Csöndes az élet errefelé. Az emberek kiülnek a vendéglőbe, ha jó idő van, bográcsoznak, főzőcskéznek, horgásznak a kanálisban vagy a Zsemlékes vizében. Mi kis dolgokat viszünk véghez, mondja Fitos Zsuzsanna polgármesterasszony az irodájában. A több mint százéves épület, ahol beszélgetünk, mindig községháza volt. Ragyogó napsütésben jártunk a 387 lelket számláló Bogyán, a fűből kinövő virág falujában.

„Volt 392 is a lakosok száma, de a bűvös 400-as határt sosem sikerült átlépnünk” – fogadott Fitos Zsuzsanna, aki 2016 óta áll a falu élén. 1989-ig közigazgatásilag egy falu volt Bogya, Bogyarét és Gellér, majd 1990-ben Bogyarét, 1994-ben pedig Gellér önállósult, ám az anyakönyvi hivatal a mai napig itt működik, az épületben. Kolléganőivel, Nagy Melindával és Koczkás Évával intézik a polgárok ügyes-bajos dolgait.

Tizenkét zöld kis ágy

A községháza épületében működő óvoda az itteniek szemefénye. Minden bogyai polgármester foggal-körömmel ragaszkodott és ragaszkodik, hogy a faluban tartsa. Fontosak a gyökerek. A Bethlen Gábor Alaptól kapott 45 ezer euróból varázsolták korszerűvé, jutott az udvar rendbetételére, játékok vásárlására is. „Nagy köszönet illeti a gútai Samu Istvánt, aki akkor a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának tagjaként rengeteget segített, hogy a pályázat sikeres legyen” – jegyezte meg a polgármesterasszony.

„Márciusban megérkezett a 12 kis ágy, amelyekre ágyhuzatot és ágyneműt is vásároltunk” – vette át a szót Puzsér Ottilia, aki 2016-tól az óvoda igazgatónője; Bartal Éva kolléganőjével gondoskodnak a 12 kisgyermekről. A pénzt a kis-ágyakra, amint hetilapunkban is beszámoltunk róla, egy online tombolán gyűjtötték. Jótékonysági bált szerettek volna rendezni, ami a pandémia miatt elmaradt, de idén ősszel bepótolják. Az udvaron értük utol az apróságokat, akik éppen eltemettek egy vakondot; nagy fa alatt bukkantak a tetemére. „Nagyon büszkék vagyunk a gyerekekre, minden jeles ünnepkor szavalnak, énekelnek. Az idén, március 15-én végre élőben láthatták őket a szülők és nagyszülők, nem csak online, a képernyőkön” – árulta el Ottilia.

Lagzi Lajcsi bezárt trombitája

Az óvoda másról is híres. Egyszer, az egyik falunapon Lagzi Lajcsi a helyiségben felejtette hangszerét. Puzsér Ottilia bezárta az óvoda ajtaját, és ment szórakozni a tömegbe. A zenész meg utána. Amikor megtalálta, csak annyit kérdezett: „Erzsike, hát hogy képzeli ezt, hogy el fogok késni?” A kultúrházban pedig járt Koós János, Dékány Sarolta és sok más sztár – idézte fel a polgármesterasszony, aki hatodik éve tölti be ezt a posztot. „Ez alatt az időszak alatt kicseréltük a kultúrházban a villanyvezetékeket és a tetőt a pénzügyminisztériumtól kapott 17 ezer, illetve 12 ezer euróból, saját alapból hajtottuk végre a nyílászárók cseréjét. Most nyertünk 19 500 eurót a beruházási, regionális fejlesztési és informatikai minisztériumtól, hogy bevezessük a gázt a kultúrházba, ugyanis kilyukadt az ottani kazán. Saját forrásból vásároltunk hűtőt a halottasházba 4 800 euró értékben. 34 ezer euróból végeztünk útfelújítást az egyik utcában. Interreg pályázatból vásároltunk rendezvénysátrat, sörpadokat, székeket és asztalokat 12 ezer euró értékben. Tavaly saját forrásból, 3,900 euróért újítottuk fel a játszóteret. A falu területén kialakítottunk 5 WIFI-pontot, az illetékes minisztérium támogatásával 10 ezer euróért” – sorolta Fitos Zsuzsanna, hozzátéve, feladatból van még elég: parkettát kell csiszolni a kultúrházban, vizet vezetni az ottani büfébe, felújítani a halottasházat és fehérre meszelni a falát, korszerűbbé tenni a 15 éve épült első bérházat. Július 30-án ismét lesz falunap.

Földvár állt itt hajdanán

A falut járva újabb apró örömökről beszélt a polgármesterasszony. A 2012-ben épült szabadtéri színpad előtt felidézi a 3 napig tartott avatóünnepséget, amelyet uniós pénzből finanszíroztak. Amíg a főúthoz érünk, elmeséli, miképp újította fel a falutól kissé távolabb álló vonatmegálló bódéját Simonics Gyula szervezésében Décsi István, Majer Sándor és Rehling Sándor. Az út két oldalán álló katolikus és református haranglábak mellett haladva – mivel a faluban nincs templom, ezekkel harangoznak – szóba kerül testvértelepülésük, Bakonysárkány, ahol a községháza homlokzatának kerámiáját készítették. A tágas parkban pedig a néhai Antal Béla polgármestert említi, akinek szívügye volt az 1848-as forradalom és szabadságharcban résztvevő bogyai fiatalok emlékműve.

„A címerünk egy 18. századi pecsét alapján készült. Fűből kinövő virágot ábrázol. Azért nem lett zöld a fű, mert nem hagyta jóvá húsz éve a heraldikai bizottság. Nagy kár, hogy nincs a falunak krónikása. Gyűjtöm a feljegyzéseket a falu történelméből. Bogyát először 1268-ban említi írásos emlék Várbogya néven, mert egy földvár állt itt hajdanán” – nézett fel a papírokból Fitos Zsuzsanna, már ismét az irodájában.

Kifelé menet gyorsan számoltam. Jövőre lesz 755 éves Bogya. Ez azért mégis nagy dolog!

Szél János,
fotó: a szerző