Május közepén a kormány jóváhagyta az országos közútfejlesztési ütemtervet, ami jópár évre előre meghatározza, hol építenek, illetve bővítenek állami utakat. Eszerint Dél-Szlovákia megint durván mellékvágányra került, Komáromban sem lesz elkerülő út belátható időn belül. A szlovákiai magyar pártok élesen bírálták az ütemtervet, de Nyitra Megye Önkormányzata, a településeket tömörítő szervezetek, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége, valamint Komárom polgármestere sem elégedett a kormány terveivel.

A kormány által jóváhagyott útfejlesztési terv az elkövetkező néhány évre mindenképp meghatározó lesz abban, hogy milyen főutak, gyorsforgalmi utak, hidak épülnek az országban. Sőt, a dokumentum egész 2028-ig taglalja, hogy mely utakra költ az állam, és melyekre nem. Állami hatáskörbe az autópályák, gyorsforgalmi utak és I. osztályú utak építése és karbantartása tartozik. Régiónkban tehát a 63-as és 64-es főutak, ami azt jelenti, hogy az Őrsújfalu és Komárom között beduguló útszakasz, a problémás izsai kereszteződés, az aládúcolt komáromi Vág-híd is alapvetően állami megoldást igényelne.

Az ütemterv szerint – mely Andrej Doležal közlekedési miniszter tavalyi 100-as prioritási listáján alapul – belátható időn belül nem lesz komáromi elkerülő út, sem más jelentős állami útfejlesztés a Komáromi járásban. Sőt, a teljes déli régióban is alig – csak Vágsellye (2022-től 2027-ig), Léva (2022-től kezdődően) és Ipolyság (2024-től 2028-ig) elkerülő útjainak megépítése került a 2028-ig megvalósítandó tervekbe.

A közlekedési miniszter szakmai okokkal indokolta az útfejlesztési tervet, mondván, az úthálózat legszükségesebb fejlesztéseit sorolták előre, továbbá azokat az utakat, amelyek egyes szakaszai már megépültek korábban, illetve az előkészületek megtörténtek, a tervek készen állnak. A kormány tehát alapvetően arról döntött, hogy az elkövetkező években csak a már megkezdett útszakaszokat folytatja.

„Mint amikor eltávolítják a vakbelet“

„Szlovákia déli járásait teljes egészében kisorolták a fejlesztésre szánt régiók közül. Mint amikor a sebész kikanyarítja a vakbelet az élő szervezetből. A közlekedési miniszter maga ismerte be, hogy a prioritás észak, míg dél leszakadásra ítéltetik, s mi ezt jó, ha tudomásul vesszük“ – vélekedett Farkas Iván Nyitra megyei képviselő, Muzsla polgármestere.

„Az ütemterv alapján a komáromi elkerülő út a 83., az R2-es autópálya Szoroskő-alagutat tartalmazó szakasza az 56., a Szádalmás–Szádudvarnokméhész közti szakasza pedig a 98. helyet foglalja el a prioritások között. Ennek a rangsornak az alapján bátran kijelenthetjük, hogy a déli és keleti régiókban még legalább 7-8 évig nem épül meg egy autópálya-szakasz sem, sőt a mindenkori kormány elodázós politikáját ismerve, ez akár még tovább tarthat“ – értékelte az ütemtervet Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, egyben a Baross Alapítvány igazgatója. Rámutatott arra is, hogy az év végéig elkészül az M30-as Tornyosnémetiig, ami azt jelenti, hogy Kassáról Pozsonyba már autópályán is el lehet jutni – Magyarországon keresztül. „Amire Szlovákia már lassan 50 éve nem képes, azt Magyarország idén teljesíti“ – fűzte hozzá.

„Egyértelműen kijelenthető, a kormány által elfogadott ütemterv negatívan diszkriminálja Dél-Szlovákiát és annak lakosságát. Régóta mostohaként kezelik szülőföldünket, ami tűrhetetlen. Eljött az ideje, hogy ezt együttes erővel mihamarabb megváltoztassuk“ – nyilatkozta a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, megjegyezve, ezért is szükséges a magyar parlamenti jelenlét.

Ötezerszer kevesebb pénz délre

Különösen durván fest a helyzet, ha például megyei szempontból vizsgáljuk a tervezett állami útépítéseket. Miközben idén 158 millió euróból fejlesztenek Eperjes megyében, 130 millió euróból Zsolna megyében, addig Nagyszombat megyébe 98 ezer, Nyitra megyébe pedig csak 30 ezer vándorol. Utóbbi kettő olyan alacsony összeg, hogy akár egy nagyobb falu többet költ évente útfejlesztésre.

„Mi ez, ha nem durva hátrányos megkülönböztetés, nyílt színen történő diszkrimináció?“ – teszi fel a kérdést Farkas Iván, megjegyezve, a fent említetteken kívül délen legfeljebb az állami főutak burkolat-felújítására kerülhet sor, amik viszont egyelőre nincsenek konkrétan megnevezve.

Az MKP megyei képviselője – egyben a párt szakmai alelnöke – arra is rámutatott, 2028-tól várhatóan bezárul az EU Kohéziós Alapjának kapuja Szlovákia előtt, ami azt jelenti, hogy innen nem meríthet uniós pénzt az infrastruktúra fejlesztésére. Vagyis ekkortól még kevesebb lesz a pénzforrás. Annak érdekében, hogy a déli régiókat ne diszkriminálja a kormány, szövetkezni kell és egy határozott, cselekvőképes parlamenti erőt juttatni a parlamentbe, amely felvállalja az itt élők érdekeinek képviseletét, a régió fejlesztését – vélekedett Farkas Iván.

Közölte egyúttal azt is, hogy Nyitra Megye Önkormányzata és vezetése jelentős módosításokat fog kérni a közlekedési minisztertől az útfejlesztési ütemtervet illetően.

A Szövetséget alkotó másik két párt, a Híd és az Összefogás is bírálta az útfejlesztési terveket. „A polgároktól arra fogunk mandátumot kérni, hogy ezt a listát a következő választások után széttéphessük és újraírhassuk. Dél-Szlovákiának fejlesztésekre van szüksége” – jelentette ki Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

„Harcolni fogunk az elkerülő útért“

Keszegh Bélát, Komárom független polgármesterét nemrégiben ismét a Városok Uniójának egyik alelnökévé választották. Ebben a minőségben elsősorban a déli régiók érdekeinek képviseletét erősítené az 59 tagot és csaknem 2 millió lakost képviselő szervezetben. „A déli régió számára elfogadhatatlan az útfejlesztési lista. El akarjuk érni, hogy térségünk fejlesztései a rangsor elejére kerüljenek. Mindenképpen harcolni fogunk az elkerülő utakért és az R7-es mihamarabbi folytatásáért legalább Érsekújvárig” – szögezte le Keszegh Béla, megjegyezve azt is, bizonyos szempontból érthető, ha a miniszter a már jól előkészített projektek megvalósítására törekszik, vagy a Pozsony-Kassa északi autópályát akarják befejezni, ám az már elfogadhatatlan, hogy közben Dél-Szlovákiát megint kisemmizik.

„Amikor az önkormányzatok különböző érdekvédelmi szervezetei legutóbb Andrej Doležal miniszterrel tárgyaltak, az uniót képviselve javasoltam, hogy a stratégiai fejlesztéseken túl a pénzcsomag egy részét a régiók közt arányosan kell szétosztani, elkerülő utak vagy körforgalmak építésére. Léteznek konkrét mutatók, például a népesség vagy az utak hosszúsága, ami alapján minden térségbe egy arányos pénzforrást kellene elkülöníteni” – mondta el Keszegh Béla, aki szerint felvetésével a megyei önkormányzatokat tömörítő SK8 szervezet elnöke, Jozef Viskupič – Nagyszombat megye főispánja –, továbbá a Városok és Falvak Társulásának képviselője is egyetértett. Hozzátette, a miniszter nyitott volt a további tárgyalásokra, ha azok szakmai alapon folytatódnak.

Felvetésünkre, hogy mennyire érezni a magyar parlamenti képviselet hiányát, kifejtette, országos és megyei szinten nagy szükség lenne egy egységes politikai erőre. Emellett viszont az is fontos, hogy olyan szakmai szervezetekben is megjelenjen a déli települések álláspontja, mint amilyen a Városok Uniója. „Térségünk akkor fejlődhet, ha a magasabb szinteken erős a politikai képviseletünk, amely szorosan együttműködik a helyi önkormányzatokkal. Ha mindenki végzi a saját dolgát, akkor annak meglesz a gyümölcse” – vélekedett Komárom polgármestere.

(csá)

Kapcsolódó cikkeink:
Újra kamionok robognak a Vág-hídon
Terítéken Komárom közlekedési gondjai
Átadták a Monostori hidat
Négysávos út Komáromtól Székesfehérvárig
Polgármesterekkel tárgyalt a közlekedési miniszter