Komáromban 1600 tanuló és 200 pedagógus kezdi meg az új tanévet szeptember 3-án a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban – beleértve a Marianum Egyházi Iskolaközpont alapiskoláját is –, 1100 tanuló és 140 pedagógus a szlovák tanítási nyelvű alapiskolákban, 150 tanuló pedig a speciális nevelési igényű tanulókat ellátó intézményekben – tudtuk meg Bagita Judittól, a komáromi tanügyi hivatal munkatársától. Hétfőn mindenütt becsengetnek.

Az új elsősök egyike az izsai Szeles Chloe, aki az ottani óvodába járt, és jövő héten, hétfőn a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban kezdi meg alapiskolai tanulmányait. Büszkén mutatja, hogy neki már van iskolatáskája. „Magam választottam. Pillekönnyű és lovacskák vannak rajta. Nagyon szeretem a lovakat. Azért lesz jó az iskolában, mert szeretek tanulni, olvasni, írni. Az embernek azért kell iskolába mennie, hogy okos legyen” – sorolja, majd megmutatja az „Iskolába készülök” című foglalkoztató füzetet. „Felismertem a maci testrészeit és ceruzával a testéhez húztam a mancsait, lábait, a fülét, az orrát, lerajzoltam magam és kiszíneztem a labdákat és a kockákat” – informál boldogan. Amikor a nyári élményeiről faggatom, ami majd bizonyára téma lesz a jövő héten az iskolában is, elújságolja, hogy lubickolt a Balatonban, céget alapítottak a lovas táborban, amit Gál Tamás színész és Kiss Szilvia színésznő vezettek Hetényen, és kitalálták a cég reklámszlogenjét is, Izsán, a székely kapu avatásakor elénekelte a Megkötöm lovamat című székely népdalt. „Ha nagy leszek, fogorvos leszek, mert szeretem a szép, tiszta, fehér fogakat” – jelenti ki Szeles Chloe akkora öntudattal, hogy hiszek neki.

Ebéd, napközi, szakkörök

„Nem kevés pénzbe kerül az iskolakezdés” – jegyzi meg Szeles Margaréta, a kislány édesanyja. „Chloe a harmadik gyermekünk, már van némi tapasztalatunk ezen a téren. Az iskolatáska 50 és 100 euró között mozog. Az iskolától még nem kaptunk listát a tanszerekről, de nagyobbik lányunk, Zoe a harmadik osztályt kezdi a Marianumban, tudjuk mi vár ránk. Nem lesz olcsó” – teszi hozzá.

Szelesék sem csak a tanszerekre költenek majd a következő hetekben. Be kell fizetni az ebédet, a napközit, a szakköröket. „És megint meg kell majd oldani a gyermekek hazahozatalát. Nyilván az izsai alapiskola közel lenne, de nagyfiam, Bence harmadikos gimnazista, és a művészeti alapiskola is Komáromban van, logisztikailag így könnyebb a családnak ” – mosolyog a fiatalasszony.

A tanszerek listájával kapcsolatban szinte minden alapiskola egyénileg jár el. Van ahol az előző tanév végén kiadták, másutt megvárják az új tanév kezdetét, és szeptember elején közlik, milyen füzetekre, írószerekre, rajzlapra lesz szükségük az elsősöknek. „Nálunk, Gútán, mindig az interneten adja közre az alapiskola a tanszerek listáját” – mondja Éva, majd így folytatja: „A felső tagozatosok tanszerlistája már megtalálható az iskola honlapján. Megvásárolom, amit kérnek, 100 euróba mindig beleférünk” – teszi hozzá.

Esemény a tanévnyitó

Csallóközaranyoson, a Kóczán Mór Alapiskolában és Óvodában 163-an tanulnak majd az idei tanévben, közülük 21 az elsősök száma. „Tavaly tizenhárman voltak” – említi örömmel Várady Kornélia igazgatónő, aki 21 fős tantestületet irányít, valamint matematikát és etikát tanít. Boldogan meséli, hogy lendületben az iskola: a lány kézilabdacsapat mellett már röplabda- és karatecsapat is van, utóbbit Markovics János vezeti.

Amikor az iskolakezdésről faggatjuk, elmondja, náluk már május közepén megkapták a szülők a tanszerek listáját, és eldönthették, hogy június végéig kifizetik-e azt, és az iskola megrendeli, vagy maguk veszik meg a szükséges felszereléseket. „A szülők rájöttek, ha közösen rendeljük meg a tanszercsomagot, olcsóbban jutnak hozzá. A csomag ára 8 euró körül mozog, főleg füzeteket és rajzeszközöket tartalmaz. Abba nem szólunk bele, milyen tolltartót, vonalzót, tornaruhát vásárolnak. Ismerve a gyerekek többségének szociális hátterét, ezt nem is várhatjuk el. A lényeg, hogy legyen” – fogalmaz az igazgatónő, aki elmondja még, hogy szóltak a szülőknek, a tornaórára a gyermekek nyugodtan elhozhatják azt a rövid ujjú pólót és azt a rövidnadrágot, amelyet a nyáron viseltek, de nem nőtték ki, és nem rongyolódott el.

„Azt tapasztaltam, hogy a családokban a tanévnyitó esemény. A szülők többsége igyekszik mindenből újat venni a gyermekének. A gyermek nem a tavalyi papucsot hozza, nem a hároméves iskolatáskájával jön, pedig egy új iskolatáska nagyon drága, és a tolltartója is új, pedig a tavalyi még használható lenne. Mindig van valami apróság a tanulóknál, amit kimondottan az új tanévre kaptak” – jegyzi meg Várady Kornélia.

Megadni a tiszteletet a gyermeknek

Laboda Róbert testnevelés szakos pedagógus tíz éve diplomázott Nyitrán. Az utóbbi hét évben a Munka Utcai Alapiskolában tevékenykedett. Országos sikerre vitte az iskola Pogácsakedvelők nevű színjátszó csoportját, rendezői díjat kapott. Az új tanévet az Eötvös Utcai Alapiskolában kezdi, testnevelést tanít majd minden évfolyamban a fiúknak és zenei nevelést a felső tagozaton. „Várom az illatokat, a szagokat, a gyermekeket, a tekinteteket, a mosolyokat. Várom, hogyan fogjuk megélni egymást újdonságként” – fogalmazott a többkötetes költőként és slammerként is ismert tanító.

Saját bevallása szerint nem öltönyös típus, de a tanulókat mindig megtiszteli, hiszen ők a legfontosabbak. „A tanáriban is biztosan új ingerek és hatások várnak. Formálhatónak érzem magam” – vallja be, és azt is elárulja, színjátszó csoportot tervez új munkahelyén is. „Szvorák Zsuzsa, a füleki gimnáziumi osztályfőnököm mondta mindig, fölösleges úgy működni egy iskolában, ha az embernek nincs színjátszó csoportja. Majer Péter, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója megígérte, hogy mindenben támogat. Persze, a Pogácsakedvelők után nehéz lesz megújulni. Egy teljesen új gyermekanyagot ismerek majd meg, másmilyenek lesznek a próbák” – latolgat a rendező.

Emlékezetes tanévnyitói élménye Füleken, az Ifjúság Utcai Alapiskola betonplaccán érte. „Abban az iskolában úgy metszették meg az életünket, hogy kezünk, mint a gallyak, nem olvadtak szurokba. Nem voltunk megkötve, szépen fel tudtunk ott cseperedni” – fogalmaz költőien, majd így folytatja – „Negyedikes lehettem, amikor a tanévnyitón besültem a versbe, amint a mikrofonba beszéltem. Megállt velem a világ. Azután a tanító néni rám mosolygott és megölelt. Onnantól kezdve minden a helyén volt” – idézi a megható pillanatot Laboda Róbert.

Vajon hány tanévnyitón történik majd hasonló?

Barány János