakkor fenntartom, hogy sok csapat továbbra sem szeret hozzájuk járni. Legalábbis én így látom.“

Végül, de nem utolsósorban, megszólaltattuk a főszereplőt, Mogyorósi Gyula játékvezetőt, aki elutasította, hogy bárki is bántotta volna, Ledeczki magánszámáról pedig elmondta, hogy a játékosedző ugyan heves volt, de mire odaért hozzá, már nyugodtabban beszélt. A feltételezett ütésről azt mondta, hogy Ledeczki csak megsimította az arcát, miközben arra kérte, hogy bírálja felül a partjelző döntését.

Összegezve a történetet, valamint a különböző csapatok múltbéli panaszait is számba véve elmondhatjuk, hogy a járási meccseken bizony továbbra is történnek furcsaságok. Gyakran érkezik panasz a játékvezetőkre, ugyanakkor az is elhangzik, hogy e téren hiányzik a minőségi utánpótlás. Nyilvánvalóan ezen a színvonalon lehetetlenség elvárni, hogy topligás játékvezetők figyeljenek a szabályok betartására, ugyanakkor érzésünk szerint a sport szellemét tekintve nagyon jó lenne, ha változás történne.

Kovács Gerzson Dávid

Top