Egyre kevesebb lagzit tartanak iskolakonyhákon vagy kultúrházakban – a hagyományokra építő, nagy családos lagzik helyét lassan az étteremben rendezett, kisebb esküvők veszik át. Dübörög az esküvőszezon, ezért megnéztük, hogyan trendi manapság esküdni Komáromban és környékén, illetve mennyien adják házasságra a fejüket.

Szezonja van, és nem paradicsom. Mi az? Májustól szeptemberig egymást érik az esküvők: hangos dudaszóval száguld a nászmenet, repülnek a menyasszonyi csokrok, és csörögnek a tányérok. A párok többsége már hónapokkal a nagy esemény előtt lázban ég, hogy szabad legyen a kiválasztott helyszín, megtalálják a megfelelő fotóst, zenekart, vőfélyt vagy dj-t. Nem kis feladat lagzit szervezni, és mivel jó esetben a legtöbbek életében csak egyszer jön el ez a pillanat, a nagy napot igazi ünnepként szeretnék megélni. Pintér Judittal, a DeLuxe Decor esküvőszervezőjével arról beszélgettünk, hogyan alakulnak nálunk a lagzi trendek, mi mindenre tartanak igényt a párok. „Az esküvőszervező legfőbb feladata, hogy a jegyesek álmait valóra váltsa. Szolgáltatókat ajánl, ajánlatokat kér tőlük, segít a helyszínt, a dekorációt, a menüt kiválasztani, és mindezeket összhangba hozni színben és stílusban”- magyarázza. Komáromban kevesen kérik még ehhez profi szakemberek segítségét, inkább a család próbál besegíteni a szervezési kérdésekben, a rengeteg tanácsnak és ötletnek azonban olykor feszültség és káosz lesz a vége. Mint megtudtuk, a városban és környékén nem ritkák a kisebb, családias jellegű események vacsorával összekötve, de akad 100 fő feletti vendégsereggel ünneplő pár is. A sátras esküvő errefelé ritkaságnak számít, a polgári szertartásokat viszont egyre többen rendezik meg a szabadban, vannak ugyanis olyan éttermek, amelyek külön fel vannak készülve erre – hangulatos kis részt tudnak biztosítani a kertben, vagy egy parkban a ceremóniához.

Pintér Judit a szezonban akár két esküvőt is dekorál hétvégente. Mint mondja, idén meglepően sok esküvőre lehet számítani szeptemberben is, ami eddig nem volt jellemző. A tapasztalat azt mutatja, egyre kevesebben időzítik az esküvőjüket a forró nyári kánikulák idejére. Nemcsak az esküvőszezon legsűrűbb hónapjai között akad változás, az eddig a hétvégékre időzített esküvők mellett ugyanis egyre népszerűbb a csütörtöki és a pénteki menyegző is. „Csütörtökön inkább délutáni uzsonna jellegűek vagy egy kisebb vacsorával egybekötött esküvőket szerveznek, a pénteki lagzi viszont ugyanolyan, mint egy szombati” – mondja Pintér Judit. A korábbi évekhez képest viszont kiment a divatból, hogy külföldön, egy utazás alkalmával házasodjanak össze a párok – inkább az itthoni helyszíneket, a családdal, a barátokkal való ünneplést részesítik előnyben.

Komáromban a hagyományos a divat

A déli falvakban és városokban kevés az olyan pár, aki a divatot követi az esküvő szervezésében. Jellemző ugyanakkor, hogy a menyasszonyok már nem csak fehérben állnak az oltár elé, trendi az ekrü, a tört fehér, a pezsgőszínű ruha is. A menyasszonyi ruhát pedig szívesen kombinálják más színekkel, amely összhangban áll a dekorációval. A virágdíszítésnél megmaradtak a pasztellszínek, de már egyre többen mernek belecsempészni erősebb színű szálakat is. A merészebbek pedig mezei virágokkal díszítik a termet. A menyasszonyi csokrok esetében az arák többsége a gömbölyű alakú mellett dönt, a szív vagy a lelógó fajta már alig fordul elő. A legtöbben a hortenzia és a bazsarózsa mellett teszik le a voksukat.

Extrém, kifejezetten különlegesnek és látványosnak számító esküvők nem jellemzőek a régióban, egyelőre a külső helyszínek jelentik az egyediséget nálunk. Akadt példa stégen vagy szoborparkban szervezett polgári szertartásra, ahogy arra is, hogy kórházban mondták ki a párok a boldogító igent – ezt már Viola Adri anyakönyvvezető meséli. 2009-től ugyanis a városban is lehetőség van rá, hogy a házasságkötő termen kívül, tehát külső helyszínen is házasságot köthessenek a felek. Megesett már az is azonban, hogy egy ilyen szertartás alatt a szomszéd éppen gyomot égetett, a füst pedig az ünneplők közé szállt. Így külső helyszín esetén érdemes körültekintően szervezni és minden eshetőségre készülni.

Méltó és ünnepélyes

A hivatalos polgári szertartás 20-30 percig tart. Legkésőbb a szertartás időpontja előtt egy héttel kell bejelenteni és leadni a szükséges okiratokat a hivatalban, külföldiek esetén 14 nappal előtte. A kiválasztott városi képviselők és az anyakönyvvezető minden szombaton 14:00-16:00 óra között esketnek a városi hivatal esketőtermében, kivéve minden hónap első szombatját, amikor külső helyszínre mennek. Hétköznap pedig minden hónap harmadik csütörtökén a délelőtti órákban. „Amennyiben a jegyesek egyike rendelkezik komáromi lakhellyel, illetékmentes számukra a házasságkötés a városházán. Amennyiben egyikük sem helyi lakos, akkor 16,50-et fizetnek érte. A külső helyszínre 66 eurós illeték van” – tudtuk meg az ifjú párokat terhelő kiadásokról.

A szertartáson a hivatalos szöveg egyébként szlovákul és amennyiben kérik, magyarul is elhangzik – az igent tehát magyarul is kimondhatják a jegyesek. Ha külföldi, idegen nyelvű személy köt házasságot, abban az esetben tolmács segítségét kérik – ekkor akár háromnyelvű is lehet a szertartás. A hivatalos, formai részeken kívül az ceremónia gazdagodhat az eskető ünnepi beszédével, orgonajátékkal vagy külön kérésre más zenei kísérettel, nemrégen például a Rómeó és Júliából hangzott el részlet.

Az elmúlt évek adataiból jól látszik, hogy Komáromban a polgári szertartások jelentős túlsúlyban vannak, évente 140-160 pár köt házasságot a városban. Pintér Judit tapasztalatai szerint vannak, akik rögtön egyetem vagy főiskola után házasságra adják a fejüket, a másik hangsúlyos korcsoport a 30-asoké, akik olykor közös gyermekük megszületése után kötik össze hivatalosan is az életüket, de az idősek sem maradnak ki a lagzilázból – egyre több 60-70 éves kel egybe Komáromban.

Esküvők száma Komáromban:

Sztankó Annamária