A Múzeumok éjszakáján Konkoly-Thege Miklós munkásságáról és életéről Marián Vidovenec, az Ógyallai Szlovák Központi Csillagvizsgáló főigazgatója szlovák nyelven, Dorotovič Iván pedig magyar nyelven tartott érdekes előadást.

Az 1842-ben született Konkoly-Thege Miklós sokoldalú érdeklődése már a pályavásztásnál megmutatkozott, hiszen előbb a pesti egyetemen párhuzamosan hallgatott jogot és fizikát, majd a berlini egyetemen fizikát és csillagászatot. A doktorátus megszerzése után végigjárta a kor legjelentősebb európai csillagvizsgálóit, köztük a greenwhichit és a londonit is. Miután hazajött, 1867-ben Komárom vármegye szolgabírája lett.

A gazdag földbirtokoscsalád sarjaként született Konkolyt azonban sokkal jobban érdekelték a távoli csillagok, az univerzum titokzatossága, a végtelen tengerek és azok legyőzése, mint az irathalmazok. Így, miközben az ógyallai házának erkélyéről hol a nyugati országokból beszerzett, hol pedig a saját maga által konstruált műszerekkel kémlelte éjszakánként az égboltot, a Napot, a meteoritokat, a Jupitert, nappal arról ábrándozott, hogy ha már egyszer megszerezte a hajóskapitányi képesítést, és sajátkezűleg épített egy jachtot, talán ideje lenne meghódítani a vizeket, az ég és a föld találkozását, a horizontot. Vezetett hajót a Dunán, és mivel mozdonyvezetői szakképesítése is volt, ha úgy adódott, vonatot is.

Távcsövek az erkélyen

Az érdekfeszítő előadásból megtudhattuk, hogy a család ógyallai kúriájának erkélye idővel egyre kisebbnek és egyre balesetveszélyesebbnek bizonyult, ugyanis az egyre jelentősebb méretű távcsövei nemcsak nagy helyet foglaltak el, de komoly súllyal is bírtak. „Amikor, 1871-ben megérkezett az egy tonnát nyomó távcsöve, ahogy emlékirataiban is olvasható, elszörnyülködve állt a dobozok fölött, nézte a monstrumot, és rájött, hogy ilyen súllyal a kúriája falai már nem képesek megbirkózni. Ekkor határozta el, hogy a házával szomszédos fürdőház épületben folytatja a munkát. Tulajdonképpen ettől kezdve számítódik a ma is működő obszervatórium megalapítása” – mesélte a főigazgató. Idővel, ahogy birtokai bevételei lehetővé tették, kupolákat építtetett rá. Az obszervatórium – ahol a mai napig a kutatások középpontjában a Nap és annak aktivitásai állnak – Konkoly-Thege több nyelven íródott publikációinak eredményeképpen elképesztő gyorsasággal került fel a rangos csillagászati kutatóközpontok nemzetközi térképére.

Tudományos sikerek, felfedezések

Ehhez az évhez köthető az első kiemelkedő tudományos sikere is. „A Perseidák meteorraj által okozott látványos csillaghullást szerette volna megfigyelni, amikor felfedezte a lassúbb mozgású, fényes Alfa Capricornidákat – fejtette ki Marián Vidovenec. – A szakmai elismerés nagymértékben motiválta, és még nagyobb lendülettel vetette bele magát a munkába. Mindent részletesen dokumentált. A vizsgálati adatokat idővel, és ebben úttörőnek számított, fényképekkel is alátámasztotta.” Az akkor használatos dagerrotípiás képrögzítési eljárással az első csillagászati fotográfia, amely a Napról készült, 1848-ból maradt fenn. A fényképezésről és a fényképek előhívása során szerzett szakmai tapasztalatairól, egy különálló, hihetetlenül alapos kötetet is megjelentetett.

Konkoly, akit a hazai meteorológia felvirágoztatójának is tartottak, szakmai fejlődését nagyban elősegítette, hogy ebben az időszakban kezdett rohamosan fejlődni a spektroskópia, melynek segítségével a meteorok és üstökösök színképét tudta vizsgálni. Az egyik legfigyelemreméltóbb felismerése, hogy az egyes csillagok fényereje változó. Ezt 1877-ben a 160 álló csillag színképe c. tanulmányában publikálta. A következő évben pedig a Jupiter Vörös Foltját fedezte fel. Akkoriban még az a hipotézis uralkodott, hogy a bolygók szilárd anyagból állnak, ő viszont rajzain már gázneműként ábrázolta ezeket.

A tudomány nagy léptékű haladásával egyre jobb minőségű és egyre nagyobb távolságot átfogó távcsövek jelentek meg, melyekre a tudós szívesen áldozott. Sőt, maximalista lévén, sokszor ezeket még saját ötletei és tervei alapján tovább is fejlesztette, finomította.

Az államra ruházta az obszervatóriumot

Az elismert tudóst, aki több tudományos akadémia tagjaként is tevékenykedett, 1884-ben a korabeli sajtóban a Brüsszeli Observatórium jövendőbeli igazgatójaként emlegették. Hogy pontosan mi miatt hiúsult meg a kinevezése, arról sajnálatos módon nem maradtak fenn adatok. 1890. szeptember 1-től Konkoly Thegét kinevezték a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet igazgatójává, majd 1896 és 1905 között szabadelvű parlamenti képviselőként tevékenykedett.

„A csillagda fenntartása egyre komolyabb anyagi terhet rótt rá, ezért 1899-ben megegyezett az állammal, hogy az intézmény adósságainak a kiegyenlítéséért, és egy neki járó életjáradékért cserébe átruházza az obszervatórium tulajdonjogát. Ezzel nem csupán az intézmény működését mentette meg, de bebiztosította a saját anyagi biztonságát is” – mondta az előadó. Néhány évvel később, édesanyja halála után Konkoly-Thege további családi birtokot is adományozott az államnak Ógyallán, mégpedig abból a célból, hogy azt felparcellázzák a szegények között.

A természettudományok mellett a művészeteknek is nagy szenvedéllyel hódolt. Életrajzi adatait nézve, az ember azt gondolhatja, hogy amibe belefogott, abban az átlagnál jóval tehetségesebbnek bizonyult, hiszen már fiatal éveiben, 1859-ben, Komáromban megtartotta első nyilvános zongorakoncertjét. Jókai Mór Milton c. drámájához nyitányt írt, ennek 1876. április 3-án volt a bemutatója.

Konkoly-Thege Miklós öröksége

A főigazgató bemutatta a több mint 150 éves múlttal rendelkező Szlovák Központi Csillagvizsgálóként bejegyzett intézmény jelenét is. A Kulturális Minisztérium irányítása alá rendelt csillagdában nem csupán komoly tudományos-kutatómunka folyik, de rendezvényeikkel népszerűsítik a csillagvizsgálót, kiadványaikkal ápolják az alapító szakmai emlékét, és igyekeznek folyamatosan bővíteni a múzeumi részleg tárlatanyagát is. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a 180 éve született felvidéki tudós emléke szakmai körökben is fennmaradjon, hiszen Konkoly-Thege Miklós kora egyik kiemelkedő csillagásza, és polihisztora volt.

Konkoly-Thege Miklós nyomdokaiban

Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója május 14-én a Kultúrpalota dísztermében nyitotta meg a Budapesten született, de a nemzetközi tudományos világ által ógyallai csillagászként elismert Konkoly-Thege Miklós születésének 180. évfordulója alkalmából megrendezett, Csillagoknak tündöklő barátja c. emlékkiállítást.

A megnyitó a Múzeumok éjszakája programsorozat kiemelt eseménye volt, amelyen megjelent Marián Vidovenec, az Ógyallai Szlovák Központi Csillagvizsgáló főigazgatója és helyettese Dorotovič Iván, valamint Fridrich Valach az ógyallai Geomagnetikai Obszervatórium vezetője.

A századforduló éveiben élt polihisztor, Konkoly-Thege Miklós sokoldalú személyiségéről a kiállítás kurátora, Vanya Péter történész beszélt. „Amit kevesen tudnak róla, hogy munkássága során szorosan együttműködött a múzeum jogelődjével, és az intézmény 1886-os megalapítása után nagyon sok tárgyat adományozott a Duna Menti Múzeumnak. Azokat, melyekről valószínűsíthető, hogy tőle származnak, igyekeztünk reprezentálni a kiállítás megtervezése során. Sajnos pontos dokumentáció az adományozott tárgyakról akkor nem készült, illetve nem maradt fenn” – emelte ki.

A színes, kétnyelvű bannerek mellett az érdeklődőket eredeti csillagászati műszerek, Konkoly-Thege teodolitje, meteroszkópja, Komáromi Kacz Endre róla készült portréja – amit a bajmóczi múzeumból kaptak az emlékkiállítás idejére kölcsön –, fényképészeti eszközök, fényképek, 3D-s nyomatok, az ógyallai csillagdáról szóló rövidfilmek és még sok egyéb korabeli érdekesség várja.

Vanya Péter megköszönte azoknak a partnerintézményeknek, melyeknek a megalapításában és tudományos fejlesztésében a csillagász nagy szerepet játszott (Szlovák Központi Csillagvizsgáló Konkoly-Thege Miklós Múzeuma, Szlovák Hidrometeorológiai Intézet Ógyallai Megfigyelőállomása, Szlovák Tudományos Akadémia Földtani Intézetének Geomagnetikai Obszervatóriuma), valamint a komáromi Hrala Gyulának, hogy a tudós egykori (ma már magántulajdonban lévő) tárgyait a kiállítás idejére a múzeum rendelkezésére bocsájtották. A 3D-s nyomatok elkészítésénél, szerkesztésénél a budapesti Felvinczi Sándor volt segítségükre, akitől egy korabeli sztereó-nézőt és néhány korabeli sztereó-fotót is kölcsönkaptak.

A rendkívül informatív kiállítást, melyet különösen izgalmassá tesz, hogy a szakemberek a muzeális anyagok bemutatásához több ponton a korszerű 3D-s vizuális technológia vívmányait is felhasználták, szeptember 24-ig tekintheti meg a nagyközönség.

(janković)

Kapcsolódó cikkeink:
Csillagászat határok nélkül
Bélyegen a csillagvizsgáló
Szépül a Konkoly-Thege család sírkápolnája