Már a diploma sem biztosíték arra, hogy jól fizető és végzettségüknek megfelelő munkahelyet találjanak a fiatalok. Több diplomás akár fél éven keresztül is látogatja a munkaügyi hivatalt. Melyek a top szakmák, mekkora fizetésre számíthatnak a pályakezdők, mennyi ideig tart munkát találni, és mely egyetemekről nehezebb elhelyezkedni?

Szlovákiában évente mintegy 40 ezer diák fejezi be felsőfokú tanulmányait, és negyedük jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Az elmúlt év végén a hivatalokban összesen több mint 19 ezer álláskereső fiatallal – középiskolát és egyetemet végzett diákkal – számoltak, ebből több mint 12 ezren már 4-9 hónapja voltak a rendszerben. Nyár elején az egyetemisták, szeptemberben pedig a középiskolások rontják a munkanélküliségi statisztikát. A középiskolások ugyanis szeptemberben jelentkeznek be a nyilvántartásba, mert náluk a két nyári hónap még szünidőnek számít – hivatalosan még diákok és az állam fizeti helyettük az egészségbiztosítást. Az egyetemet végzetteknek kisebb gondot jelent az elhelyezkedés, mint a középiskolásoknak – év végéig ugyan a legtöbben munkába állnak, de sokan nem a szakmájukban helyezkednek el, vagy külföldön találnak munkahelyet. Az sem utólagos szempont, hol laknak, hol szeretnének munkát vállalni a fiatalok és ott milyen lehetőségek adottak. A legtöbb friss diplomás abban a régióban keresne munkát, ahol él vagy tanult. A munkanélküliek többsége legfeljebb 1 órás utazást vállal a munkahelyére, távolabbra nem szívesen utaznak.

Informatikusok, több nyelvet beszélők előnyben

A munkáltatók többsége informatikusokat, programozókat, junior könyvelőket, vagy éppen jó nyelvi készséggel rendelkező jelentkezőket keres – legalább 2 idegen nyelvet kell bírnia a fiatal álláskeresőknek. „Egyre több olyan kéréssel találkozunk, amelyeknél az angol mellé más idegen nyelvet is feltételül szabnak a munkáltató cégek. Már nemcsak a német, spanyol, olasz vagy francia nyelv ismerete előny, hanem a lengyel, a román, az orosz és a bolgár nyelvtudás is keresett“ – mondta el lapunknak Zuzana Moravčíková, az Adecco Slovakia munkaközvetítő ügynökség munkatársa. Hozzátette, nagy a kereslet a pénzügyi elemzők iránt is. A gyártási szektorban pedig a CNC gépkezelők, marósok, esztergályosok és hegesztők iránt érdeklődnek. A munkáltatókat kevésbé érdeklik a szociális munkások, a tanárok, a filozófiát, andragógiát (felnőttképzést), nemzetközi kapcsolatokat vagy környezetgazdálkodást végzett hallgatók életrajzai. A legnagyobb álláskereső portál, a Profesia.sk szerint azonban az utóbbi évben kedvezőbbek lettek a munkakeresés feltételei a friss diplomások számára. 2015-ben az oldalon több mint 53 ezer olyan állásajánlat jelent meg, amely az iskolapadból kikerülők számára is alkalmas – ez a szám pedig több mint 50 százalékkal több, mint az előző évben.

Honnan kerül ki a legtöbb munkanélküli

 az sem mindegy, melyik középiskolában, egyetemen végzett a diák, vagy éppen milyen szakon tanult. Nálunk a legjobb eredményekkel – az elhelyezkedési esélyek terén – évek óta a pozsonyi Komenský Egyetem büszkélkedhet. A Szlovák Műszaki Egyetem (STU), a fővárosi művészeti iskolák és a besztercebányai Művészeti Akadémia is az élbolyban helyezkedik el – ezekben az iskolákban a legkisebb a munkanélküliségi ráta a végzettek között. Ez az INEKO társadalomkutató intézet rangsorából derül ki, amelyet 2 éve készítettek el utoljára, és legkésőbb idén szeptemberben terveznek frissíteni. Ezzel szemben a legnehezebben a magánegyetemekről tudnak elhelyezkedni a végzettek, ilyen az egyik kassai főiskola, a Közép-európai főiskola Szakolcán és az Eperjesi Egyetem is. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem a rangsor közepén helyezkedik el, ez leginkább azért érint minket, mert ma itt képzik a magyar pedagógusok zömét. A legtöbb munkanélküli pedig – a menedzsment és gazdaság szak után – éppen a pedagógiai szakokról, a tanítóképzésekről kerül ki az ARRA tavalyi adatai szerint. A komáromi Selye János Egyetem a 30-as rangsor harmadik harmadában, a 24. helyen végzett, itt 2013-ban több mint 13 százalékos volt a munkanélküliségi arány a végzettek között. 

A komáromi egyetemen Karrier-tanácsadó Központ is működik, amely a hallgatókat már tanulmányaik során igyekszik felkészíteni az álláskeresésre. Különböző képzéseket szerveznek és tanácsadást is nyújtanak. „Több magyarországi cég visszatérőként hirdet nálunk. Az iskolák szintén keresnek minket a felszabaduló tanári pozíciók miatt” – mondta el Ulbrik Zoltán, a KATA munkatársa. Az alumni portálon ugyan igyekeznek követni a végzett hallgatók elhelyezkedését, de nem tudtak pontos statisztikával szolgálni arról, milyen az egyetemen az elhelyezkedési arány.

Magas elvárás, szomorú valóság

A törekvő, friss szakemberek nem rejtik véka alá ambícióikat sem, ez a fizetési igényeiken is megmutatkozik. A 2015-ös évfolyam végzősei átlagosan 935 eurót tüntettek fel a fizetési igénynél életrajzukban – 9 euróval többet, mint az előző év végzősei. A magas fizetéshez pedig további előnyöket remélnek, elsősorban juttatásokat és flexibilitást a munkaadótól – derül ki a Profesia.sk felméréséből. A legmagasabbnak az informatikusok fizetési elvárásai számítanak, akik bruttó 1113 eurót szeretnének keresni. A legalacsonyabb fizetést pedig a pedagógiát és teológiát végzettek remélnek, ők beérnék bruttó 800 eurós fizetéssel. Persze a valóság ennél sokkal zordabb – régiónkban egyértelműen –, szerencsések azok, akik egyáltalán munkát találnak és nem segélyen tengődnek.

Tapasztalat kell

Annyi biztos, a jó tanulmányi átlag már semmit sem jelent a munkáltatók szemében, a legtöbben azt tartják az esélyesebb jelentkezőnek, aki már az egyetem mellett idénymunkát vállalt vagy szakmai gyakorlaton vett részt. „A cégek a frissen végzettektől is szakmai tapasztalatot várnak el. Vannak olyan pozíciók, amelyeknél az idénymunkákat is beszámítják” – magyarázta Katarína Sobanská, az Addeco munkatársa. Szlovákiában azonban még nem annyira elterjedt, hogy az egyetem mellett is dolgozzanak a fiatalok, a hallgatók csupán 20 százaléka tesz így. A szakemberek azt tanácsolják a végzősöknek, már az egyetem utolsó hónapjaiban böngésszék az állásajánlatokat, szánjanak időt az ideális munka megtalálására, és ne várják, hogy automatikusan és rögtön rájuk talál a szerencse. „Legyen reális elképzelésük, hol szeretnének dolgozni, és milyen tehetségük, készségeik vannak az adott pozícióhoz“ – tette hozzá Zuzana Moravčíková.

Fiatalokat kérdeztünk

Dávid, Brünnben végzett informatikus

„Rögtön a bakalár diploma után találtam egy fizetett gyakornoki állást. Néhány hónap múlva kaptam egy félmunkaidős szerződést, egy évre rá pedig a teljes munkaidős állást, idén pedig előléptetést. Három éve vagyok itt, közben befejeztem az iskolát is. Szerintem a végzettséget már nem nagyon veszik figyelembe, sokkal inkább a tapasztalatot.“

Attila, Komáromban végzett közgazdász

„Már az egyetem befejezése előtt volt munkám. Elégedett voltam az első munkahelyemmel, de hamar váltottam. Most 30 km-t utazom mindennap, a szakmámon belül dolgozom. Tapasztalatom szerint annak van nagyobb esélye, aki az egyetem alatt nyelveket tanul, kapcsolatokat épít, szakmai gyakorlatot végez.“

Kálmán, Pozsonyban végzett mérnök

„Nemrég kaptam meg a diplomámat. Eleinte lustálkodtam és önéletrajzot írtam, miután szétküldtem a cégeknek, 1 héten belül több választ is kaptam. Most készülök az állásinterjúra. Az állásért önköltségen max.25-30 km-t utaznék, ha fizetik, több is belefér. Az első munkahelytől elsősorban tapasztalatszerzést remélek. Komáromban nehéz elhelyezkedni, de ahogy haladunk Pozsony felé, annál könnyebb. Ha ott kapok állást, ott maradok.“

Egy jó szakma jó alapot jelent

Általános vélemény, hogy túl sok az egyetemet végzett fiatal, és nincs szükségünk ennyi diplomás értelmiségire. Sok esetben éppen a szakképzett munkaerő az, amiből hiány van – az iparkamarák legutóbbi felmérése szerint a szlovák munkapiacról nagyjából 70 ezer szakember hiányzik. Igény lenne esztergályosra, hegesztőkre, villanyszerelőkre és sofőrökre is. Az autógyáraknak programozók, elektrotechnikusok, gyárgépek karbantását és üzemeltetését végző alkalmazottak hiányoznak. Megoldást a duális képzés jelenthet, ahol az elméleti oktatás az iskolákban, a gyakorlati pedig a munkáltatóknál folyna. A szakemberképzésbe eddig 300 cég kapcsolódott be, főleg a kiskereskedelem, az idegenforgalom, az autóipar és az elektrotechnika területéről. A jövőben a középiskolások 30 százaléka már ebben a formában készülhet a választott szakmájára.

Sztankó Annamária