Méltóságteljes és színvonalas rendezvénysorozattal kezdődött február 18-án, Jókai Mór születésének 200. évfordulóján a Jókai 200 elnevezésű emlékév Komáromban. A nap folyamán több eseményen is fejet hajtottak az egyetemes magyar irodalomtörténet kimagasló és legszeretetreméltóbb alakja előtt. És ez még csak a kezdet.

Jókai Mór szülőháza a Király püspök utcában állt, ma egy márványtábla jelzi ezt. Múlt kedden ezen a helyszínen rajtolt el Komáromban a Jókai-emlékév, melynek során számos esemény várható még. A városban megrendezésre kerülő programokat a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület koordinálja és Komárom önkormányzata is támogatja.

 A néma háznál kezdődött minden

A koszorúzással egybekötött megemlékezést, amelyen jelen voltak a közélet, a kulturális intézmények és szervezetek képviselői, valamint a helyi oktatási-nevelési intézmények diákjai és pedagógusai, Farkas Adrianna, a Jókai Egyesület vezetőségi tagja nyitotta meg, majd Panyi Zoltán, az És?! Színház társulatának tagja idézte fel Jókai Mór cseperedésének történetét, Szini Gyula és Mikszáth Kálmán írásai és az 1830. évi Révkomáromi kalendárium alapján: „A révkomáromi kalendárium az Úrnak ezernyolcszázhuszonötödik évét tartotta számon, amikor nemes, nemzetes és vitézlő ásvai Jókay József úr, aki Révkomáromban az ’árvák atyja’ volt, a kapcsos biblia egyik hátulsó levelére följegyezhette, hogy február 18-án fiúgyermeke született. A kis Móric családja akkoriban a Katz-házban lakott, amelyet ’néma háznak’ is neveztek, mert nem voltak utcára nyíló ablakai – a vallásüldözések korában a hitükhöz ragaszkodó kálvinisták építették ilyen némának és vaknak a házat, hogy az utcáról leselkedő szemek és rosszindulatok ne zavarják istentiszteletüket. A ház természetesen nincs a város szívében, hanem kissé távolabb a Vármegye utcában.” A ház helyén ugyan már egy másik épület áll, az utcát is átnevezték, a jelenlévő jó százötven ember mégis könnyen el tudta képzelni a kék szemű kis Móricot, akit a betűk már kisgyermekként titokzatos erővel vonzottak és „esze úgy fogott, mint tűz a papírost.”

Párizsban is sztár volt

Az író pályájáról és nemzetközi sikereiről Keszegh Béla, Komárom polgármestere emlékezett meg, kiemelve, hogy Jókai Mór, akit igazi polihisztorként a geodéziától a jogtudományon át a gasztronómiáig minden foglalkoztatott, saját korában egy „celeb” volt. „Könyveiben számtalan olyan kapcsolódási pont van, amely segít egy kicsit többet megtudni a világról, fölfedezni Komáromot. Rengeteg időtálló gondolata van, amivel ma is érdemes foglalkozni. Jókait az egész világon elismerték, a német kiadók kérték, írjon nekik németül, ha már kiválóan beszéli a nyelvet. Amikor pedig meghívták az 1900-as párizsi világkiállításra és este elment színházba, az emberek állva tapsolták meg – itt külön termet rendeztek be Jókai teljes díszkiadásából, személyes tárgyaiból. Bízom benne, hogy a bicentenáriumi év folyamán kicsit jobban meg fogjuk ismerni Jókait, és együtt ünnepelni őt. Méltán lehetünk rá büszkék.”

Keszegh Béla és Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, valamint számos szervezet képviselői lerótták tiszteletüket az emléktáblánál. A rendezvény a Himnusz közös éneklésével zárult.

A nemzeti identitás formálója

Délután 3 órától a komáromi református templomban folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Fazekas László emeritus református püspök kiemelte, Komárom neves szülötte számára e falak jelentették a kezdetet. Miután szülei összeházasodtak, Komáromba költöztek, majd édesapja elfoglalta helyét a presbiteri padsorban, később pedig feleségének, Pulay Máriának elkészíttette a híres padot. Csepi Mihály lelkipásztor aztán itt keresztelte meg 1825. február 18-án született fiukat, Móricot. A család puritán életvitele, református hite egész életében elkísérte az írót.

Szili Katalin, a magyar miniszterelnök főtanácsadója ünnepi beszédében Jókai Mór irodalmi örökségének meghatározó szerepét méltatta, rámutatva: azon túl, hogy az író az egyik legolvasottabb magyar szerző, a magyar nemzeti identitás formálásában is kulcsszerepet játszott. „Jókai hősei a magyar nemzet hősei is, akik között megtaláljuk a forradalmárt, a hazafit, a küzdő embert” – emelte ki Szili Katalin. Jókai – aki a nemzetnek és az egész világnak is egy óriási irodalmi anyagot adott – azt a szerepet töltötte be a 19. században a prózában, mint Petőfi a költészetben, forradalmasította azt, és olyan regényeket írt, amelyekben a jó és a rossz harcában mindig a jó győzött. „Jókai üzenete éppen ez lehet a 21. század számára, az, hogy a küzdelmek csak úgy végződhetnek, hogy végül a jó győzedelmeskedik” – jelentette ki Szili Katalin. Beszélt arról is, hogy Jókai mindig nagy szeretettel tekintett szülővárosára, mely számos regénye lapjain is megelevenedett – karakterek, emberi sorsok, a városi hétköznapok, a polgári hangulat is visszaköszön műveiben. Úgy vélte, van valami különlegesség a komáromi levegőben, hiszen a régió számos hírességet és kiváló elmét adott a nemzetnek az elmúlt évszázadokban.

Lakatos Róbert brácsaművész, a Concordia Vegyeskar, a Jókai Mór Alapiskola Kicsinyek Kórusa, valamint Majer Jázmin is az ünnephez méltó produkcióval tette teljessé a templomi ünnepséget.

Komárom utcái lelket kapnak

Négy órakor, ahogy Jókai születésének centenáriumán, 1925-ben is, megkondultak a város harangjai, majd a nyitónap programja a Duna Menti Múzeum Zichy-palotában lévő részlegén folytatódott a Jókai-kultusz és az író emlékezete című kiállítás megnyitójával, amelyen Paterka Pál, a múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke ünnepi beszédében kitért a nagy mesemondó regényeinek azon részleteire, amelyekben feltűnik szülővárosa. „Minden emberben másképp él Jókai, aszerint, hogy ki mennyi regényét, írását olvasta. Komárom utcái lelket kapnak az olvasás során. Mivel közel száz regényt írt, úgy tűnhet, hogy ez egy soha véget nem érő történet. Elolvasni is sokáig tart nem még megírni. Köszönetet mondhatunk ezért a mindenhatónak, hogy Jókay Móricot kétszáz éve éppen Komáromnak adta.”

 Jókai-kultusz 1881-től

A továbbiakban Szabó Csekei Tímea művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat koncepcióját ismertette, amelynek első része a városban kialakult Jókai-kultusz és az emlékezet jelentősebb eseményeit mutatja be az 1881-től 1937-ig terjedő időszakban, míg a másik Porpáczy Zoltán harminchárom plakátját, melyek mindegyike egy-egy Jókai-műből vett idézeten alapul. „A kiállított tárgyak a Duna Menti Múzeum történelmi és képzőművészeti gyűjteményéből, a plakátok és kisnyomtatványok gazdag anyagából válogatva mutatja be az író alakja köré épülő kultuszt. Jókai személyes tárgyai közül az író úti toll- és tintatartója, valamint saját faragású sétapálcája gazdagítja a kiállítást. A kiállított tárgyak közül több először kerül bemutatásra a nagyközönség számára” – tájékoztatta az egybegyűlteket. Beszélt arról is, hogy Komáromban a Jókai-kultusz első nagyszabású megnyilvánulása az 1881 augusztusában megrendezett ünnepség volt, melynek keretén belül a város díszpolgárává választották Jókait, és az utcát, ahol gyermekéveit töltötte, róla nevezték el. Ekkor került az emléktábla a szülőháza helyén álló ház falára is. Az író betegség miatt személyesen nem tudott részt venni az ünnepségsorozaton, melynek programja a tárlat részét képezi, ahogy azoknak a dokumentumoknak néhány darabja is, amelyek abban a tulipános ládában voltak, amelyet a szervezők elvittek Jókai Mórnak.

Koszorúk az író lábainál

A nap a Kultúrpalota udvarán lévő Jókai-szobornál folytatódott, ahol a virtuálisan megjelenített író „A jövő század regénye” című írásából olvasott fel egy rövid részletet. Ezután Farkas Adrianna egy rövid beszéddel köszöntötte a résztvevőket, és felidézte Jókai „Negyven év visszhangja” című írásának azon mondatát, amely az író Kerepesi temetőben lévő sírfeliratán olvasható: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani.” Az ünnepség Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával zárult.

Egy hónapja nagyvonalakban már beszámoltunk arról, milyen programok várhatók Komáromban a Jókai 200 emlékév során. A város 20 ezer euróval támogatja a programok létrejöttét, ennek hatékony elköltését a koordinálással megbízott Jókai Múzeum és Közművelődési Egyesület felügyeli.

Mostanra jó pár Jókai-emléktárgy is elkészült: vászontáskák, bögrék, pólók, jegyzetfüzetek az író képmásával, továbbá a Chocomaze által készített csokoládé, valamint Bott Frigyes vörös cuvée bora is Jókai előtt tiszteleg. E tárgyak a Klapka téren található Komáromi Információs Irodában vásárolhatók meg. Készült Jókai-könyvjelző, idézetekkel valamint brosúrák, amelyek ingyenesen elvihetők. Több komáromi étterem is Jókai kedvenc ételeit kínálja az emlékév kapcsán.

Február 18-án az örsújfalusi ÉS?! Színház tagjai „irodalmi kommandókat” alakítottak, és a nap folyamán többek között középiskolákba, éttermekbe, fodrászatokba látogattak el, ahol Jókaihoz kapcsolódó performanszokat adtak elő – például Jókairól szóló novellákat olvastak fel.

A 22Média csapata a mesterséges intelligencia segítségével, korabeli képeslapok felhasználásával egy videót készített, amelyen a 19. századi Komárom, továbbá maga Jókai Mór is megelevenedik – A jövő század című regényéből idéz, Fabó Tibor hangján.

A Jókai Színház az író „Az elátkozott család” című regényének színpadi adaptációjának bemutatásával kapcsolódik az emlékévhez, illetve egy művelődéstörténeti vetélkedőt is meghirdetett. Ugyancsak Jókaihoz kapcsolódik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodalmi vetélkedője, és a Czafrangó Sylvia Művészeti Alapiskola által meghirdetett rajzpályázat.

Rengeteg további eseményre, programra lehet még számítani az emlékév során, melyekről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.

Janković Nóra, Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Komárom nélkül nincs emlékév
Emlékév a világot hódító komáromi kisfiú emlékére
Fedezzük fel újra Jókait Komáromban!
Jókai, a kertész