Arányos a problémás diákok eloszlása

Nincs varázslatos megoldás a szociálisan hátrányos helyzetű, nagyrészt roma származású diákok problematikájára, ám akadnak olyan eszközök, amik segítenek integrálásukban – ez az egyik fő megállapítása a témakörben rendezett tanácskozásnak. Kiderült, a három városi fenntartású magyar iskola között nincs jelentős különbség a hátrányos helyzetű gyerekek arányában: a számok alapján Komáromban egyik iskolára sem lehet rásütni a „cigányiskola“ bélyeget.

Mint megírtuk, az önkormányzat áprilisi ülésén felszólalt a Munka Utcai Alapiskola igazgatónője, Károlyi Szikonya Judit, és kijelentette: bár évtizedek óta minőségi oktatást nyújtanak tanulóiknak, ám ezt egyre nehezebb teljesíteni a hátrányos helyzetű diákok arányának növekedése miatt. Jelezte, tisztában van azzal, hogy nagyon bonyolult a problémáról van szó, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, ám felszólalásával azt szeretné elérni, hogy történjen előrelépés, induljon megoldáskeresés, kapjon nagyobb nyilvánosságot a probléma. Akkor Keszegh Béla polgármester jelezte, a probléma lényege össztársadalmi jellegű, amire nagyon nehéz megoldást találni, ugyanakkor egy tanácskozást kezdeményezett a témában, melyen részt vennének a komáromi alapiskolák igazgatói, pedagógiai szakemberek, szociális terepmunkások, a városi hivatal illetékes munkatársai, városi képviselők, illetve a szülők is.

Megoldási javaslatok

Erre a tanácskozásra múlt csütörtökön kerítettek sort a Munka Utcai Alapiskolában. Károlyi Szikonya Judit kiemelte, a harcsási szociális lakások megépítése óta egyre növekszik a hátrányos helyzetű gyerekek száma iskolájukban, miután a hatályos rendelet (körzetesítés) értelmében ez a városrész hozzájuk tartozik – az itt élő, többségében roma családok gyermekeit a Munka utcai iskolának kötelező felvennie. Szerinte az ezzel kapcsolatos terheket főként az iskolájuknak kell viselni. Az igazgatónő ezért javasolta a körzetesítéssel kapcsolatos szabályok módosítását, illetve néhány más intézkedést, így például a lakossági nyilvántartás aktualizálását (egyesek valóban ott laknak-e, ahová be vannak jelentve), a problémás gyerekek óvodalátogatásának szigorúbb ellenőrzését (hogy a problémás gyerekeket az óvodában felkészítsék az iskolára, és legalább az alapvető magatartási és higiéniai szabályokat megtanulják), az iskolaérettség felmérését jóval a beiratkozás előtt, az iskolaérett gyerekek adatbázisának folyamatos frissítését, ugyanígy az egyes alapiskolákba járó hátrányos helyzetű gyerekek számának aktuális követését. Erre válaszul elhangzott, néhány intézkedés esetében alapvetően a törvényi háttér miatt nehéz lépni, de a problémás gyerekek számának felmérése nem okoz gondot – ezek a számok később el is hangoztak.

A többi iskola is oldja

Majer Péter, az Eötvös iskola igazgatója rámutatott, a számok ismerete nélkül értelmetlen arról beszélni, hogy melyik iskola milyen terhet kénytelen viselni. Természetesen náluk is akadnak ilyen jellegű gondok, kéthetente rendőrt hívnak, de igyekeznek kezelni a problémákat. Kiemelte, ennek egyik eszköze, hogy pályáznak, és az elnyert támogatásból speciális asszisztenseket alkalmaznak – pillanatnyilag 5 ilyen alkalmazott dolgozik iskolájukban. Mátyás Katalin, a Jókai Mór Alapiskola igazgatónője ugyancsak hangsúlyozta, ők is küzdenek a problémával, régebben kifejezetten súlyos volt a helyzetük, ám a mai napig van olyan osztályuk, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya 50 százalék. Mint mondta, látható eredményeket tudnak elérni azzal, hogy a Jókaiban bevezették az egész napos oktatást, vagyis azt, hogy a napköziben a tanulók megírják a leckét és folytatódik az oktatói-nevelői munka.

A tanácskozás menetét alapvetően változtatta meg, amikor a városi hivatal illetékese közölte, hogyan oszlanak meg a városi magyar iskolák között a problémás gyerekek – ezeket az adatokat a város szociális terepmunkásainak segítségével készítették el a napokban, akik Tóth Bernadett vezetésével napi szintű személyes kapcsolatban vannak a szociálisan hátrányos komáromi családokkal, egyúttal a roma közösség tagjaival.

Nincs nagy különbség

Kiderült, hogy jelenleg ugyan valóban a Munka utcai iskolába jár a legtöbb hátrányos helyzetű, illetve speciális oktatói-nevelői munkát igénylő gyerek, arányaiban azonban nincs nagy különbség a városi magyar iskolák között. A Munka utcán a tanulók 19 százaléka, a Jókai Mór Alapiskolában csaknem 17 százalékuk, míg az Eötvös iskolában 14,5 százalékuk sorolható az említett kategóriákba – tehát speciális pedagógiai munkát igényel, illetve anyagi szükséghelyzetben élő családból érkezik (pontosabban táblázatunkban).

Ezzel együtt az is tény, hogy a következő tanévtől állami utasításra megszűnnek a nulladik évfolyamok, és ez pont a Munka utcát érinti a leghátrányosabban. Jó pár éve ugyanis csak itt működik nulladik, azaz felkészítő osztály, és az új tanévben elvileg a mostani nulladikosok és az iskolaéretté váló gyerekek is egyszerre kezdik majd meg tanulmányaikat – természetesen a halasztások befolyásolják majd a szociálisan hátrányos helyzetű tanévkezdők számát.

Marianum és szlovák iskolák: kisebb teher

Bár a szlovák iskolákba is járnak szociálisan hátrányos helyzetűek, a roma származásúak nagy többségben a magyar iskolákat választják, aminek fő oka, hogy így a szülők minden gyermek után megkapják az évi 70 eurós, Magyarországról érkező Bethlen-támogatást. Ez egyben azt is jelenti, a probléma kevésbé érinti a szlovák tannyelvű iskolákat, ugyanakkor ezekbe az iskolákba több egészségkárosult gyermek jár.

Szóba került az is, hogy nemcsak a városi magyar iskolák, hanem a Marianum Egyházi Iskolaközpont is részt vállalhatna a terhekből – utalva arra, hogy az iskola diákjai a városi iskolákhoz hasonló étkezési támogatást kaptak, arra hivatkozva, hogy a Marianumba éppúgy komáromi gyerekek járnak. Madarász Róbert, az iskolaközpont igazgatója erre válaszul kijelentette, egyházi fenntartású intézményként más helyzetben vannak, más a jogi hátterük. Hozzátette, arányaiban hozzájuk jár a legtöbb autista, Asperger-szindrómás és hallássérült gyermek, akik ugyancsak speciális igényű oktatást igényelnek.

Pályázni, együttműködni

Weszelovszky Gábor az iskolaügyi minisztérium munkatársaként reagált Majer Péterre, arra biztatva a Munka utcai iskolát, hogy ők is használják ki azokat az állami pályázatokat, amelyek segítséget nyújtanak a roma közösséghez tartozó gyerekek integrálásában – erre a célra kifejezetten sok pénzforrás áll rendelkezésre. Megjegyezte, a Munka utcai iskola számai még egyáltalán nem rosszak, ha néhány környező település iskoláihoz hasonlítjuk. Elhangzott, a körzetesítés átszabása nem old meg semmit, mivel a törvény végső soron megengedi a szabad iskolaválasztást, és megegyezés híján az ilyen ügyek perrel végződhetnek.

Károlyi Szikonya Judit végül kiemelte, ha korábban tudomásukra jutnak a most közölt számok, illetve ha a város a kérvényük nyomán megszervez egy tanácskozást az érintettek közt, akkor nem fordultak volna a nyilvánossághoz. Szerinte ezt a fenntartónak, azaz a városnak illett volna megtennie. Erre az a válasz érkezett, hogy a legutóbbi kérvényük 6 évvel ezelőtti, és a problémás diákok létszámát az igazgatók bármikor el tudják kérni egymástól is – ám ebben az ügyben ilyen megkeresés nem történt.

Keszegh Béla polgármester úgy vélte, a jövőben emelkedni fog a roma tanulók száma, ezt el kell fogadni, és meg kell tanulni új látószögből kezelni a helyzetet. Szabó Csilla városi képviselő – ő maga is pedagógus – kiemelte, alapvetően az egyes iskolák feladata az, hogy a helyzetet kezeljék. Több hozzászóló, így Feszty Zsolt és Keszegh Margit képviselők is hangsúlyozták, javítani kell a kommunikációt az igazgatók között, szűkebb körben folytatni a párbeszédet. Keszegh Margit megemlítette, az igazgatók akár személyesen is felkereshetik a másik iskolát, hogy saját szemükkel lássák az ottani helyzetet – ő akár el is kíséri őket.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Újra nekifutnak a problémás diákok ügyének
Sokan választottak magyar iskolát Komáromban
Főként iskolaügyre költ a város
Drogfogyasztók okozzák a fő gondot Harcsáson

Top