A komáromi zsidóság rövid története című könyv bemutatójával vette kezdetét szeptember első vasárnapján Zsidó Kultúra Európai Napja 2022-es rendezvénysorozata a hitközség Wallenstein Zoltán termében.

A képanyagban gazdag, kétnyelvű kiadvány szerzőjével, Galo Vilmos történésszel Paszternák András, a hitközség programkoordinátora beszélgetett. A történész elmondta, érdeklődése a téma iránt 2020-ban kezdődött, amikor elkezdték összeállítani a Komáromi Zsidó Hitközség 230 éves jubileuma alkalmából szervezett kiállítás anyagát a Duna Menti Múzeumban. „Ezzel egy időben a város vezetőségében is felmerült egy kültéri kiállítás létrehozásának az igénye. Először egy kültéri panelkiállítás valósult meg, majd 2021. november 11-én a múzeumban is megnyitottuk a helyi zsidóság múltját bemutató kiállításunkat” – részletezte. Mivel azonban röviddel a megnyitó után ismét életbe léptek a Covid miatti szigorítások, és a csoportos látogatások nem voltak engedélyezve, így a tárlatanyagot nem sokan tudták megnézni. Ekkor merült fel a kiadvány ötlete, hogy a kiállításra nagy munkával összegyűjtött anyag időtálló formában megmaradjon. Scheiner Péter kezdeményezésére egy kétórás dokumentumfilm jött létre, amelyben tárgyról-tárgyra végigkalauzolják nézőket a kiállításon.

Ahogy a kiállításnak sem a holokauszt volt a központi témája, hanem igyekeztek átfogó képet nyújtani az elmúlt 230 évről, úgy Galo Vilmos a könyv írásakor is arra törekedett, hogy a kevésbé kutatott 19. század, illetve a két világháború közti időszak eseményeit is felkutassa. „Érdemes ezt is bemutatni, mert a komáromi zsidóság története, egészen a holokausztig, egy sikertörténet volt” – jelentette ki a történész. A beszélgetés végén Novák Tamás, a hitközség vezetőségi tagja elmondta, a továbbiakban szeretnék Duna Menti Múzeum és a Komáromi Zsidó Hitközség között szorosabbra fűzni a kapcsolatot, hogy a Menházban lévő Schnitzer Ármin Mikromúzeum tárlata –ahol megtekinthető mindaz, amit az évtizedek során megmentettek – bekerüljön a köztudatba.

A rendezvény díszvendége Eitan Levon, Izrael szlovákiai nagykövete volt, aki előadásában túlnyomórészt a két ország kapcsolatairól beszélt.

Kehila-díjazottak

A Zsidó Kultúra Európai Napjához kötődően 2003-tól Kehila-díjat adományoznak azon személyeknek, akik a régióban sokat tesznek a zsidóság történelmének megőrzéséért, a felekezetek közötti párbeszéd elősegítéséért és a holokauszt kutatásáért. Idén Galo Vilmos történész, valamint Nagy H. Tamás grafikus-helytörténész, a lakszakállasi Klapka György Helytörténeti Társaság elnöke vehette át Pasternák Antaltól, a Komáromi Zsidó Hitközség elnökétől a díjat. A tatabányai Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egyesület javaslatára Salkovics Róbert és Sárosi Attila kapott elismerést az esztergomi és környékbeli zsidóság múltjának feltárásáért. A zsidó történelem, kultúra, hagyományok és az elnéptelenedett hitközségek emlékének ápolása terén fontos küldetést végző díjazottakat Paszternák Zsuzsanna méltatta.

A nagyszabású ünnepséget a somorjai Samaria Klezmer Band jó hangulatú koncertje zárta.

JN.