Tizenkét kilométer hosszúságban épülhet meg a Dél-Komáromot és Szőny városrészt délről, délkeletről elkerülő út. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. első körben az útszakasz tanulmánytervét és környezetvédelmi hatástanulmányát dolgozza ki. Ezzel szemben Észak-Komárom elkerülő útjának megépítése egyelőre a távoli jövőbe veszik. A Vág-híd felújítására, az „izsai kereszteződés“ biztonságosabbá tételére már reális esély van a közeljövőben, a Komárom – Gúta útszakasz felújítását és szélesítését pedig már jóvá is hagyták – igaz ez utóbbi Nyitra megyének köszönhető, és nem a szlovák kormánynak.

Múlt héten a dél-komáromi városházán Molnár Attila polgármester, Czunyiné Bertalan Judit, a térség parlamenti képviselője, valamint Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelentették be, a magyar kormány 600 millió forintot biztosít a beruházás előkészítésének költségeire.

A kérdéses útszakasz nagy valószínűséggel az Igmándi úti körforgalomtól vezet majd keleti, délkeleti irányba, megkerülve Szőny városrészt, végül a Tatára és Tatabányára vezető 1-es úthoz csatlakozva (az Igmándi út Dél-Komárom központjából az M1-es autópálya irányába halad). Miután a tervek még csak most készülnek, biztosat nem lehet mondani a 12 kilométeres, előzetesen kétsávosként meghatározott útszakasz nyomvonaláról.

Czunyiné Bertalan Judit elmondta, a tervezett elkerülő út egy hat pontból álló intézkedéssorozat része, amely a dél-komáromi ipari parki térség közlekedésfejlesztését szolgálja. Ennek része többek között a 13-as út felújítása és egy új ipari parki csomópont kialakítása az 1-es úton.

Gyorsforgalmi úton a Balatonhoz

A sajtótájékoztatón elhangzott, az M81-es gyorsforgalmi út fejlesztése is folyamatban van, a tervezése 2020 őszén kezdődött. Ez az új komáromi Duna-hídtól az M1-es autópálya érintésével, illetve Székesfehérvár mellett az M7-es érintésével halad, végül a majdani M8 autóútnál, Sárbogárd térségében ér véget. A 120 kilométeres gyorsforgalmi út alapvetően a meglévő kétsávos főúti összeköttetés négysávossá bővítésével épülne meg, miközben az érintett településeket elkerüli.

A korábbi bejelentés szerint az M81-es tervei hónapokon belül elkészülhetnek, míg a Dél-Komáromot elkerülő út esetében 2024-re várható a környezetvédelmi engedély kiadása.

Észak-Komáromban egyhamar nem lesz

2010 óta kifejezetten szembeszökő, hogy míg a Duna túloldalán a magyar állam jelentős közlekedésfejlesztési beruházásokat hajt végre – részben a Monostori híd megépítésével összefüggésben –, addig Észak-Komárom térségében szinte semmilyen komoly állami fejlesztés nem történik, az új Duna-híd is a „semmibe vezet“, vagyis a megnövekvő forgalom a városon belüli főutakat terheli.

Érdemes leszögezni, hogy az első osztályú utak – főutak – karbantartása és építése az államhoz és a Szlovák Útkezelő Vállalathoz köthető, sarkosan fogalmazva a közlekedési miniszter döntésein múlik. A mindenkori kormány és minisztere sürgethetné meg az Észak-Komáromot elkerülő út előkészítését, majdani építését is, ám úgy tűnik, ez a költséges fejlesztés semmit nem halad előre – ilyen hozzáállás mellett 20 év múlva sem lesz elkerülő út Észak-Komáromban. Sem a Holt-Vágot érintve, sem más nyomvonalon. Ez azért is különösen szomorú, mert a Híd kormánytagsága idején (2016 és 2020 között), a párt jelöltje, Érsek Árpád töltötte be a közlekedési miniszteri tisztséget.

Régóta követeljük, egyre hangosabban

Az elmúlt közel egy évben régiónk képviselői egyre hangosabban követelik a kormánytól, hogy a régiók között arányosan elosztva költsön az egyes fejlesztésekre, a közlekedést érintő beruházásokra, ne hanyagolják el a déli országrészt az északi rovására, továbbá a pénzosztásba kapjanak nagyobb beleszólást a régiós önkormányzatok. Nyitra Megye Önkormányzata, megyei képviselők, a Szövetség politikusai, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége, a Szlovákiai Városok Uniója, illetve más önkormányzatokat tömörítő szervezetek is kiálltak emellett.

Komáromot más lényeges infrastruktúra-fejlesztések is elkerülték eddig, egyelőre az átmenetileg alátámasztott Vág-híd teljes körű felújítása is várat magára, ahogy az izsai kereszteződés biztonságosabbá tétele sem valósult meg – például egy körforgalom építésével.

Az I/63-as és I/64-es főutak találkozásánál fekvő izsai kereszteződés a legjobb példa a mindenkori szlovák kormány hozzáállására. A régió képviselői ugyanis már egy évtizede követelik a közlekedési gondok megoldását, és ez annak ellenére sem történt meg, hogy az állam szempontjából aprópénzért orvosolni lehetne a gondokat. Hét éve például 13 környékbeli község – a Hídverő Társulás falvai – és Komárom hivatalosan is kérvényezte a Szlovák Közútkezelő Vállalatnál a rendszeresen beduguló, balesetveszélyes kereszteződés átépítését. Később a régió parlamenti képviselői is segítséget ígértek, a megyei önkormányzat is követelte a körforgalom építését. A napokban pedig aláírásgyűjtés is indult.

Vág-híd, izsai körforgalom: akadnak biztató jelek

Ugyanakkor mind a komáromi Vág-híd, mind az izsai letérő esetében akadnak biztató jelek – bár ígéretekben az elmúlt években sem volt hiány.

Andrej Doležal közlekedési miniszter nem sokkal kinevezése után, 2020 nyarán azt ígérte, meg fogják oldani az izsai kereszteződés gondjait. Azóta több alkalommal is egyeztetett Keszegh Bélával, Komárom polgármesterével, aki a Szlovákiai Városok Uniójának alelnökeként is egyik szószólója a régiók követeléseinek. Legutóbb tavaly novemberben egyeztetett a miniszterrel: ekkor konkrétumként elhangzott, idén tavasszal kiadhatják a Vág-híd teljes körű felújításával kapcsolatos építési engedélyt, és 2022 második felében a kivitelező kiválasztása is megtörténne közbeszerzés útján. A miniszter ígérete szerint maga a felújítás pedig 2023-ban zajlana, beleértve a híd mindkét részét. A felújítás félpályás útlezárás mellett történne, vagyis nem fordulna elő, hogy a munkálatok idején Gútán keresztül lehetne csak eljutni mondjuk Izsára. Ebben az ügyben legutóbb Domin István, Izsa polgármestere egyeztetett a Szlovák Közútkezelő Vállalat beruházásokért felelős igazgatójával, Viliam Žákkal, aki két hete jelezte, konkrét javaslatot nyújtottak be a minisztériumnak a híd felújításával kapcsolatban, és várják a tárca válaszát.

Az izsai körforgalom ügyében sajnos kevesebb a konkrétum, a jelenlegi információk alapján 2022 második negyedévében kiírhatják a közbeszerzést a projektdokumentáció elkészítésére. Ezt követően derülhet ki, valóban körforgalommal, vagy esetleg más módon – például jelzőlámpákkal – próbálják biztonságosabbá tenni a kereszteződést. Tekintettel erre, úgy tűnik, az izsai kereszteződés átépítésére leghamarabb 2023-ban kerül sor. Keszegh Béla jelezte, a tavasz folyamán újabb egyeztetés várható a közlekedési miniszterrel.

Jelentős megyei útfelújítások

Mint korábban írtuk, akadnak egészen konkrét jó hírek is a régió útjainak felújítása kapcsán – igaz, nem az állam, hanem a másod- és harmadosztályú utakat kezelő Nyitra Megyei Önkormányzat jóvoltából. Tavaly év végén ugyanis a megyei közgyűlés a Komárom és Gúta közötti útszakasz teljes felújításáról, részleges szélesítéséről döntött – a 4,5 millió euró eurós beruházás nagy részét az Európai Régiófejlesztési Alapból (ERDF) meríti a megye. Ezen kívül 1,2 millió euróból a Gúta – Vágsellye útszakasz, nagyjából 3,4 millió euróból (2023-as megvalósítással), a Gúta és Érsekújvár közötti útszakaszt, továbbá a 8,7 millió eurós költséggel a Bajcs és Párkány között vezető II/509-es számú utat is felújítják, ugyancsak uniós támogatás segítségével.

(csá)

Kapcsolódó cikkeink:
Szélmalomharcot vív az utak felújításáért Izsa
Átadták a Monostori hidat
Megoldást sürgetnek a közlekedési gondokra
Polgármesterekkel tárgyalt a közlekedési miniszter