Komárom. Ugyanakkora összeggel fognak hozzájárulni a gyerekek ebédjéhez az önkormányzati alapiskolákba járók szülei, mint az egyházi tanintézményt látogatóké. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a város az egyház helyett finanszírozza az egyházi fenntartású iskolák tanulóinak ebédjét. Érdekes vita bontakozott ki az augusztusi, soron kívüli önkormányzati ülésen, ahol a vonatkozó rendelet módosításáról döntöttek.

Mivel kisebb felháborodást váltott ki, a városvezetés kezdeményezte annak a rendeletnek a módosítását, mely az iskolai étkeztetést szabályozza. Eszerint visszaállítják azt a korábbi állapotot, mely szerint a városi és nem városi fenntartású iskolákban is ugyanakkora összegű ebédhozzájárulást kell fizetni a gyerekek szüleinek.

Andruskó Imre a testületi ülésen ismételten azzal érvelt, hogy minden komáromi egyformán fizeti az állami adókat – amiből bevétele van az önkormányzatoknak –, illetve a helyi adókat is, így helyénvaló, hogy minden szülő ugyanakkora összeggel járuljon hozzá iskolába járó gyermeke ebédjéhez, függetlenül attól, hogy az iskola városi vagy egyházi fenntartású. „Minden lehetséges módon támogatni kell a gyerekvállalást és a családokat” – jelentette ki.

Ez utóbbi megállapítást nem is vitatta senki. Vetter János azonban hangsúlyozta, egyes nyilatkozatokkal ellentétben még 2012-ben döntött az akkori képviselő-testület arról, hogy az iskolai ebéd költségeinek szempontjából külön kategóriába sorolja a saját oktatási intézményeit, és azokat, melyeknek nem a város fenntartója – tehát például a Marianum egyházi iskolát. Megjegyezte, pont azon képviselők csoportjából – a Híd frakcióból – támadták a nyár eleji módosítást, akik 7 évvel ezelőtt jóváhagyták a megkülönböztetést. Az azonban tény, egyúttal elég megdöbbentő is, hogy hiába vezették be annak idején a kategorizálást, a vonatkozó rendelet évekig nem volt betartva, így minden komáromi iskolában ugyanannyit fizettek a szülők.

A függeten képviselő rámutatott, bár többen a várost vádolják érzéketlenséggel, nézete szerint ez teljesen alaptalan. Komárom ugyanis hozzájárul az önkormányzati fenntartású iskolák tanulóinak ebédjéhez, ehhez jön még az állami hozzájárulás – szeptembertől ez 1,20 eurónyi összeg lesz –, a költségek harmadik eleme pedig a szülőkre hárul. Az egyházi iskolákban viszont pont a fenntartó, vagyis az egyház nem járul hozzá a tanulók ebédjéhez, ebből adódik, hogy – a korábbi rendelet szerint – a szülőknek kellett volna többet fizetni.

Andruskó Imre elismerte, 2012-ben nem kellett volna megszavaznia az akkori rendeletet. Knirs Imre és Feszty Zsolt viszont arra mutattak rá, az egyház, illetve a Marianum egyházi iskola üldöztetésnek volt kitéve a kommunista rezsim alatt – ha ez nincs, akkor bizonyára az egyháznak is több pénzforrása lenne akár iskolakonyha üzemeltetésére, akár ebédhozzájárulásra.

Gajdáč Ondrej, az iskolaügyekkel megbízott alpolgármester szerint a júniusban előterjesztett rendelet célja nem az volt, hogy az egyházi iskolába járó gyermekek szülei többet fizessenek, hanem az, hogy a fenntartó – tehát a Marianum esetében az egyház – ugyanúgy járuljon hozzá a gyerekek ebédjéhez, ahogy azt a város is megteszi saját iskolái esetében. „Minden fenntartónak viselni kellene a felelősséget és terheket az intézményével kapcsolatban” – fűzte hozzá.

Keszegh Béla polgármester pedig arra mutatott rá, az iskolai étkeztetéshez való állami hozzájárulás miatt a várakozások szerint jelentősen megugrik majd az iskolákban étkezők száma – Komáromban akár ezer fővel – ezért is döntött úgy a város, hogy felújítja az iskolakonyhákat, amire csaknem egymillió eurót költ saját forrásból. Sőt, mivel a Marianum igazgatója kérte, hogy a város emelje a konyhák kapacitását annyival, hogy az ő tanulóik számára is biztosítani tudják az ebédet, egy teljesen új konyhát is kialakítottak a szomszédos Rozmaring utcai iskolában, ami önmagában nagyjából 300 ezer euróba került. „Azt is mondhattuk volna, hogy gondoskodjon az ebédről a fenntartó“ – mondta a polgármester, hozzáfűzve, a mostani városvezetés kezdeményezte azt is, hogy az egyházi iskola is kapja meg az önkormányzattól a teljes állami normatívát, ami eddig nem így volt. Szerinte a fentiek fényében különösen bántó, hogy egyesek a várost egyházellenesnek tüntetik fel.

A polgármester úgy vélte, ha az egyház az étkeztetés kérdésében elvárja az egyenlő elbírálást, akkor más dolgokban is ezt az elvet kellene alkalmazni, olyankor, amikor ez az egyház számára jelent plusz kiadást – például az egyházi óvodákban a szülők által fizetett magasabb illeték esetében, de akár a temetővel kapcsolatos lakossági panaszok megoldásában is. Horváth Attila és Ipóth Szilárd pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, problémás gyerekek taníttatása csak a városi iskolákra hárul, ezért ebben is szerepet vállalhatna az egyházi iskola, hogy valóban egyenlőség legyen az iskolák között, és mondjuk a harcsási gyerekek ne csak a Munka utcai iskola számára jelentsenek plusz terhet.

A bírálatok ellenére a testület végül nagy többséggel megszavazta, hogy eltöröljék az iskolák kategorizálását, így szeptembertől az egyházi és a városi iskolákba járó gyerekek szülei is ugyanakkora pénzösszeggel járulnak majd hozzá a gyerekek ebédjéhez. Ez azt jelenti, hogy a város állja az ebéd elkészítésének költségeit a nem városi fenntartású intézmények esetében is.

(csá)