Tavaly őszig három éven át folyamatosan drágultak a házak és lakások országszerte, azóta viszont megfordult az irány, az idei év első felében fokozatosan egyre olcsóbbak lettek – az árcsökkenés minden régióban érezhető. Komáromban átlagosan 86 ezer euróért kel el egy régebbi háromszobás lakás, ám 60 ezer euró alatt lehetetlen egy 65 négyzetméteres lakást vásárolni.

A szlovák jegybank adatai szerint tavaly októberben érték el a csúcsot az ingatlanárak, azóta fokozatos a csökkenés. Jelenleg – az országos átlagot tekintve – a másfél évvel ezelőtti szintre estek vissza az árak.

E megállapításokkal a hazai ingatlanirodákat tömörítő különböző szövetségek is egyetértenek. A Szlovák Köztársaság Ingatlanuniója megállapítja, a megyeszékhelyeken az idei első fél-évben átlagosan 5,2 százalékkal lettek olcsóbbak az ingatlanok, ezen belül a régebbi 2 és 3 szobás lakások ára 5-10 százalékkal, az újabbak kevesebb mint 5 százalékkal csökkentek. Az ingatlanunió arra számít, hogy 2023 második felében is folytatódik az ingatlanárak csökkenése, ám az már nem biztos, hogy minden ingatlantípusnál.

Komárom még mindig olcsónak számít

A szervezet árlistájából kiderül, Komárom – összehasonlítva a hasonló népességű városokkal – még mindig a legolcsóbb a régióban. Jelenleg a régebbi 3 szobás lakások átlagosan 1324 eurós négyzetméteráron kelnek el Komáromban, vagyis egy 65 négyzetméteres lakás átlagosan 86 ezer euróért talál gazdára. Ennél nem sokkal drágábbak Léván (1347 euró/m2) sem, Érsekújvárban (1461 euró/m2) és Vágsellyén (1529 euró/m2) viszont már érezhetően többe kerülnek az ilyen lakások. Dunaszerdahely pedig még sokkal drágább, hiszen az 1749 eurós négyzetméterár az jelenti, egy régebbi 3 szobás több mint 113 ezer euróba kerül. Összehasonlításképpen: Pozsonyban 3125 euró a négyzetméterár és Pozsony-Óváros a legdrágább (4041 euró/m²).

Őszi Csaba, a komáromi székhelyű Home Center ingatlaniroda vezetője lapunknak elmondta, minél távolabb található a belvárostól egy komáromi lakás, annál olcsóbb. Vagyis a Bauring és a Klapka lakótelepi lakások az olcsóbbak közé tartoznak, ugyanakkor a Rákóczi utcaiak is, utóbbiak a sűrű autósforgalom és az erkélyek hiánya miatt. „Kedveltebbek, ezért drágább lokalitások a hetes lakótelep, főként a központhoz közelebbi fele, a Király püspök utca környéke, továbbá a Gazda utcai, valamint a Komenský utcai lakások is. Legdrágábban természetesen a belvárosban juthatunk lakáshoz. E pillanatban egy régebbi, 65 négyzetméteres lakást nem lehet megvásárolni 60 ezer euró alatt – ezt is csak akkor, ha földszinti lakásról, olcsóbb lokalitásról van szó” – válaszolta kérdésünkre, hozzátéve, utóbbi 920 euró/m² árnak felel meg.

Folytatódik az enyhe árcsökkenés

Őszi Csaba megerősítette, a legutóbbi 9 hónapban a komáromi régióban is érezhető az árcsökkenés. „A túlárazott ingatlanok iránt szinte megszűnt az érdeklődés. Mindez főként az egyre magasabb hitelkamatnak és a magas inflációnak köszönhető. Nem számítok jelentősebb változásra az elkövetkező hónapokban, folytatódik az enyhe árcsökkenés, mivel várhatóan továbbra is emelkednek a hitelek kamatai és az inflációt sem sikerül majd az óhajtott 3-4 százalékra mérsékelni.”

Rámutatott, a korábbi években nagyon olcsók voltak a hitelek, emiatt sokan hitelből finanszírozták az ingatlanvásárlásukat, ám ezek fixációja lejár. „Ez azt eredményezi, hogy az eddigi kamatlábak a 0,6-0,8 százalékról hirtelen 4,5-5 százalékra ugranak, ami egy 100 ezer eurós hitel esetében azt jelenti, a havi törlesztőrészlet akár 200-250 euróval is megnő. Vagyis, ha az állam nem dob mentőövet az érintetteknek, akkor többen is arra kényszerülhetnek, hogy eladják hitelből vásárolt ingatlanjukat. Ráadásul, mivel gyorsan kell lépniük, akár áron alul is kénytelenek lesznek ezt tenni, ami természetesen a vevőknek kedvez, és további árcsökkenést generál. A lejáró hitelek nagyjából 30 százaléka ilyen olcsó hitel, vagyis ennek hatása megjelenik majd az ingatlanpiaci árakban” – magyarázta az ingatlaniroda vezetője.

Kiemelte, mivel ma nehezebb eladni egy ingatlant, felértékelődött a minőségi ingatlanprezentáció szerepe – vagyis a potenciális érdeklődők megszólítása profi fotók, 3D virtuális bemutatók, videók segítségével. „Tapasztalataink szerint ezek a korszerű eszközök segítenek abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül a legmagasabb áron lehessen rátalálni a megfelelő vevőre.”

Ki jogosult lakhatási támogatásra?

Őszi Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy az anyagi szükséghelyzetben élők júliustól némileg magasabb lakhatási támogatást kapnak az államtól. Erre akkor jogosultak az egy háztartásban élők, ha a háztartás bevételei összességében nem érik el az egy főre eső létminimumot. Egy felnőtt esetében ez az összeg 268 euró, további felnőtt családtag esetében 187 euró, egy eltartott gyerek esetében pedig 122 euró – ezekből kiszámolható, hogy egy konkrét család, háztartás bevételei elérik-e a létminimumot.

Azon túl, hogy egy család anyagi szükséghelyzetben él, néhány további feltételnek is meg kell felelnie ahhoz, hogy állami lakhatási támogatásban részesüljön. Csak szlovákiai állandó vagy átmeneti lakhellyel kérhető egy Szlovákiában található ingatlanra vonatkozóan. Lehet szó bérelt lakásról, de például egy idősotthonban lakó is kérheti. További feltétel, hogy a kérelmező igazolni tudja, a legutóbbi 6 hónapban rendben fizette a lakhatással kapcsolatos költségeket – tehát például nincs lakbérhátraléka –, de legalábbis megállapodást kötött az esetleges adóssága fokozatos törlesztéséről.

Gyakorlatilag bárki folyamodhat állami lakhatási támogatásért a szociális, munkügyi és családügyi hivatalban, ám a fenti feltételek teljesülését minden kérvény esetében egyénileg ellenőrzi a hivatal, és nem teljesülés esetén elutasíthatja a kérelmet.

A július 15-től életbe lépett vonatkozó törvény értelmében a támogatás egy fő esetében havi 83 euró, két személyre 140 euró, háromra 178 euró, négy családtagnál 216 euró, öt vagy ennél több fő esetében pedig havonta 254 euró.

(csaba)