Félgőzzel működő közvilágítás, térdig érő fű – már az is szomorú, ha egy önkormányzat kénytelen az ezekkel kapcsolatos alapszolgáltatásokon spórolni, ám ez még kibírható. Viszont, ha az állam segítség helyett továbbra is inkább kivérezteti az önkormányzatokat, akár az is előfordulhat egy-egy településen, hogy télen iskolákat zárnak be – szénszünet helyett gázszünet –, vagy éppen a sportolóknak kell fűtetlen sportcsarnokokban edzeni.

Az elmúlt hónapokban három csapás érte az önkormányzatokat. Ezek közül kettő Igor Matovič pénzügyminiszterhez köthető, aki elsőre jól hangzó intézkedésekkel állt elő. Kezdődött az ún. családtámogatási (avagy inflációllenes) csomaggal, ami két lépcsőben megemeli a gyerekek után járó adóbónuszt, egyúttal januártól bevezeti a szakkörtámogatást a gyerekeknek (jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja a törvényt). A tanárok sztrájkjára válaszul a kormány döntött arról is, hogy megemelik a pedagógusok és a közalkalmazottak bérét. A harmadik csapás pedig az elszabaduló energiaárak, amiben a kormány bűne „csupán” annyi, hogy szinte semmit nem tesz a rendkívül súlyos helyzet enyhítéséért.

„Mindenki egyetért azzal, hogy segíteni kell a családokat, és a pedagógusok, hivatalnokok is megérdemlik a magasabb bért. A baj ott van, hogy az ezzel járó pénzügyi terhek javarészt nem az államot, hanem az önkormányzatokat terhelik. A városoknak, falvaknak, megyei önkormányzatoknak kell fizetniük a számlát, holott nem kapnak erre pénzt az államtól. Közben az árak elszállnak, iskoláink bajba kerülnek, és az alapvető szolgáltatásokat is el kell látnunk – füvet kaszálni, szemetet szállítani, világítani az utcákat” – hangsúlyozta Keszegh Béla, Komárom polgármestere, aki egyben a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke is, amely szervezet ugyancsak keményen bírálja a kormány önkormányzatokat ellehetetlenítő intézkedéseit.

Komárom: 4 milliós pluszteher

A polgármester tételesen kifejtette, hogy mekkora terhet jelent Komárom számára a „három csapás”. Az adóbónuszos csomag akár évi 2 millió eurós kiesést jelenthet a városnak, miután ezzel csökken a fizikai személyek jövedelemadója, ami az önkormányzatok fő bevételi forrása. „Mivel az ún. részadók költése konkrét irányelvekhez kötött – legalább 40 százalékot kell iskolaügyre fordítani –, ez az intézkedés azt is jelenti, hogy Komáromban 800 ezer eurót von el csak az iskolaügyből, magyarán ennyit vesz el a gyerekektől“ – jegyezte meg.

A közalkalmazottaknak és oktatási intézményekben dolgozóknak jóváhagyott 500 eurós jutalom (járulékokkal együtt ez fejenként 700 euró) Komáromban 340 alkalmazottat érint és a város számára 240 ezer euró pluszköltséget jelent az idén. A jövő évi fizetésemelések pedig már évi egymillió eurós többletkiadást.

Az energiaárak elszabadulása pedig mindenkit érint, vállalkozásokat, intézményeket és önkormányzatokat. Sőt, majd a lakosokat is, bár vélhetően még mindig a háztartások energiárai drágulnak majd a legkisebb mértékben, hiszen itt az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) és az illetékes minisztériumok közbelépésére azért számítani lehet. Keszegh Béla elmondta, Komárom idén július végéig kötött áron, a lejáró szerződés értelmében 66 eurót (+áfa) fizetett egy megawattóra áramért. Augusztustól azonban a szolgáltatók csak napi piaci áron adják az elektromos energiát – ez viszont 350 euró/MWh körül mozgott az elmúlt hetekben. „Azaz most hatszor többe kerül a villanyáram. Ha ezen a szinten marad, akkor még az idén 400 ezer eurós többletkiadása lesz az önkormányzatnak, jövőre pedig 1 millió eurónál is több lehet a pluszköltség – csak az áramot illetően. Ehhez jön a gáz, ami egy év alatt szintén 5-szörösére drágult, ugyanakkor Komárom szerencsére a jövő év végéig még szerződésben rögzített áron kapja a földgázt. A távhő, a víz, az üzemanyag is drágul, ezekkel összefüggéseben pedig minden“ – fejtette ki a polgármester. Vagyis Komárom esetében jövőre 3-4 millió eurós többletköltséggel kell számolni, de valószínűleg ennél is többel.

„Legalább az áfához nyúlhatna hozzá a kormány. A korábbi 66 eurós villanyárnál Komárom 13,2 euró áfát fizetett megawattóránként, 350 eurós árnál viszont már 70 eurót. Vagyis az állam még jól is jár, több mint 5-ször annyi folyik be az államkasszába, mint korábban“ – hangsúlyozta Keszegh Béla.

Megjött a villanyszámla: drasztikus drágulás

„Nem szoktam politizálni, de most ezt ki kell írni magamból – írta a minap a közösségi oldalon Majer Péter, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója. – Tegnap este néztem egy szlovák kereskedelmi adó híradóját, ahol kormányunk tagjai sokadszor biztosítottak bennünket, hogy az energia drágulása nem lesz drasztikus: odafigyelnek, hogy az iskolák kevésbé érezzék meg. Ma viszont megjött az iskola villanyszámlája.“

Az igazgató közölte, eddig nagyjából havi fix 616 eurós előleget fizettek csak a villanyfogyasztásra (amire később mindig rá kellett fizetni), múlt héten viszont, hála a kormány „gondos törődésének”, egy olyan számlát kaptak, amely már 2183 eurós előleget ír elő. (Ezen kívül egy további fix összeg is szerepel a számlán, ami 57 euróról 218 euróra emelkedett.) „Ez 3.5-szörös emelés. Ha ez nem drasztikus, nem tudom mi az. Elgondolkodtam rajta, mi lenne akkor, ha nem törődnének velünk” – tette hozzá az iskola igazgatója.

Az iskolák helyzetét csak súlyosbítja, hogy az SaS szeptemberben jó eséllyel kilép a kormánykoalícióból, az iskolaügyet pedig pont az ő miniszterük, Branislav Gröhling vezeti – pontosabban ma már inkább nem vezeti. Szó van arról, hogy az iskolák kapnak állami támogatást az energiaárak fedezésére, de egyelőre olyan összegek hangoztak el, melyek csak a drágulás 20 százalékát takarnák be. Majer Péter megjegyezte, jelenleg azt kéri tőlük a minisztérium, hogy közöljék, mennyivel nő majd az iskola energiafogyasztása, mert az állam talán valamennyit segít. Ennek megbecslése viszont szinte lehetetlen, miután most már a villanyt is piaci áron vételezik, az ár folyamatosan változik, és a fűtés költségeit sem lehet előre megjósolni.

Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója – egyúttal komáromi városi képviselő – leszögezte, az iskolák hosszabb távon képtelenek lesznek kezelni a helyzetet, muszáj az államnak segítenie. „A szabadidős szakkörökre szánt tanulónkénti 600 eurós támogatás kapcsán rengeteg a bizonytalanság. Ez 400 millió euró állami szinten. Ebből az összegből inkább az iskolákat kellene megsegíteni, hiszen a működésük került veszélybe, ami sokkal fontosabb” – vélekedett a gimnázium igazgatója.

Csak spórolással lehet túlélni

Bauer Ildikó városi képviselő, a Szövetség komáromi polgármesterjelöltje is úgy látja, Matovičék nehéz helyzetbe hozták az önkormányzatokat. „Ezt a jövőben csak felelős gazdálkodással lehet túlélni. Családtámogatási programra szükség van, de az legyen rendszerszintű, átgondolt és nyújtson valós segítséget az elszegényedő állampolgároknak. Többször hangsúlyoztuk, hogy a tervezet átgondolatlan, (például a szakkörök támogatását sok kis településen egyáltalán nem tudnák az emberek kihasználni), nem célirányos, mivel a legtöbb igazán rászoruló csak kevés támogatást kapna. Láthatólag a felelősségteljes kormányzás meghaladja a jelenlegi szlovák kabinet képességeit“ – válaszolta kérdésünkre a magyar egységpárt politikusa.

Kiemelte, az iskolák támogatását nem emelik a növekvő rezsiköltségek ellenére sem, a vállalkozók számára is óriási terhet jelentenek a növekvő energiaárak, rájuk sem gondol senki, ahogy a lakosok is küzdenek a növekvő kiadásokkal. „Felháborító, hogy a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter ebben a helyzetben a probléma megoldása helyett kormányválságba sodorja az országot“ – fűzte hozzá. Bauer Ildikó szerint a nehéz helyzetben az önkormányzatoknak a kiadások optimalizálására kell törekedniük, és nem a lakosokat terhelni plusz költségekkel.

Ezzel Keszegh Béla is egyetért: „A kormány képviselői a nem nyilvános megbeszélések során rendre azt javasolják a polgármestereknek, hogy emeljék meg a helyi adókat, tehát a lakosokkal fizettessék meg a drágulást – ők osztogatnak, de a sarcot az önkormányzat szedje be. Ezt viszont egyszerűen nem tehetjük meg, sok embernek nagyon komoly anyagi gondjai vannak.”

„Tudatosítani kell, hogy az önkormányzatok állnak a legközelebb a családokhoz, ők oldják napi problémáikat, tartják fenn az iskolákat, melyekbe gyerekeink járnak. Azaz a települések sanyargatásával Matovičék a családok egyik zsebéből kivesznek, a másikba betesznek, de a gondokat a falvak és városok nyakába varrják. Mindez azt követően történik, hogy az önkormányzatok mentették meg a kormány fejetlen járványkezelését a teszteléssel és az oltás szervezésével. Sőt, az ukrán menekülthullám esetében is az önkormányzatok nyújtottak segítséget. Hálából olyan terheket kapunk, amibe belerokkanhatunk” – mutatott rá a polgármester.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Sztrájkkészültségben az önkormányzatok
Elefánt a porcelánboltban
A szegények megsegítését kérik a városok