A garamsallói Vinariam Polgári Társulás meghívására előadást és gyakorlati bemutatót tartott Babó Tivadar, amelyen régiónk szőlészei közül is megjelentek néhányan. A soproni kertészmérnök öt évtizede munkálkodik az általa ágaskordonnak, vagy rügyritkításos termesztési módnak nevezett eljárás kidolgozásán.

Lényege, hogy a szőlő nem igényel metszést. Babó Tivadar állíja: a szőlőnek felesleges vesszőtermést hoznia, amelyet metszéssel eltávolítunk, ahelyett, hogy ugyanaz az energia szőlőtermést eredményezne. „A szőlőnövény genetikai tulajdonságai miatt fajtánként eltérő hosszúságú vessző növelésére és fenntartására képes – magyarázta a szakember. – Metszőollóra csak az ágaskordon kialakításakor van szükség, utána az olló használatát el lehet felejteni. Ezt követően már csak minden évben a megfelelő rügyszám kialakítására van szükség, attól függően, mekkora termést szeretnénk egy tőkén. Ha tavasszal sok rügyet dörzsölünk le, akkor kisebb termés, de magas cukorfokú szőlő érhető el. Ha a rügyek számát csak kismértékben csökkentjük, akkor nagyobb termésre számíthatunk. A módszer abban jelenthet forradalmian új megközelítést a szőlőművelésben, hogy jelentős mértékben csökkenti a kézimunkaigényt. A kordonon fejlődő, szerteágazó vesszőrendszer miatt a szőlő hajtásai csak kismértékben növekednek, így zöldmunkára nincs szükség. A hajtások növekedése májusban leáll. Vékony, a levegő által jól átjárt lombfal jön létre, amelyet minimális permetezés után ősszel már csak szüretelni kell.”

Az ágaskordon tőkeforma kialakítása és termesztés technológiája: Az ágaskordon-ültetvény kialakításához az első években, mind az új telepítésű, mint a termőszőlőben, a tőkeállomány produktivitását rövidcsapos metszéssel, tápanyag-utánpótlással stb. addig növeljük, amíg tőtávolság-méterenként a vesszőhozam a 15 m-t meg nem közelíti. A tőkefejen hosszú, zömmel meddő hajtások fakadnak. Növekedésüket számuk korlátozásával szabályozzuk. A tőketörzs és a kordonkarhossz együttes mérete 15 m/3 m = 5 db-ra. A kellő vesszőhozam és hossz elérése után indulhat a magas kordon tőkék kialakítása. A második év kora tavaszán a tőkehiányokat bujtással felszámoljuk. A tőke leghosszabb vesszőjéből tőketörzset és kordonkart, és azon talajig leérő hajtásokat nevelünk. 3 m sortávolság és 2 m tőketörzs hosszúság mellett a termőgallynak szánt vesszők száma 12-13 db. A tőkefejet, tőketörzset fakadó rügyeik ledörzsölésével tisztítjuk le. A tőketörzs hajlítási ívénél egy, ún. kontra rügyet visszahagyunk, hosszú, kontrahajtás vesszőnevelés céllal. A kordonkaron fakadó rügyet egymástól 10-15 cm-re ritkítjuk ki. Őszre belőlük kordonkar-méterenként 8 db, talajig beérő hajtáshoz jutunk. A harmadik évben a kordonkar vesszeinek 25 cm-re ritkításával, talaj felett méretre vágásával a tőkéket termőre fordítjuk. Egy méter hosszú kordonkar-szakaszon a 4 db szálvessző, 92 rüggyel marad vissza. A lehetőségekhez igazodva a fürtök számát szintén a fakadó rügyek ritkításával, vagy a virágzatok megjelenésekor kurtítással, leszedegetéssel csökkentjük a szálvessző felső sávján. A negyedik év kora tavaszára a letermett szálvessző termőgallyá korosodik. Az ágrendszer felső sávján a kilógó hosszú, felesleges vesszőket tőből levágjuk.

„Az ilyen módszerrel termesztett szőlő valóban jól érzi magát. A vitalitás tehát megkérdőjelezhetetlen. Az ilyen tőkék a hagyományos metszésűekhez képest jóval nagyobb terméshozamot produkálnak. Az ágaskordon tőkén a hajtásrendszer hónapokkal előbb kialakul, mint a metszett szőlőn. A fürtszerkezet lazulása megkönnyíti a gombás fertőzés elleni védelmet. Az ágaskordon tőke laza, benapozott hajtásrendszerét a molyok elkerülik. A földig leérő termőgallyak alatt az árnyékba kerülő gyomok fejlődése leáll. Az ágaskordon tőke téli fagytűrése lényegesen nagyobb, a késő tavaszi fagyok kártételét a duzzadó rügyek nagy száma és a kései terméshozam szabályozás szorítja vissza. A felesleges hajtásképzés elmaradásával csökken az egységnyi terméshozam előállításához szükséges vízigény, a szabadon mélyre hatoló gyökérzet pedig a tőkék aszálytűrését növeli” – zárta előadását a szakember.

A szakmai nap résztvevőinek Babó Tivadar – Mészáros Lajos, a Vinariam PT elnökének szőlőültetvényén – a gyakorlatban is bemutatta az ágaskordon tőkeforma kialakításának lehetőségeit. A sok előnye mellett hangsúlyozta azt is, hogy a szőlő hosszú hajtásképzése egyben módot ad a tőkehiányok felszámolására is. A művelési technológia mindenki érdeklődését felkeltette, és többen határoztak úgy, hogy saját ültetvényük egy-egy szakaszán kipróbálják azt.

(miriák)