Hosszú huzavona után jóváhagyták azt a kormányrendeletet, amely pontosítja a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát Szlovákiában. Ez egy listát is tartalmaz, mely a magyarlakta városok és falvak hivatalos magyar megnevezéseit, egyúttal az egyes településrészek magyar nevét is rögzíti. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos röviden összefoglalta, milyen nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket azokon a településeken, ahol arányuk eléri a 15 százalékot. Magyarként számos törvény adta nyelvhasználati jogunk van, meg kell tanulnunk élni velük, illetve kikényszeríteni ezek betartását.

Hosszú hónapokon át tartó egyeztetés után január végén a kormány elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtó rendeletét. Ennek alapján bővült azon szlovákiai települések listája, ahol kisebbségi nyelv használható a hivatali érintkezés során és az élet egyéb területein. A listát a legutóbbi népszámlálás nemzetiségi adatai alapján módosították: azon falvak és városok kerültek rá, ahol valamelyik nemzeti kisebbség számaránya eléri a lakosság 15 százalékát. Az elsőként és másodikként megadott nemzetiséget is figyelembe vették a számítások során. A 15 százalékos küszöbértéket egy 2011-ben történt törvénymódosítással vezették be – eredetileg 20 százalék volt.

A kormányrendeletet és a listát Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos hivatala dolgozta ki. Eddig 638 helység szerepelt rajta, az új lista azonban már 763 várost és falut tartalmaz – többségük magyarlakta, ezért a szlovák mellett a magyar nyelvet is lehet használni hivatalosan ezeken a helyeken. Az újonnan felkerülő 125 település túlnyomó részén ruszin és roma közösség él, de öt magyarlakta helységgel is bővült a felsorolás.

A március elsejétől hatályba lépő rendelet lényeges eleme, hogy meghatározták, az egyes kisebbségek által lakott településeknek mi a hivatalos megnevezése a kisebbségek nyelvén. Sőt, a településrészek esetében is megállapították a kisebbségi nyelvű megnevezéseket – összesen 107 magyarlakta helység 302 településrésze kapott hivatalos magyar nevet. Ez különösen lényeges abból a szempontból, hogy például a helységnévtáblákra is kikerüljön a megfelelő kisebbségi nyelvű megjelölés – akadnak olyan esetek, hogy egy-egy majort a helyiek is többféleképpen neveztek, vagy éppen különböző módokon írtak magyarul. A magyar nyelvű lista elkészítésében jeles szakértők működtek közre: Szabómihály Gizella nyelvész és Horony Ákos jogász voltak a tagjai a magyar helynévbizottságnak. Segítségüket külön is megköszönte a kisebbségi kormánybiztos.

Ahol hivatalos nyelv a magyar is

A Komáromi járás 41 települése közül 37 szerepel a listán. Ezek mindegyikében hivatalosan is használható a magyar nyelv a nyelvhasználati törvény értelmében – csupán az egyértelműen szlovák többségű Dulovce (Újgyalla), Šrobárová (Szilos), Lipové (Zsemlékes) és Mudroňovo (Újpuszta) községekben nem.

A városok és falvak magyar megnevezését illetően nincs nagy meglepetés, hiszen a magyar helységnevek beépültek a köztudatba. Esetleg Pat község emelhető ki: a falu nevét ugyanis előszeretettel írták régies módon, Pathként, ám a listán a név végi „h“ nélkül szerepel. Pat hivatalos magyar megjelölése tehát Pat.

Ha azonban a komáromi járásbeli települések részeinek magyar megnevezéseit böngésszük, talán a régiót jól ismerők is meglepődnek egy-egy néven. Mellékelt táblázatunkban a településrészekkel rendelkező községeket soroljuk fel a részek magyar megnevezéseivel együtt, a hivatalos lista alapján. Végérvényesen eldőlt az is, hogy Komárom városrésze, Örsújfalu rövid „ö”-vel írandó. Érdekesség, hogy két településen, Ekelen és Ógyallán is található egy-egy Margitpuszta.

Kabátfalu, Gyulamajor, Gadóc magyarul is

A lista egyik lényeges gyakorlati haszna, hogy egyszerűsödik a magyar helységnévtáblák kihelyezése a településrészeken, hiszen tiszta helyzetet teremt – hivatalos, államilag jóváhagyott kisebbségi megnevezéseket és írásmódokat tartalmaz. A települések kötelező megjelölését a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása határozta meg, a településrészek megjelölését pedig a Gyimesi György parlamenti képviselő által kezdeményezett – és szakértők által pontosított – 2020-as változtatás írta elő. Ennek értelmében minden közúti közlekedési táblán szerepelhet magyar megjelölés is a magyarlakta településeken.

Felvetésünkre, hogy kinek a kötelessége a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése, Bukovszky László elmondta, ez attól függ, a táblák melletti útnak ki a fenntartója. Tehát vagy a helyi, vagy a megyei önkormányzat (másod- és harmadosztályú utak esetén), vagy az állam (első osztályú főutak) feladata ez. Örsújfalunál a főút menti magyar nyelvű táblákat is az állam/közútkezelő vállalat helyeztette ki tavaly nyár végén.

Egy bolt nyitvatartását is ki kell írni magyarul

Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény számos jogot biztosít a kisebbségi településlistán szereplő települések lakosainak – tehát ott, ahol a számarányuk eléri a 15 százalékot. Bukovszky László hangsúlyozta, a polgárok életét, egészségét, vagyonát és biztonságát fenyegető veszélyre figyelmeztető információkat, feliratokat, közleményeket kötelező feltüntetni az érintett kisebbség nyelvén – és ez nemcsak a közigazgatási intézményekre vonatkozik, hanem a magánszektorra is. Vagyis például egy komáromi ruházati boltban magyarul is ki kell írni a nyitvatartási tájékoztatást, a reklamációval kapcsolatos információkat, a tűzvédelmi tájékoztatást, vagy például a bejárati ajtóra a „tolni/húzni” vagy éppen „vészkijárat” feliratokat. Gyógyszertárak, orvosi rendelők, különböző hivatalok és hatóságok esetében ugyanez a helyzet – egy dohányboltban ugyancsak kötelező magyar nyelven is kiírni, hogy 18 év alattiakat nem szolgálnak ki.

Panaszt tehetünk

Ezek az előírások egyelőre még a többségében magyarlakta városokban is csak részben teljesülnek, ez régiónkban is így van. Varázsütésre valószínűleg nem is változik meg a gyakorlat, ugyanakkor ennek érdekében mi magunk is tehetünk. Egyrészt figyelmeztethetjük az érintett hivatalt, intézményt, vállalkozót, alkalmazottat az esetleges hiányosságokra, másrészt hivatalos panasszal is élhetünk. „A polgárok a kormányhivatalnál tehetnek panaszt az észlelt törvénysértések miatt. Az ügyekben végső soron a kisebbségi kormánybiztos hivatala fog eljárni, vagyis jómagam” – felelte felvetésünkre Bukovszky László.

Megjegyezte, hivatala előadásokat tart a magyar tannyelvű középiskoláknak a nemzeti kisebbségek jogairól. „A beszélgetősorozattal azt szeretnénk elérni, hogy a végzős diákok úgy lépjenek ki az életbe, hogy tisztában vannak jogaikkal, és képesek is gyakorolni azokat” – mondta, majd hozzátette, a közeljövőben a komáromi Selye János Gimnáziumban és az Ipariban is sor kerül ilyen rendezvényre, továbbá a gútai Magán Szakközépiskolába is ellátogat.

Csaba Ádám