Bár benne volt a pakliban, igazából senki nem számított rá. Június végén robbant a hír: Nagy-Britannia választóinak többsége, közel 52 százalékuk úgy döntött, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból. De milyen hatásai lehetnek a britek távozásának? Mi lesz a szigetországban dolgozó uniós állampolgárokkal?

Az első, amit érdemes leszögezni, hogy Nagy-Britannia a népszavazással egyelőre csak elvi döntést hozott arról, hogy kilép az EU-ból, még nem kezdődött meg a kilépési folyamat. Egészen addig, amíg a brit kormányfő hivatalosan nem kéri országa kilépését – amit egyes brüsszeli hivatalnokok egyébként sürgetnek –, addig ez nem is uniós ügy. Előfordulhat, hogy még hónapokig semmi nem történik – azaz nem eszik olyan forrón a kását. Maga a kilépési folyamat is hosszú lesz, akár két évig tarthat. Vagyis rengeteg idő van arra, hogy mindenki alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, különböző egyezségek szülessenek Nagy-Britannia és az EU között.

A népszavazás utáni egymásra mutogatás néhány nappal később csillapult, múlt szerdán az uniós tagállamok vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, és nyugtatni próbálták a kedélyeket. Ugyanakkor közös nyilatkozatukban elismerték: „Sokan elégedetlenségüket fejezik ki a dolgok jelenlegi állása miatt, európai és nemzeti szinten is. Az európaiak elvárják tőlünk, hogy jobb munkát végezzünk, a biztonság megteremtésében, a munkanélküliség elleni harcban, a növekedés előmozdításában.”

Rövid távon biztos nem lesz pozitív hatása a brit döntésnek, elsősorban az Egyesült Királyság számára – a döntés másnapján a font árfolyama és a brit tőzsde zuhanásba kezdett, majd a hitelminősítők is rontották az ország minősítését. Minél hosszabb távra tekintünk előre, annál kevésbé lehet előrejelezni a hatásokat, minden attól függ, milyen irányt vesznek a kilépési tárgyalások, illetve hogy az Európai Unióban milyen változásokat indít el a brexit.

Milyen legyen az új EU?

Az ugyanis egészen biztos, hogy az EU-ban változások lesznek – újra kell gombolni a kabátot. Gazdasági ereje meggyengült, az egyik legerősebb tagállam távozik. Alapvetően két véleménycsoport csap majd össze, az „unionisták” és a „szuverenisták”, előbbiek a szorosabb brüsszeli irányítást képviselik, akik egyfajta Európai Egyesült Államok felé mozdítanák az Uniót, utóbbiak pedig sok döntést meghagynának a tagállamoknak, a nemzeti kormányok hatáskörét bővítenék. Az már látszódik, hogy a visegrádi négyek – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – inkább a „kevesebb Brüsszel” álláspontot képviselik majd. Elképzelhető a két álláspont valamiféle ötvözete is, amikor egyes területeken az EU nagyobb jogokat kap, másokban viszont kevesebbet. Többen felvetették újra a „kétsebességes” EU ötletét, amikor lenne egy „mageurópa”, egy szorosabb unió, ami az euróövezeti, vagy éppen schengeni államokat foglalná magába, és lenne egy lazább együttműködésen alapuló európai államszövetség.

Lényeges kérdés az is, hogy a migránskérdésre milyen választ ad Brüsszel, illetve a tagállamok, hiszen az ebben a kérdésben tanúsított elégtelen uniós fellépés volt az egyik lényeges ok, amiért a britek többsége a kilépés mellé állt – tegyük hozzá, nemcsak az Európán kívülről érkező migránsok ügye, hanem a más uniós tagállamokból érkező munkavállalóké is.

Mi lesz az Angliában dolgozókkal?

A közép-kelet-európai államok polgárait elsősorban az érinti, hogy vállalhatnak-e munkát az Egyesült Királyságban, mi lesz azokkal, akik a szigetországban dolgoznak? Erre egyhamar nem lehet pontos választ adni, elsősorban a Nagy-Britannia és az Európai Unió tárgyalásaitól függ majd. A magyarországi brit nagykövet leszögezte, a kilépés után nem lesznek azonnali változások, két és fél évig semmilyen fordulat nem várható. Alapesetben nehezedhet a munkavállalás, azonban a V4-ek már most leszögezték: kiállnak amellett, hogy hogy azok a magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek, akik a briteknél akarnak tanulni vagy dolgozni, ezt a brexit után is megtehessék. Sőt, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette, a maradó 27 tagállam vezetője egyetértett abban, hogy ha a britek a kilépés után is hozzá akarnak férni az uniós egységes piachoz, akkor Londonnak a személyek mozgásának szabadságát is el kell fogadnia – tehát azt, hogy uniós polgárok szabadon vállalhassanak munkát. Ha ezt a feltételt fenntartják az uniós államok, akkor a mostani helyzethez képest nem sok fog változni.

Fontos lehet térségünkre nézve az is, hogy a brit kilépéssel csökkennek-e a hozzáférhető uniós pénzek. Ez még ugyancsak a jövő zenéje, de többen hangoztatják, a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszak feltételei nem fognak módosulni.

Az EU kikötötte, addig nem tárgyalnak a kilépésről, amíg a brit kormány hivatalosan be nem jelenti, hogy kilép. London jelezte, erre ősszel kerülhet sor. Az uniós tagállamok vezetői legközelebb szeptemberben, Pozsonyban tárgyalnak a Brexitről és az EU jövőjéről. A nyári időszakban bizonyára sokan mondanak véleményt, de érdemi lépés őszig nem várható.

Az EU nem esik szét

Villáminterjú Csáky Pállal, az MKP európai parlamenti képviselőjével.

Mi lehet az oka a meglepő döntésnek?

Én egy pszichózis győzelmének tartom azt, ami Britanniában győzött. A brit miniszterelnök felelőtlen módon igyekezett minden rosszat Brüsszel nyakába varrni, olyan dolgokat is, amelyekről éppen ő tehetett. Ne feledjük el ugyanis, hogy az EU-ban semmi nem történhet a miniszterelnökök beleegyezése nélkül. Ami történt rossz, mindenkinek fájni fog, de leginkább a briteknek. Kül- és belpolitikai, gazdasági és pénzügyi problémák sorát gerjesztették maguk számára ezzel a döntéssel.

Milyen hatásai lehetnek a brexitnek?

A brexit hatásai Szlovákiára nézve nem lesznek komolyak. Előfordulhat, hogy több, Britanniában dolgozó vagy ott tanuló polgárnak haza kell jönnie. Ez nem jó, de nem tragédia. A jelek szerint Nagy-Britannia jelentős politikai, gazdasági és pénzügyi potenciált veszít, s az sem kizárt, hogy Kis-Britannia marad belőle. Azon nem kell csodálkozni, hogy a felelőtlen politikai hazárdjátékok ilyen hozadékkal bírnak. Ami még negatív hozadék, az a kampány kiemelkedően durva volta, illetve annak a tudatosulása, hogy a britek olyan helyzetben hoztak meg egy ilyen fontos döntést, hogy nem volt forgatókönyvük arra az esetre, hogy mi történik majd másnap. Ezt politikai dilettantizmusnak tartom.

Soros György szerint az Európai Unió végét jelenti a brexit. Ön hogyan látja? Miben kell változnia az Uniónak, hogy ne így legyen?

Nem kell Soros György minden kijelentését komolyan venni, ő egy olyan exhibicionista, mint Václav Klaus – és messze nem tévedhetetlen. Én itt Brüsszelben azt tapasztalom, hogy mindenki megijedt egy kicsit és mindenki fokozottan tudatosítja a felelősségét. Az EU nem fog széthullni, legfeljebb megváltozik – a legrosszabb esetben kétsebességessé válik. Ebben az esetben arra kell törekedni, hogy a magban maradjunk, erre Szlovákiának nagyobb esélye van, mint Magyarországnak – az euró miatt. S hogy miben kell változnia az EU-nak? Sok mindenben, ezt is tudatosítja mindenki. Vitát kezdünk erről, a szakmai bizottságnak magam is tagja leszek.

(Megkérdeztük a Híd EP-képviselőjét, Nagy Józsefet is, azonban elfoglaltságára hivatkozva nem válaszolt.)

Csaba Ádám

Olvassa el Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjének jegyzetét is a brexitről!

(Cikkünk a Delta július 4-i számában jelent meg)