Reagálni szeretnék a múlt heti Deltában megjelent cikkre, amelyben a komáromi kórház igazgatója megindokolta a belgyógyászati osztály ágyainak felére csökkentését. A cikk azt a benyomást sugallta, hogy nagyon komoly érvágás a kórháznak az, hogy a mentőszolgálat licenszét most nem a kórház, hanem ismét a ZaMED gyorsmentő szolgálat kapta meg.
Mindenki, akinek csak egyszer az életében meg kellett látogatnia a kórházat Komáromban, bizonyára érti, hogy a problémák a komáromi kórházban sokkal korábbi eredetűek, mint 2014 májusa. A kórház állapotát tökéletesen ismerjük, mivel menőszolgálatunk személyzete napi 20 beteget is ad át további kezelésre a komáromi kórházba. Az, hogy a kórház nem tudja dotálni a veszteségeket abból a pénzből, ami a mentőszolgálat részére volt szánva, csak azt támasztja alá, hogy az egészségügyi minisztérium döntése helyes volt. Mivel az elmúlt hónapokban határozott úgy, hogy a mentőszolgálatot Szlovákiában főként azok a szervezetek üzemeltessék, akik erre a nehéz és a lakosok részére fontos küldetésre szakosodnak. Mint a mentőszolgálat igazgatója, és egyben mint állampolgár, akinek bármikor szüksége lehet a 155-ös segélyhívó számra, úgy gondolom, hogy az a helyes, hogy a törvény által a mentőszolgálat számára elkülönített pénzek a mentőszolgálatba irányuljanak és ne más osztályok veszteségei legyenek fedezve belőle. A mentőszolgálatra a kórházak mindig is úgy tekintettek, mint pénzforrásra és csak a problémákat látták benne.
A mentőszolgálatnak a törvény által speciális helye van az egészégügyben, különálló finanszírozással. Egy olyan kulcsfontosságú részét képezi az egészségügynek, hogy ki fog gyorsmentő szolgálatot üzemeltetni egyes településeken, nem a város, illetve falu, még csak a kerület sem döntheti el, hanem egyenesen az egészségügyi minisztérium dönt felőle. Ez a döntés az eddigi tapasztalatok és a 2014-2020-as pályázati eredmények alapján jött létre, aminek következtében a Forlife n.o., amely a komáromi kórházat üzemelteti, elvesztette a jogot a mentőszolgálat további üzemeltetésre nemcsak Komáromban, hanem Vágsellyén is, ahol most egy másik (nem a ZaMED) magáncég üzemelteti a mentőszolgálatot. A minisztériumi döntés alapján ismét a ZaMED gyorsmentő szolgálat üzemelteti 2014-től a komáromi mentőállomást úgy, ahogyan a múltban is 2010-ig. Ezzel a döntéssel a minisztérium a dél-szlovákiai régió mentőállomásait egy cég irányítására bízta, 14 helységben, 5 járásban. A ZaMED egyedüli profilja a mentőállomások üzemeltetése. Az egészségügyi biztosítóktól befolyt pénzt arra fordítja, hogy a lakosokhoz a segélykérő hívószám tárcsázása után (155) a tökéletes technikai állapotban lévő mentőautókkal, a legmodernebb felszereléssel és szakmailag képzett orvosokkal és mentőtisztekkel siessenek a rászorultak segítségére. A Delta hetilap pár héttel ezelőtt adott hírt a komáromi mentőállomás megnyitásáról, amelyben részletesen bemutatta a gyorsmentő állomás és rohamkocsi felszereltségét, ami a legkorszerűbb egészségügyi műszereket is tartalmazza.
Megértjük a kórház vezetőségét, ha abból az indokból történik a komáromi belgyógyászat leépítése, mivel nincs hatékonyan beállítva a belgyógyászati osztályok finanszírozása. Nem értünk viszont egyet azzal, hogy a gyorsmentő szolgálatunk felelős a kórház kedvezőtlen anyagi helyzetéért, mivel felszereltségben, technikailag és személyzetben egyaránt Szlovákia legjobbjai közé tartozunk. Bizonyos mértékben a lakosok megválaszthatják, mely kórházban kezeltetik magukat. A beteg választhat egy távolabbi magas felszereltségű kórházat, illetve a közelebbi helyi kórházat. Vészhelyzet esetén azonban a lakosnak nincs választási lehetősége. Ezért igazságos, ha minden bajba jutott segítségére a lehető legjobban felszerelt gyorsmentő siet. 2014 májusától arra törekszünk, hogy úgy mint másutt, Komáromban is a legjobb ellátásban részesítsük a lakosokat.
Matej Polák, PhDr.
a ZaMED gyorsmentő szolgálat ügyvezető igazgatója