Régióban élő polgármestereket és közéletben aktív személyiségeket kértünk arra, hogy értékeljék az elmúlt évet saját szempontjukból, illetve tekintsenek előre a 2018-as esztendőre, valamint nevezzék meg, szerintük ki volt 2017-ben az év személyisége.
Az alábbi 5 kérdést, kérdéscsokrot tettük fel minden megszólalónknak:
1. Értékelje röviden a 2017-es évet! Milyen évet zárt szakmai és magánéletében?
2. Szűkebb és tágabb környezetében mely közéleti-társadalmi-kulturális esemény volt az Ön számára a legmeghatározóbb a tavalyi évben? Milyen jelentősebb eseményre számít idén?
3. Ha a nagyvilág 2017-es eseményeit nézzük, mit emelne ki? Milyen világpolitikai változásokra számít az idei évben?
4. Ki volt az elmúlt év személyisége Ön szerint?
5. Mit vár az új évtől? Minek/miknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az év végén a 2018-as évről elmondhassa, sikeres volt?
Szabó Csilla,
az őrsújfalusi ÉS?! Színház rendezője
1. Nagyon vegyes év volt a 2017-es. Siker és kudarc, öröm, szomorúság és csalódás éve.
2. Legmeghatározóbb kulturális eseményt kettőt tartok számon 2017-ben. Az egyik a Komálom Gyerkőcfesztivál, ahol a mesesarkot szervezte az ÉS?! Színház. Játszottunk, felolvastunk a park gesztenyefái alatt, amatőrök és profik. Együtt. Jó volt. A másik egy jótékonysági színházi este volt, melyen Gál Tamás játszotta a Nagyidai cigányok című előadását Panyi Béla barátunknak segítségül. Olyan erő, összetartás, szeretet volt akkor jelen az őrsújfalui kultúrházban, ami feltöltött még húsz évre energiával. Mindkét esemény az összefogásban rejlő teremtő energiáról szólt. Amire számítok! Az idén 25 éves az ÉS?! Színház. Gálaműsort szervezünk, amelyre meghívunk mindenkit, aki valaha velünk játszott, vagy volt közös projektünk. Profit és amatőrt.
3. Nem foglalkozom világpolitikával. Elolvasom a híreket, de nem igazán foglalkoztat, mivel nem tudok változtatni rajta. Sokkal fontosabbnak tartom a mikrokörnyezetem eseményeit figyelni és segíteni, ahol tudok. Számomra a legfontosabb esemény az, hogy Enyedi Ildikó Testről és lélekről című nagyjátékfilmje elnyerte az Arany Medve díjat Berlinben. Ennek a filmnek egy felvidéki lány, Borbély Alexandra a női főszereplője. Legyünk már büszkék arra, aki a miénk!
4. Az év személyisége számomra Vígh György, a budapesti Szinyei Merse Gimnázium tanára. Láttam a vele készült riportfilmet. Ő az, aki ott volt azon a diákokat szállító buszon, amely súlyos balesetet szenvedett tavaly januárban egy olasz autópályán. Saját testi épségével nem törődve visszament az égő járműbe, és több diák életét is megmentette, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetben mindkét gyermekét elvesztette. De tette, amit kellett.
5. Huszonöt éves lesz az ÉS?! Színház. Szeretném, ha az új bemutatónk nagyon jó lenne, mert lesz. Januárban kezdjük a próbákat. Én kudarcként éltem meg, hogy nem tudtunk előre lépni az őrsújfalui kultúrház rendbetétele terén. Igaz, hogy csak egy vályogház, de ha ez a vályogház nem lesz, akkor nem lesz kulturális közösségi tér Őrsújfalun. Remélem, 2018-ban ezt megértik azok, akik tehetnek ennek érdekében.
Stubendek László,
Komárom polgármestere
1. Sikeresnek érzem az elmúlt esztendőt. Komáromban olyan látványos változások zajlottak le, melyek többé-kevésbé valamennyiünk életére kihatnak. Hogy csak néhányat említsek, sikerült a város történetének eddigi legnagyobb volumenű útfelújítási projektjét végrehajtani. A folyamat még nem ért véget, a Jókai utcával folytatódik. Az uszodában a kismedencét követően a 32 éves nagymedence átépítésével javultak az úszók és pólósok edzési lehetőségei. Megújult a megyeháza épülete, vízvezetékeket cseréltünk, új szeméttárolókat helyeztünk ki, parkolóhelyeket építettünk.
2. Az év legmeghatározóbb közéleti pillanata egészen biztosan a ZF vállalat Komáromba érkezésének bejelentése volt, amely már a közeljövőben 150 munkahelyet létesít, de további bővítésre és beszállítók letelepedésére is számíthatunk. Fontos elmondani, hogy az elmúlt 3 évben 10 százalékkal csökkent a munkanélküliség a járásunkban, ami befolyásolja sok család életét, boldogulását, helyben maradását.
3. Örömmel tölt el, hogy a V4 csoportosulás él, képes közös célokat megfogalmazni és tenni is érte. Fontos, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok fejlődnek, s ennek egyik leglátványosabb szimbóluma a Fico és Orbán miniszterelnökök által átadott új komáromi híd alapköve. Közös célunk kell hogy legyen a Nyugathoz való fokozatos felzárkózás, a kisebbségi jogok bővítése. Ugyanakkor továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy magunk dönthessünk arról, kit fogadunk be az országba.
4. Bár rengeteg hihetetlen teljesítmény szemtanúi lehetünk, viszont számomra a 2017-es év személyisége egyértelműen Borbély Alexandra. A Selye János Gimnázium egykori diákja túlzás nélkül berobbant Európa legnagyobb sztárjai közé, mégis szerénységével, alázatával az a lány tudott maradni, aki egykor a komáromi gimi padjait koptatta. Egy felvidéki magyar színésznő, akire a komáromiak mellett nem csupán az anyaország, de a hazai lapokat olvasva egyértelműen egész Szlovákia is büszke.
5. Ami a 2018-as évet illeti, garantáltan mozgalmas év lesz, tekintve, hogy közeledik a helyhatósági választások ideje, mikor számot kell adnom az elmúlt négy esztendőről, mérleget vonni saját és csapatom teljesítményéről. Még sok munka van előttünk, melyet feltétlenül végre kell hajtani, hogy novemberben tiszta lelkiismerettel, jó gazdasági kondíciókban adhassuk át a várost a polgárok által választott új vezetésnek.
Horváth Árpád,
Gúta polgármestere
1. Mozgalmas, változásokkal teli, de úgy érzem egyértelműen sikeres évet zárt Gúta városa. Az iskolaügyben történt átalakítási próbálkozások zátonyra futottak, jómagam úgy érzem, hogy a politika most helytelenül avatkozott be az önkormányzat útkeresésébe. Nemcsak a 2018-as, de a következő évek egyik fő feladata lesz gyermekeink nyugodt oktatási légkörének megteremtése. Nyertes pályázataink megközelítik a 2 millió eurót. Korszerűsödött a városi hivatal épülete. Végre nagyobb lépésekkel indult el a járdák, utak felújítása, de ez még csak a „megkezdett út“ eleje.
2. 2017-ben Gúta városa a várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepelte. Nemcsak az ünnepi események, de az 50 évre való visszatekintés adott számunkra városunkról egy csodaszép képet. Gúta az elmúlt évtizedek alatt a régió dinamikusan fejlődő, központi településévé nőtte ki magát és továbbra is minden adott, hogy a város ezen az úton haladjon.
2018-ban városunk első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepeljük. Minden gútait kötelez a 750 év, hogy az idei évben minden nap ennek az ünnepnek a jegyében teljen.
3. Beférkőzött mindennapjainkba a migráció és a migráció hozadéka. Amikor kora reggel a hírműsorokat nézem, ezeknek 90 %-a ehhez a kérdéskörhöz tapad. Brüsszel előtt egy óriási kérdőjel van, de Brüsszel a választ nem ismeri. Észak-Korea hidegháborús játéka hátborzongató, mint amikor egy elmebeteg kezébe fegyvert adtak. Remélem, a téli olimpia lehűti a forró fejeket. Komolyabb változásokra a világpolitikában nem számítok. Inkább valamiféle tespedtséget érzek. Ma, amikor egy német kormányalakítás fél évig is eltart, senkinek az idegállapotát nem korbácsolja fel a politika, még annyira sem, mint egy szomszédviszály bármelyik csallóközi településen.
4. Az év személyisége – a DAC drukker. Ilyen csak a DAC stadionban létezik. Ahogy végig buzdítják a csapatot, az magával ragad mindenkit! Még a hazai vesztes vagy döntetlen mérkőzések után is zúg a „csak azért is déácé !!!”
5. Az úthálózat bővítése, új kerékpárút, korszerű játszóterek, a kultúrház és óvodáink további felújítása, a szennyvíztisztító állomás építésének megkezdése – csak néhány a beruházási tervekből. Fontos azonban az is, hogy Gúta megmaradjon a nyugalom zöld szigetének. A gútai ember érezze a megbecsülést, a biztonságot! Találja meg mindenki a biztos megélhetés forrását! …mert jó gútainak lenni!
Juhász György,
a Selye János Egyetem rektora
1. 2017 februárjától látom el a Selye János Egyetem rektori tisztségét, így új kihívások és feladatok vártak rám ebben az évben. Az év folyamán kialakult körülöttem az a szakembergárda, akikkel igyekszünk ezeknek a kihívásoknak megfelelni és a feladatokat ellátni. Nagy terveink vannak, de még mindig az út elején járunk. Magánemberként számomra is a család a legfontosabb. Úgy hiszem, számunkra egészségben, harmóniában telt az év, bár voltak nagy változások az életünkben. Komáromba költöztünk, gyermekeim is itt járnak iskolába és a nejem is a városban kezdett tanítani. Örülök, hogy a családom ezt pozitív változásként élte meg.
2. Az akadémiai közegben maradnék, amikor kiemelném a Tudomány és Technika Hete rendezvénysorozatunkat, amivel igazoltuk, hogy figyelemre méltó tudományos munka folyik a Selye János Egyetemen, ami Komárom városát és a szlovákiai magyar közösséget is erősíti.
A 2018-as évben sok jelentős pillanat lesz egyetemünk életében. Elég csak a február 14-i nyílt napunkat említenem, de folytathatnám a tavaszi egyetemi jelentkezésen át a következő akadémiai évünk kezdetéig.
3. Azt gondolom, számunkra minden olyan regionális vagy világpolitikai mozzanat jó, ami pozitív hatást gyakorol szlovákiai magyar közösségünkre. Sok esetben azonban nem csupán a változás, hanem az állandóság szavatolhatja a biztonságunkat, intézményeink jövőjét.
4. Nehéz konkrét személyt kiemelni és néha nem is ildomos. Tudjuk, hogy a média sok személyiséget gyárt körülöttünk, akiket ezen jelző csak rövid ideig illet meg. Vannak azonban olyan emberek, akik a média világától távolabb végzik munkájukat, és csak amikor elmennek, akkor értékeljük a munkájukat. Ilyen személyiségként hagytak itt bennünket 2017-ben, köztük Kolár Péter, Hecht Anna, László Márta, prof. Kovács László, Benkő Géza vagy Búcsi Terike, akik életpályájukkal, munkájukkal igyekeztek a felvidéki magyar közösséget szolgálni.
5. Egyetemünk Gazdaságtudományi Kara a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve új közös tanulmányi programot indít a 2018/2019-es akadémiai évben. Ez a vidékfejlesztés tanulmányi program, ami hiánypótló, hiszen Szlovákiában magyar nyelven egyedül egyetemünkön szerezhetnek felsőfokú képesítést ebben a szakágban. Tanárképző Karunk palettája is bővül a pedagógia és köznevelés tanulmányi programmal, ami azok számára ideális, akik nevelőként, szabadidő szervezőként, vagy szociális nevelőként kívánnak dolgozni. Fontos számunkra, hogy a jövőre is gondoljunk, így az idén is bővíteni tudjuk a kollégiumi férőhelyeink számát a Sirály II. épületének megvásárlásával és újraindításával. Az új tanulmányi programok indítása, a kollégium bővítése újabb hívó szó a távolabbi települések végzősei számára is, hogy megéri a Selye János Egyetemen továbbtanulniuk.
Basternák Ildikó,
Ógyalla polgármestere
1. Igazából nem is érzem teljesen lezártnak a 2017-es évet. Sok elindított pályázat folyamatban van Ógyallán, melyeknek végleges kivitelezése csak az idén kezdődik. Keveset pihentünk, városunk életének minden részében mozgósítunk, vívjuk a kisebb-nagyobb csatákat a színvonalas közösségi élet javára, és a magánéletem ennek volt alárendelve a múlt évben és lesz az új évben is.
2. Sikerült visszaadni eredeti fényét az Ógyallai Kulturális Napoknak. Kollégáimmal együtt összeállítottunk egy ütőképes szervezőgárdát, és mindent bevetve dolgoztunk rajta, hogy egy többség számára elfogadható, gazdag programot hozzunk össze. Jutalmunk a közmegelégedés, a pozitív és dicsérő visszhang volt. Kisvárosunkon belül és kívül nagyon jó volt újra hallani olyan értékeléseket, amik felidézték a 2005-ös, első ízben megrendezett Ógyallai Kulturális Napok kiváló hangulatát. 2018-ban szeretném ezt a szintet emelni és testvérvárosaink vendégszereplésével bővíteni a kínálatot. Nagyon fontosnak tartom, hogy 2017-ben sikerült létrehozni újabb két testvérvárosi szerződést a magyarországi Pápa és a horvátországi Lovran városával.
3. Az idő nagyon gyorsan halad és közben sok minden történik, ugyanakkor sokszor változik. Nem szégyellem bevallani, hogy az a világpolitikai áttekintés, amire elfoglaltságom mellett szert tudok tenni, nem elég ahhoz, hogy felelősségteljesen kinyílvánítsak egy álláspontot.
4. Ez sem egy egyszerű kérdés. Melyiket emeljem ki a sok általam elismert, értékeket hordozó és teremtő személyiség közül? Magyarország miniszterelnökének kiállása a migránskérdésben, politikai képességei, megnyilvánulásai és tettei az én értékelésemben megfelelőek ahhoz, hogy őt az év személyiségei közé soroljam.
5. Sűrű évnek nézünk elébe. Részben válaszoltam erre az előző kérdésekben is. A pályázataink sikeres elbírálása és kivitelezése, valamennyi önerőből teremtett újítás, színvonalas kulturális rendezvények, sportklubjaink, társadalmi értékeket teremtő csoportjaink segítése és minden, amit eltervezünk a közösségért, legyen sikerre ítélve. Szeretném a lengyelországi Wegrow várossal hitelesíteni a testvérvárosi szerződést, így bepótolni Ógyalla hiányosságát ezen a téren – ezáltal a V-4 országai városaival és Feszty Árpád történelmi örökségére építve Lovrannal is sikerül partnerséget kialakítani négy év alatt. Bízom benne, hogy igyekezetem és munkálkodásom összhangba kerül a közösségünk igényeivel és józan ítélőképességével, mert csak akkor mondhatom majd, hogy a 2018 –as év sikeres volt.
Soós Tibor,
a komáromi kajak-kenu klub korábbi edzője
1. Nagy szurkolója vagyok a komáromi sportnak, ha tehetem aktívan szurkolok – azaz ki is megyek egy-egy mérkőzésre, sporteseményre. Szerintem a 2017-es év városunk sportéletének szempontjából meghatározó volt. Nagyon örültem a focicsapat feljutásának – bár egy osztállyal feljebb ősszel rosszul kezdtünk, ennek ellenére néhány mérkőzésen egész jó teljesítményt nyújtottunk. Őszintén bízom abban, hogy sikerül megerősíteni a keretet, és nemcsak, hogy kivívjuk a bennmaradást, hanem a középmezőnyben végzünk majd. Ami a kosárlabdát illeti, ott a döntőbe jutottunk, ami az egész évi teljesítmény alapján meglehetősen váratlan eredménynek számított, főleg Kassa kiverése volt bravúr. Külön öröm, hogy a szakágban a komáromi kajak-kenu klub az ország legjobb egyesülete lett. A 20 éves Botek Ádám kajakosról se feledkezzünk meg, aki olimpiai távon szerzett világbajnoki ezüstérmet. Magánemberként még annyit tennék hozzá, hogy megszületett a hatodik unokám. Sajnos ők Németországban élnek, így túl gyakran nem fogom látni, de négy akad Komáromban is, szóval ők kárpótolnak mindenért. Egyébként kisfiú lett, a neve Samuel.
2. Az előző évben nagyon jól sikerült a Borok utcája és a Komáromi Napok, ahol, mint mindig, sok ismerőssel találkoztam. Ezeken több minőségi előadást és fellépést is megnéztem, meghallgattam. Ami az idei évre vonatkozik: a futball-világbajnokságot természetesen nagyon várom, hiszen a sportág nagy rajongója vagyok, de azért a téli olimpiát is követni fogom. A kedvencem az alpesi lesiklás, természetesen szurkolni fogok Petra Vlhovának, de Michaela Schifrinnek is, aki egy amerikai zseni.
3. Remélem, hogy a terrorizmus – ami mindannyiunkat aggaszt, és hála az égnek régiónkat egyelőre elkerüli – a világ vezetőinek helyes és főleg bölcs döntéseinek köszönhetően visszaszorul.
4. A politikusokat most kihagynám, úgyhogy egyértelműen Borbély Alexandra. Enyedi Ildikó filmjében kitűnő alakítást nyújtott és bízom benne, hogy az Oscar-díjért is jó esélyekkel indulhat. Ami a sportolókat illeti, Mo Farah hosszútávfutó egy világbajnoki arany- és egy ezüstéremmel búcsúzott a karrierjétől. A 10 ezer méteres távot megnyerte, pályafutása utolsó versenyén, 5000 méteren pedig második lett – ráadásul mindezt Londonban. Ez azért fontos, mert a szomáliai származású brit atléta nemrég az angol királynőtől kapott kitüntetést. Egyébként négyszeres olimpiai bajnokról van szó, aki két árva gyereket is magához fogadott a két biológiai gyermeke mellé.
5. Mivel már elég sok év van mögöttem, nincsenek különösebb elvárásaim és ebből kifolyólag nem leszek csalódott sem. A legfontosabb, hogy mindenki jó egészségnek örvendjen és az életben találja meg a boldogságot, és minél többet nevessen.
(csá, lm, kgd)