Napjaink legjobban és töretlenül fejlődő iparága a turizmus. Régiónk kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkezik, gondolok itt a termálvizekre és fürdőkre, a természetre, épített örökségre, kultúránkra és a helyben megtermelt alapanyagokból előállított ételekre, italokra és kitűnő borainkra. De ha mindez rendelkezésünkre áll, miért nem hozza a turizmus azt a gazdasági eredményt és foglalkoztatási mutatókat, amelyeket néhány szomszédos országban produkál? Hogyan lehet ezen változtatni?

A választ keresve nézzük meg, hol érzi jól magát a turista? Ott, ahol a helyiek is elégedettek. A lakosság és a turisták számára egyaránt vonzó környezetet együtt és azonos színvonalon lehet kialakítani, hiszen a turizmus a lakossági infrastruktúrát használja és – a szálláshelyektől eltekintve – a lakossági szolgáltatásokat veszi igénybe. A turista ugyanolyan ember, mint bármelyikünk, azzal a különbséggel, hogy állandó környezetéből ideiglenesen hozzánk érkezett, de szükségleteit teljes egészében magával hozta és élményt keres. Szállásáról, étkeztetéséről és tájékoztatásáról a turisztikai szektornak kell gondoskodnia, de az élmény nyújtása és az azzal kapcsolatos szükségleteinek kielégítése már a turista által meglátogatott terület, vagyis desztináció feladata. Ennek része a természeti környezet, a kulturális szféra, a közlekedés, a kereskedelem, a községi, illetve városi hivatal, a helyi egészségügyi szolgálat, a rendőrség és a lakosság is. Egy-egy település vagy létesítmény mindezt együtt rendszerint képtelen önmagában biztosítani, a turista szükségleteinek teljességével számoló komplex turisztikai termék csak desztinációs szinten létezik.

A turisztikai közösségek résztvevői felismerték, hogy közösen könnyebben elérhetik céljaikat és versenyképesebbé válhatnak a globalizálódó turisztikai piacon, és ez a desztináció menedzsment szervezetek megjelenéséhez vezetett Nyugat-Európában, ami körülbelül az 1980-as évekre nyúlik vissza. A több mint 30 éves nemzetközi tapasztalatból kiindulva a megfelelő gyógymód elméleti és gyakorlati alapjai adottak: alulról építkező, a köz- és a magánszektor együttműködésével kialakított, valamennyi szereplő számára előnyös, felkészült szakemberekből álló es megfelelő saját forrásokkal is rendelkező turisztikai desztinációs /térségi/ menedzsment szervezetet kell létrehozni, amely képes ellenőrizni és irányítani – a kutatástól és tervezéstől kezdve a megvalósítás irányításán át az e-marketingig és a monitoringig – a turizmus teljes folyamatát.

Jó hír, hogy még az idén megalakulhat egy turisztikai desztinációs menedzsment szervezet /TDM/ térségünkben is. Küldetése a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése régiónkban: hogy látogatókat vonzzon, és tökéletes utazási élményt nyújtson számukra úgy, hogy ennek hatásai hosszú távon kedvezőek legyenek valamennyi szereplő /a helyi közösség és a turisztikai szektor/ és a természeti környezet számára. Fő feladata, hogy mindezt szem előtt tartva – a tervezéstől kezdve a mindennapos működésig – gondoskodjon a különböző szolgáltatások meglétéről és összhangjáról, valamint arról, hogy azokról a turisták tájékoztatást is kapjanak. A sikeres turizmus tehát feltételezi az egész fogadóterület felkészültségét mind a helyi lakosság mindennapos élete, mind pedig a turisták ideiglenes itt tartózkodása során felmerülő igények kielégítésére. A turizmus szektor mindebben csak egy kis részt képvisel, de nem lehet sikeres, ha nem jól működik az egész.

Összefoglalva gyakorlatilag három tényező: a szükséges társadalmi struktúra, a know-how és a források megteremtésén múlik, hogy egy adott térség turizmusa ökológiai és ökonómiai értelemben véve sikeres-e avagy nem. Más szóval: sikerül-e lerakni a Nyugat-Európában hosszú ideje sikeres desztináció-menedzsment rendszerének alapjait régiónkban, amely hosszú távon az egyetlen garanciát jelentheti mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piacon való kiemelkedésre.

Duka Gábor,

a Hídverő Társulás elnöke, Karva polgármestere