Komárom. Mihalec Gábor, a világszerte elismert pár- és családterapeuta volt az első vendége a Mathias Corvinus Collegium felvidéki kirendeltsége által szervezett előadássorozat második évadának a Zichy-pontban. A több mint húsz országban, köztük az Egyesült Államokban alkalmazott Gyűrű-kúra megalkotója a viharálló családi kapcsolatokról tartott előadást.

„Szerelmes szép estét kívánok mindenkinek!” – köszöntötte a teltházas rendezvény résztvevőit immár védjegyévé vált köszönésével Mihalec Gábor. Bevezetőjében visszakanyarodott 2020-ra, a Covid idejére, amikor hirtelen „megállt” a világ, és az előadásokkal, párterápiákkal, egyetemi előadásokkal zsúfolt naptárából egymás után húzhatott ki mindent. Ám szerette volna hasznosan eltölteni a hirtelen nyakába szakadt szabadidőt, segíteni a szobafogságra ítélt párokat. Végül az az ötlete támadt, hogy a facebookon indít napi rendszerességgel jelentkező online „terápiát” Pár-percek címmel. Akkor még nem sejtette, hogy százötven este fog a kamera előtt ülni, és napról napra egyre többen fogják várni bejelentkezését. Egy idő után feltűnt neki, hogy vannak párok, akik kifejezetten élvezik, szinte nászútként élik meg az összezártságot, míg másokat az őrületbe kergetett. Ráadásul ahogy teltek a napok, hetek, hónapok, a konfliktusos kapcsolatok egy részében megjelent a családon belüli erőszak, vagy valamiféle szenvedélybetegség. Külföldi kollégái ugyanerről számoltak be. Hogy ki tudja kutatni a jelenség okát, kidolgozott egy online kérdőívet, amelyet feltett az internetre. Több mint ezerháromszázan küldték vissza. A hatalmas mennyiségű információt végül egy adatfeldolgozó és egy statisztikus segítségével értékelte ki. A boldog és a boldogtalan párok kapcsolatában hét nagy különbséget találtak. Előadásában ezeket osztotta meg a jelenlévőkkel.

Beszéljünk az érzéseinkről!

„Ez főleg a férfiak számára fenyegető, ugyanis minket évszázadokon át arra neveltek, hogy az érzelmeinket el kell fojtani. Beszélni azokról meg végképp nem szabad. Csakhogy a kisfiúk, akiknek annyiszor elmondták otthon, hogy katonadolog, meg ne legyél anyámasszony katonája, előbb-utóbb férfivá válnak, megházasodnak. Ez pedig egy érzelmi viszonyrendszer. Ha valaki nem tanulja meg kifejezni az érzelmeit, megosztani azokat a másikkal, akkor abba könnyen belebukhat” – jelentette ki. Ezért egy „trükköt” ajánlott férfitársainak, ami az általa tartott párterápiák során nagyon jól bevált. Beszéljenek úgy az érzelmeikről, mintha focimeccset közvetítenének: A harag egyre közelebb a kapuhoz, de a düh szorosan a nyomában. Igyekszik viszont kicselezni mindkettőjüket a frusztráció…

Maradjunk higgadtak!

A sziporkázó stílusban tartott előadáson megtudhattuk azt is, hogy a jó kapcsolat másik kulcsa, hogy a viták során higgadtak tudjunk maradni. Különösen nyomás alatt. Tapasztalatai szerint bizony sokan nem tudják kezelni a konfliktusokat, azonnal felemelik a hangjukat, minősítik a másikat, nyomdafestéket nem tűrő szavakat használnak, csapkodnak, miközben ezzel csak olajat öntenek a tűzre. Ha az egyik fél higgadt marad, akkor előbb-utóbb a másik is lehiggad, ugyanis a nyugalom nyugalmat szül. Elmesélte, hogy egy alkalommal felkérték, vegyen részt egy beszélgetésen, amelyen a „vitapartnere” a vehemens kommunikációs stílusáról ismert Puzsér Róbert. Húsz percbe telt mire rendíthetetlen nyugalmával sikerült kifognia a szelet Puzsér vitorláiból, viszont ettől kezdve már egy kellemes eszmecsere alakult ki köztük. Elárulta, ilyen helyzetekben hasi légzéssel tudjuk megőrizni belső nyugalmunkat, ez ugyanis csökkenti a pulzusunkat, ami olyan jelzéseket küld a testünknek, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Mutassuk ki érzelmeinket!

A harmadik kulcs a gyengéd kapcsolódás. A szakember kifejtette, gyakran okoz konfliktust a párok közt az, hogy stresszhelyzetben a férfiak libidója megemelkedik, míg a nőkké drasztikusan lecsökken. A másik kedvetlenségéből fakadó negatív érzéseket a jól működő kapcsolatban élő párok azonban őszintén, egymás iránti empátiával megtudják beszélni, és esetleg ki tudnak egyezni egy összebújásban kedvenc sorozatuk előtt. A témával kapcsolatban kihangsúlyozta, fontos, hogy napközben is figyelemmel, gyengédséggel forduljunk a másik felé. Ha elmegyünk mellette, simogassuk meg, adjunk neki puszit, adjuk tudtára, milyen sokat jelent számunkra. „Az intimitás nemcsak a szexet jelenti. Kapcsolódni ezer formában lehet. Szavakkal, tekintettel, érintéssel.”

Az anyagi biztonság boldogít

„Nem igaz a mondás, hogy a pénz nem boldogít, ugyanis az egzisztenciális bizonytalanságban élők kapcsolatát sokkal több konfliktus jellemzi, mint azokét, akiknek vannak megtakarításaik – szögezte le Mihalec Gábor. – Az anyagi biztonságból fakadó elégedettség ugyanis nagyban hat a párkapcsolatok minőségére. A járvány alatt is láthattuk, amikor sok ember bevétele vált bizonytalanná, hogy egy ilyen helyzet mekkora feszültséget tud okozni. Statisztikailag kimutatható volt, hogy a megélhetési krízissel küszködő családokban nagyságrendileg megemelkedett az alkoholfogyasztás. Ebből kifolyólag pedig megemelkedett a családon belüli erőszakos esetek száma. Az ideális az, ha egy családnak legalább hat hónapra elegendő tartaléka van. Ezt azonban egyre kevesebben mondhatják el magukról.” Rámutatott: a takarékoskodás nem bevétel-, hanem gondolkodásfüggő. Példának hozta fel, hogy az idős korosztályhoz tartozók többsége még a méltatlanul alacsony nyugdíjából is félre tud tenni. Ez a korosztály ugyanis még az „addig nyújtózkodj míg a takaród ér” közmondás szerint volt szocializálva.

Külső és belső harmónia

A jó kapcsolathoz vezető ötödik kulcs az ápoltság és a rend megőrzése. „Az, ahogy kinézünk, amilyen az otthonunk, nagyban befolyásolja érzéseinket, hangulatunkat” – mondta. Fontos, hogy minden helyzetben megőrizzük igényességünket önmagunkkal szemben. A lelki egyensúlyunk megőrzése szempontjából fontos, hogy ha már a körülöttünk zajló történéseket nem is tudjuk befolyásolni, legalább azt tartsuk ellenőrzésünk alatt, amit befolyásolni tudunk. Az otthonunkban uralkodó rend pedig ilyen. Beszélt arról is, hogy ezt a nők ösztönösen tudják, ezért azokon a napokon, amikor lelkileg nem érzik jól magukat, vagy egy veszekedés után, elkezdenek takarítani. A külső és a belső rend ugyanis szoros kapcsolatban van egymással.

Közösen mindent le lehet győzni

A hatodik kulcsot az érzelmi elérhetőség címkével látta el a szakember. Fontos, hogy ha a házastársak egyikével akár valami rossz, akár valami jó történt, a másik szánjon időt arra, hogy figyelmesen meghallgassa. Elmesélte, hogy volt az életének egy szakasza, amikor folyamatosan túlvállalta magát, és ennek következtében megjelentek nála a kiégés tünetei. Megosztotta érzéseit családjával, akik ettől kezdve igyekeztek a kedvébe járni, kedvenc ételeit főzték, társasjátékestet szerveztek. „A családom körém szerveződött, mert a szenvedésem megérintette őket. Azok a családok, amelyeknek a tagjai érzelmileg elérhetők egymás számára, kiállják az idők viharát.”

A jelenlevők kíváncsian várták, vajon mi lesz az utolsó tartóoszlopa a jó kapcsolatoknak. Amikor Mihalec Gábor kimondta, hogy a reményfaktor bizony sokan bólogattak. „Azok a párok és családok, akik bele tudnak valamibe kapaszkodni, amiben hisznek, azok sokkal jobban meg tudnak küzdeni az élet viharaival, mint azok, akik csak magukra hagyatkoznak.”

JN.