Izsa/Pat. Étrendet váltottak a pati és izsai bütykös hattyúk. Többségük már nem az étkezési máknövényt fogyasztja, hanem a pipacs – vadmák – hajtásait csipegetik. Egy természetőr szerint ez megmenti életüket, mivel nem mérgező, illetve kevésbé az. Az azonban továbbra sincs megoldva, hogy az állam – hasonlóan más védett fajokhoz – a hattyúk okozta kárt is megtérítse.

Elsőként lapunk írta meg, hogy tömegesen pusztulnak a védett madárként nyilvántartott bütykös hattyúk térségünkben. Ennek oka, hogy rákaptak a mák hajtásaira, aminek következtében legyengülnek, dehidratálódnak, végül – Jozef Lengyel, az állami természetvédelmi hivatal zoológusa szerint – ópium-túladagolásban elhullanak. Más vélemények alapján a legyengült, könnyű prédává vált madarakat sokkal inkább ragadozók pusztítják el. Közben a mákföldek letarolásával súlyos károkat okoznak a máktermesztő Pemak vállalatnak.

Lassacskán elhagyják a mákföldet

Jozef Lengyel, az állami természetvédelmi hivatal zoológusa közölte, május végére fokozatosan csökkent a mákföldön tanyázó hattyúk száma, ahogy az elpusztult egyedeké is. Május 27-én a mákföldek környékén 6 elpusztult egyedet találtak és mintegy 80 élőt. Ezek többsége viszont már a közeli kanális mentén virágzó pipacsokat, a vadmákot csócsálta, ami a zoológus szerint „vélhetően már nem okoz egészségkárosodást“ – a hattyúk kisebb része azonban még mindig a mákföldeket dézsmálta. Néhány nappal később tovább csökkent a hattyúk létszáma, miközben már egyetlen elhullott madarat sem találtak.

Az Izsa és Pat környéki mákföldek egyébként turistalátványossággá váltak, ami a virágzó táblákat elnézve nem csoda. Az viszont már kevésbé üdvözítő, hogy egyesek csak azért érkeztek a mákföldekre, hogy az elpusztult hattyútetemeket fotózzák.

A természetőr arra is felhívta a figyelmet, a hattyúk körül kialakult nem mindennapi ügyben valahogy nem mutatkoznak más természetvédők rajta kívül. Jozef Lengyel az érintett gazdálkodónak is „beszólt“, mondván, szerinte a madarak által okozott kár sokkal kisebb mértékű, mint az elhullott néhány tucat hattyú eszmei értéke.

Önmagában nem a hattyúkkal van baj

Pém Bálint, az érintett gazdálkodó, a Pemak vállalat vezetője utóbbi megjegyzés kapcsán úgy vélte, a hattyúk eszmei értéke és az okozott kár mértéke nem sokban függ össze. Leszögezte, a mákföldek nem madárvédelmi területek, ő pedig minden szigorú máktermesztéssel kapcsolatos szabályt betart. „A hattyúk okozta kárt 10 ezer euróra becsülöm. Eleinte semmiféle kifogásom nem volt az ellen, hogy csaknem 250 hattyú lepte el a mákföldeinket, és most sem önmagában a szép madarakkal van bajom, hanem azzal, hogy az éppen kihajtó máknövényeket több hektáron letarolták. A törvényi szabályozás szerint az állami tulajdonnak számító védett állatok okozta károkat az államnak kellene téríteni, ám valamiért a hattyúk és néhány más védett madárfaj kimaradt a szabályozásból, ezen fajok károkozásait az állam erre hivatkozva nem akarja téríteni. Ez a fő gond“ – fejtette ki Pém Bálint, hozzátéve, nyilvánvalóan diszkriminatív, ha egyes gazdálkodóknak térítik a védett fajok okozta kárukat, másoknak pedig nem. Szerinte, mivel a hattyú egy ideje nem költözik, hanem áttelel, amivel összefüggésben el is szaporodott, azt is meg lehetne fontolni, hogy megszüntessék védett státuszát.

Az aktuális helyzetről szólva elmondta, a hattyúk valóban megfogyatkoztak a mákföldek körül, ugyanakkor még mindig szép számmal bejárnak a máktáblákba.

Repcének nézték a mákot?

Mindezek ellenére bizakodó a jövőre nézve, legalábbis azzal kapcsolatban, vajon jövőre megismétlődik-e az idei forgatókönyv. „Van egy elméletem arról, mi történhetett. Tavaly repce termett ezeken a földeken, ami szintén kedvelt növény a hattyúk körében. Ezt is dézsmálták, de messze nem ennyire. Mivel tavaly megszokták, idén újra jöttek, csakhogy most már a mák hajtásait találták itt, ám ezt is fogyasztani kezdték, annak ellenére, hogy a mákszemek kivételével a teljes növény toxikusnak számít. Valószínűleg ez a toxikusság, a bódító hatás okozta azt, hogy tömegesen ide szoktak, röpképtelenné váltak és megfeledkeztek a fészekrakásról. Jövőre viszont a vetésforgó alapján már nem mákot ültetünk ezekre a földekre, erre legközelebb 5 év múlva kerül sor. Vagyis, ha meg is jelennek a hattyúk, már nem fognak ‘bemákonyozni’, azaz nem számítok arra, hogy az ideihez hasonló mértékű pusztítást végezzenek a jövőre ültetendő haszonnövényekben“ – vélekedett a Pemak társaság vezetője-tulajdonosa.

(cs)

Hatalmas kárt okoznak a drogos hattyúk