Két éve új köntöst kapott a Szent Rozália-templom, egy évvel később a kórházban található kálvária restaurálása fejeződött be, majd a lourdes-i barlang is megújult, most pedig kápolna épül a kórház területén. A nehéz gazdasági helyzet és a támogatások akadozása ellenére is folyik a Szent András-bazilika belső restaurálása, ami 3,5 millió euróba kerül. Mindebben kulcsszerepe van Mons. Kiss Róbert kanonoknak, komáromi esperes-plébánosnak, nagyszombati általános helynöknek, aki 25 éve kötelezte el magát a papi hivatás mellett. Pályája kezdeteiről, komáromi szerepvállalásáról, az eddigi eredményekről és a jövőbeni tervekről kérdeztük.

Ezüstmise és pápai áldás

A komáromi esperes-plébános közösségi oldalán nemrégiben megosztott egy szépséges Apostoli Áldást, melyet Ezüstmiséje alkalmából a Vatikánból postáztak részére, személyesen Ferenc pápa aláírásával. Gyorsan elrepültek az évek azóta, hogy a pozsonyi dómban pappá szentelték. „Nagy várakozás előzte meg, hiszen ez volt az első magyar nyelvű papszentelés a Felvidéken” – mondta, majd a rá jellemző örök derűvel mesélt Jókán töltött gyerekkoráról, a nagypapájával vívott nagy snapszercsatákról, a meghitt családi estékről és a még nagyobb focimeccsekről barátaival. Elárulta, bár a szülői házban naponta jártak szentmisére, a szülők hite szilárd és megingathatatlan volt, ő maga pedig kiskorától ministrált, akkoriban nem gondolta volna, hogy egyszer majd papi pályára lép. Pedig Ágnes néni a templomban gyakran mondogatta: „Róbika, szép fiú, olyan szép pap lenne belőled.” Harmadikos volt a kassai magyar ipari szakközépiskolában, amikor egyre jobban elkezdte foglalkoztatni a papi hivatás gondolata. A bizonytalanság, a kétely azonban mindaddig ott volt benne, míg kézbe nem vette a papírt, hogy felvették. „Nagy öröm és boldogság töltötte el a szívemet, s a mai napig nem tudom eléggé megköszönni az Úrnak, hogy ezt az utat jelölte ki számomra.”

Hét éve komoly feladattal küldték Komáromba

Gútán, ahová 2009-ben került, nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, s rövid időn belül aktív közösséget kovácsolt a hívekből. Közben részt vett a város kulturális életében. „A Nagyboldogasszony Egyházi iskolában kiváló munka folyt, a gimnázium mellett alapiskolát és óvodát alapítottunk. Sokat tanultam ott, sok segítséget kaptam az ott élő szorgalmas emberektől. Befogadott a város. Mons. Orosch János érsek már korábban, dunaszerdahelyi működésem idején felfigyelt szolgálatomra, ahol 2000-től különböző feladatköreimben sikerült fellendítenem az ottani és környékbeli közösségek életét. Mikor 2012-ben főegyházmegyénk apostoli kormányzója lett, érsek atya megszólított és kinevezett a magyar hívek püspöki helynökévé, így Nagyszombatba, az érsekségre kerültem, és a Szent Ilona templom rektora lettem. Nagy eredménynek tartom, hogy Pázmány Péter városában, havi rendszerességgel, sikerült elindítanunk a magyar nyelvű diákmiséket az egyetemisták, a helyi magyarság, valamint az oda zarándokló magyar hívek számára. Négy évvel később, esperes-plébánosi megbízatással, a komáromi plébániára küldtek. A döntés egyik indoka az volt, hogy püspöki helynökként, helyben hatékonyabban munkálkodhatok azon, hogy Komárom a felvidéki katolikus magyarság központja legyen, és hogy az érsek úr még jobban kiemelje a történelmi magyar város egyházi jelentőségét. A Szlovák Püspöki Konferencia kedvező elbírálása után kérvényezte a Szentszéknél a Szent András-templom bazilika minor rangra emelését. Az érsek úrnak a magyar hívek iránt megnyilvánuló további gesztusa volt az is, hogy 2020-ban kinevezett a Nagyszombati Főegyházmegye egyik általános helynökévé.”

Isten dicsőségére

Az emberiség a kezdetektől fogva Isten dicsőségére emelt templomokat. Nem volt ez másképpen a Szent András-templommal sem, amit miután megrongált földrengés, tűzvész, árvíz, állhatatosan és kitartóan újra és újra felépítettek és restauráltak. Az impozáns barokk építmény külső falait, és a főhomlokzaton lévő szobrokat legutóbb 2008 és 2018 között újították fel.

Miután bazilika rangot kapott a templom, Kiss Róbert kanonok irányítása alatt megkezdték a belső terek, a villamoshálózat felújítását, ami egy műemlék épület esetében nem csupán komoly szakértelmet, hanem jelentős anyagi ráfordítást is igénylő feladat – utóbbi egyúttal serény pályázatírást jelent két ország minisztériumaihoz.

Nehézségek és akadályok

A bazilika belső felújításával kapcsolatos előkészületek során jött az első fordulat: kiderült, hogy a templom két mellékhajójában, a vakolat és a málladozó festék alatt nem egy névtelen alkotó freskói bújnak meg immár évszázadok óta, hanem a barokk legjelentősebb osztrák művészének, Franz Anton Maulbertschnek, az egyetemes művészettörténet jelentős alakjának eredeti művei 1759–1763-ból, a bazilika szentélyében pedig Carl Frederik Sørensen dán festőművésznek 1870–1875-re datálható alkotásai. Míg a templom főhajójának mennyezeti festményeit Luigi Aloys Francois Joseph Loir nemzetközileg elismert francia művész készítette 1870 és 1884 között.

Miután Juraj Puškár és Ján Hromada restaurátorok irányításával feltárták a nemzeti műemlékként nyilvántartott templom belső tereit, kiderült, hogy a szentély, a főhajó és a két emeletes oldalhajó teljes felújítása az előzetes kalkuláció szerint legalább 3,5 millió euróba kerülne – jóval többe, mint amire korábban számítottak. A magyar kormány ugyanakkor szívügyének tekinti a felvidéki magyar településeken lévő, a magyarság történelméhez kötődő templomok és műemlékek sorsát, ezért előbb 643 ezer eurót, majd a továbbiakban 1 millió eurót hagyott jóvá a Szent András-bazilika kincseinek megmentésére – sajnálatos, hogy a háború okozta gazdasági válság miatt a támogatás egy részének utalását kénytelen volt elhalasztani. „Ám az érsekségen keresztül, ahol az önrészek biztosítását is vállalták, sikerült további anyagi forrást találnunk. A munkálatok azonban nyolc hónappal elhúzódnak. Remélhetőleg húsvétra így is elkészül a szentély. Bizakodunk – részletezi a kialakult helyzetet Kiss Róbert, aki eddig minden szolgálati helyén felújíttatta Isten házát. – A bazilikában a tervek szerint a továbbiakban a főhajó restaurálása következett volna, de sajnos erre most nincs lehetőségünk. Viszont időközben a Szlovák Kulturális Minisztériumtól a jobb oldalhajó egészének felújítására hétszázezer eurós támogatást nyertünk el, így a nagy értékű Franz Maulbertsch freskók egy része is fokozatosan megújul.”

A beszélgetés során kiderült, az ismert porosz mester, Carl Friedrich Ferdinand Buckow által 1864-be épített különleges, 51 regiszteres orgona, melynek a fél centiméterestől a hatméteresig összesen 3100 sípja van, egy rendkívül különleges darab. „Többször volt részleteiben javítva, de már ráférne egy mindenre kiterjedő karbantartás. Ez nagy költséggel járna. Ahogy a hiányzó harangok pótlása is. Ugyanis a templomnak korábban hat harangja volt, de a háború éveiben a felét elvitték. Egyszer jó lenne visszaállítani a hiányzó darabokat is. Nagyon szép lenne, ha egyszerre zúgna mind a hat harang.”

Kiss Róbert elmondta, bár a bazilika az érsekség és a felvidéki magyarság büszkesége, számára ugyanolyan fontos a többi komáromi templom állagának és szépségének megőrzése is, ezért 2020/21-ben új köntöst kapott a Szent Rozália templom, és már épül a kórház területén az új kápolna.

Külön lelkipásztor az új kórházi kápolnában?

„Sokat jelent, hogy az elmúlt években sikerült a város vezetésével, az önkormányzattal, a többi egyházzal és a kórház vezetésével is jó kapcsolat kialakítanunk. Enélkül nem foghattunk volna neki a kórház területén lévő kálvária és lourdes-i barlang restaurálásának. A legtöbb kórházban van kápolna, hiányoltam, hogy a komáromiban nincs – úgy gondolom, hogy a betegségekkel, fájdalmakkal és félelmekkel küszködő kiszolgáltatott betegeknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy segítségért fohászkodhassanak az Úrhoz, mert az Isten kegyelmének hatalmas ereje van. Nekünk, katolikusoknak külön fontos az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztus jelenléte és magunkhoz vétele. Felkerestem Miroslav Jaškát, a kórház igazgatóját, aki rendkívül nyitott és támogató volt, amikor felvázoltam neki, hogy egy kápolnát építenénk a kórház területén.”

A kápolna a gyógyszertár épületének oldalszárnyában kapott helyet. Az átépítés költségének nagy részét magánvállalkozók támogatásából fedezik, továbbá a nagyszombati érsekség, Komárom városa, valamint a hívektől összegyűjtött adományok is hozzájárulnak a költségekhez. Előreláthatólag nyárra elkészül, amikor ünnepélyesen megáldják. Kiss Róbert szeretné, ha egy külön lelkipásztor látná el a kórházi szolgálatot.

Tervek a jubileumi születésnap után

Kérdésünkre, hogy októberben végén, amikor 50. születésnapját ünnepelte, készített-e valamiféle mérleget, jövőbeli tervet, Kiss Róbert így válaszolt: „A Mindenható, amikor megteremtette a világot, a káoszból teremtett rendet, s nekünk ugyanúgy, bármilyen funkcióban is vagyunk, arra kell törekednünk, hogy amit csak lehet, rendbe hozzunk magunk körül. Legyen az az egyének lelki nyugalma, családok békéje, közösségek összetartozása, vagy éppen az épületek falai. Biztos vagyok benne, hogy ha valahol falusi plébános lennék, ugyanúgy boldog lennék, és nem lenne semmiféle hiányérzetem. Elsődleges célom mindig, mindenütt az volt, hogy körülményektől függetlenül maximális szorgalommal és hűséggel teljesítsem a rám bízott szolgálatot. Ennek része az is, hogy segítsek rendbe hozni az emberek közti kapcsolatokat, megerősítsem a közösségeket, támaszt nyújtsak mindazoknak, akik megfáradtak, elbizonytalanodtak, meginogtak. A szeretet pedig szeretetet szül: a cél szeretetet adni és elfogadni. Bárhol is vagyok, azt tartom legfőbb feladatomnak, hogy Krisztus szeretetével önzetlenül szeressem a rám bízottakat. Természetesen könnyebb ott szolgálni, ahol hitében erős a közösség. Komáromban a fiatalok mellett egyre több felnőtt ismeri fel az egyház és a hit örök értékeit, s dönt a keresztség felvétele mellett. Ez pedig a jelenlegi elidegenedett és kiüresedett fogyasztási társadalmunkban nagy jelentőséggel bír és előremutató. Mi pedig pasztorációs tevékenységünk során azon vagyunk, hogy az elültetett hit magja szárba szökkenjen, élő hitté váljon és senkinek a helye ne maradjon üresen templomainkban.”

Janković Nóra

Kapcsolódó cikkeink:

Csúszik a Szent András-bazilika támogatásának kifizetése
Szerzetesi élet Csicsón
Teljesen megújult a Marianum főépülete
Átadták a gútai egyházi iskola megújult épületét
Feltárja újabb titkait a bazilika